Egészségpolitika

Köz- és magánfinanszírozott ellátások összehangolása – Az I. KEKSZ Konferencia Szakértői Vitaanyaga

2022. FEBRUÁR 16.

Magyarországon a közfinanszírozott ellátások elégtelensége, a közfinanszírozott ellátásban dolgozók motivációvesztése, a jelentős tőkével rendelkező vállalkozóknak a magánegészségügybe történt befektetései, valamint a Covid-pandémia következtében aránytalanul megnőtt a magánfinanszírozott ellátások köre és aránya.


A magánellátóknál biztosított szolgáltatások minősége ugyanakkor igen heterogén: ugyan jelen vannak a piaci verseny által kiérlelt, az ellátott és az ellátó számára egyaránt értéket biztosító szolgáltatások, ám ezek a szolgáltatások az egyének fizetőképességétől függenek és jelentős területi egyenlőtlenségeket mutatnak. Továbbá nem ismeretlenek a piaci anomáliák sem a szolgáltatói magánérdekek – az ún. információs aszimmetria, a kínálat befolyásolta kereslet – miatt.


A köz- és magánfinanszírozott rendszerek közti átjárás jelenleg illegitim módon és jelentős erőforrás pazarlással valósul meg.


Az egészségügyi ellátások a közfinanszírozás felől a magánfinanszírozás irányába történő eltolódása a közfinanszírozott ellátások elégtelen szervezettségének, finanszírozásának, humánerőforrás-ellátottságának és az elavult infrastruktúrának a következménye s egyben indikátora is.


Ezt az egyensúlyzavart nem elsősorban a magánellátások visszaszorításával, hanem a közfinanszírozott ellátások szervezésének és finanszírozásának javításával, egységes – mindkét területre egyformán vonatkozó – és nyilvános minőségbiztosítási indikátor rendszer bevezetésével kell orvosolni.



Cél:

- Egy olyan igazságos egészségügyi ellátórendszer kialakítása, mely az alapvető egészségmegőrző, illetve -helyreállító szolgáltatások terén döntően a közfinanszírozott rendszeren alapul, és mellette a kiegészítő biztosítási rendszer a differenciált egyéni igények kielégítését szolgálja. A javasolt rendszer méltányosan hangolja össze az egyén saját tehervállaló-képességétől függő ellátásokat az egyéni tehervállaló-képességtől független, közfinanszírozott ellátásokkal.


- A köz- és a magánfinanszírozott ellátások közötti szabályozott átmenet elsődleges célja, hogy a betegek időben kapjanak magas minőségű ellátást, és így mind a rövid, mind a hosszú távú egészségnyereség bizonyítottan a legnagyobb legyen.



Kiemelt célok:

- A szektorsemleges szabályozás és minőségbiztosítás hatására valósuljon meg a köz- és a magánellátások egységes minőségi kontrollja.


- A döntően népegészségügyi prioritásokat követő közellátást finanszírozó szervezet szektorsemlegesen legyen az érintett lakosság számára valódi értéket képviselő szolgáltatások vásárlója. Mind a köz-, mind a magánszolgáltatók esetében is az orvosszakmai szempontok érvényesüljenek.


- A közfinanszírozott ellátások megszervezése állami feladat, azonban a közszolgáltatások nyújtásának tulajdonosi háttere változatos lehet. A nyújtott szolgáltatások jobb minőségére a garanciát az egészséges, a beteg érdekeit szolgáló versenyt jelenti.


- A szolgáltatásvásárlás során a minőségbiztosítási és értékalapú elvek figyelembevétele biztosítja a lakosság megfelelő ellátását, javítja a hozzáférést, a verseny pedig biztosítja a javuló ár-érték arányt. (A fenti célok mind a közellátás, mind a magánellátás minőségének javulását szolgálják az egységes felügyeleti és monitoring szabályok betartása esetén.)


- Az egészségügy a tulajdonformáktól független, normatív finanszírozás és a kontrollált szolgáltatói verseny garantálása mentén képes dinamikusan fejlődni, modernizálódni.


- A köz- és a magánfinanszírozott ellátások közötti átmenet és a betegutak szakmai, minőségügyi és finanszírozási szempontok alapján egyértelműen legyenek szabályozottak és ellenőrzöttek.


- A közfinanszírozás kiadásai a lehető legjobban térüljenek meg az előre meghatározott, rendszeresen mért és validált teljesítmény és kiemelt minőségi mutatók alapján.



Eszközök:

- A szektorsemleges, valódi vásárlói funkció kialakítása a közfinanszírozás rendszerében. Ennek részeként:


- lehetséges legyen a tervezhető ellátási szükséglet mértékéig a közfinanszírozott közellátóknál ki nem elégíthető ellátási volumen közfinanszírozása a magánellátóknál, melyek szakmai, minőségi és finanszírozási garanciát is vállalnak;


- a magánellátásból a közellátásba irányuló, valós társadalmi szükségleteket kielégítő és tervezhető volumenű utalványozások befogadása a közfinanszírozásba.


- A közfinanszírozott „alap”-csomag meghatározása elengedhetetlen – egy széles körű és alapos szakmai és társadalmi vitát követően. Az „alap”-csomag meghatározása a feltétele az e feletti, kiegészítő biztosításokkal lefedhető szolgáltatások meghatározásának, különös tekintettel a következőkre:


- területi ellátási kötelezettségen kívüli szolgáltatások


- szabad orvosválasztás


- szabad időpontválasztás


- megadott határidőn belüli ellátási kötelezettség


- beutaló nélkül igénybe vehető szolgáltatások köre


- extra hotelszolgáltatás


- extra ápolási nap


- a NEAK által csak részben, vagy nem finanszírozott ellátások (pl. magasabb árú és minőségű protézis, implantátum, kiterjedtebb rehabilitációs ellátás)



Forrás: A Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.