A kommunikáció és az orvoslás első ilyen fajta vizsgálatban, egy nemzetközi idegtudományi és robotika mérnökökből álló csapat bizonyította a közvetlen agytól-agyig kommunikáció életképességét emberben. A közelmúltban a PLOS ONE folyóiratban megjelent rendkívül újszerű megállapítások leírják az internet segítségével végzett sikeres információ továbbítást két emberi alany ép fejbőre között - 5.000 mérföld távolságból. "Azt akartuk kideríteni, hogy lehet-e közvetlenül kommunikálni két ember között,„kiolvasva” az egyik személy agytevékenységét, és injektálva az agyi aktivitást egy másik emberbe:, megtéve mindezt egész nagy fizikai távolságba, a meglévő kommunikációs csatornákon keresztül", mondta a tanulmány egyik társszerzője, Alvaro Pascual -Leone, MD, PhD a Harvard Medical School. ideggyógyász professzora.. "Az egyik ilyen lehetséges kommunikációs csatorna, természetesen az internet. Így a kérdés az lett,hogy tudnánk e létrehozni egy olyan kísérletet, amely megkerüli a beszéden vagy gépelésen alapuló információcserét az interneten, és létrehozza a közvetlen agytól-agyig kommunikációt olyan személyek között, akik messze vannak egymástól: például Indiában és Franciaországban tartózkodnak? "Kiderült, hogy a válasz: "igen". Az sms küldés idegtudományi megfelelőjében, a spanyol Starlab Barcelona kutatócsoportja , valamint a francia strasbourgi Axilum Robotics csapata sikeresen továbbította a " hola "és a "ciao" szavakat egy számítógép által közvetített agytól-agyig átvitelben Indiából Franciaországba, egy internetre csatlakoztatott elektroenkefalogram (EEG), valamint robot-vezérelt koponyán keresztüli mágneses stimuláció (TMS) technológia segítségével. . Korábbi tanulmányokban az EEG-alapú interakciót jellemzően az emberi agy és a számítógép közötti kommunikáció során valósították meg. Ezekben a vizsgálatokban elektródákat csatoltak egy személy fejbőrére, hogy érzékeljék agyának elektromos aktivitását, amint éppen valamely jól körülhatárolt akcióra gondol, például a kar vagy a láb valamilyen mozgatására. A számítógép ezután értelmezi a jelet, és lefordítja azt egy vezérlő kimenetté, amely például egy robotkart vagy egy kerekesszéket képes irányítani. De ebben az új vizsgálatban a kutatócsoport egy második emberi agyat csatlakoztatott a rendszer túlsó végére. Négy 28-50 év közötti egészséges személy vett részt a vizsgálatban. Az egyik résztvevő volt az „adó”, az agy-számítógép interfész (BCI) segítségével a szavak küldője; a másik három résztvevőt a kísérleti elrendezés számítógép-agy interfész (CBI) ágához rendelték: a kísérlet során a „vevők” megkapták az üzenetet, és meg kellett érteniük azt. EEG használatával a kutatócsoport először lefordította a "hola" és a "ciao" üdvölő szavakat bináris kóddá, majd e-mailben az eredményeket Indiából Franciaországba küldték. Ott egy számítógép-agy interface továbbította az üzenetet, a vevő agyába noninvazív agyi stimuláció segítségével.. A kísérleti személy ezt perifériás látásával mint villogó fényt tapasztalta meg.. A villogó fény meg numerikus szekvenciákat képezett, amelyek lehetővé tették a vevő számára az üzenet információjának dekódolását,, miközben az alanyok nem jelezték, hogy bármit is éreznének, helyesen visszaadták az átküldött üdvözletet. Egy másik hasonló kísérletet végeztek Spanyolországban és Franciaországban tartózkodó személyek között, és a végeredményben a teljes hibaarány mindössze 15 százalék volt, ebből 11 százalék a dekódolás során, öt százalék pedig a kezdeti kódolás során adódott. "A fejlett precíziós neuro-technológiákkal, minta milyen például a vezeték nélküli EEG és a robotizált TMS, közvetlenül és noninvazív tudjuk továbbítani a gondolat az egyik embertől a másikig, anélkül, hogy nekik beszélni, vagy írni kellene", mondja Pascual-Leone. " Úgy gondoljuk, ezek a kísérletek jelentik az első fontos lépést a hagyományos nyelvi vagy motoros kommunikáció kiváltásának vagy kiegészítésének tanulmányozásában” Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter Forrás: https://www.ehealthnews.eu/