Megragadni egy poharat vagy megírni egy e-mailt: ezek hétköznapi tevékenységek, amelyekre képtelenek a súlyos testi károsodással élők - annak ellenére, hogy az akaratuk és az agyuk képes volna rá. Egyes EU által finanszírozott projektek, például a TOBI (Tools for Brain-Computer Interaction) komplex technológiák kidolgozását végzik, melyek jelentősen javítják az életminőségét olyan embereknek, mint például a 20 éves Francesco vagy 53 éves Jean-Luc, akikről még szó esik a továbbiakban. A Brain-Computer Interaction lehetővé tette számukra, hogy visszanyerjék az irányítást a bénult végtagok felett, böngészhetnek az interneten, és "virtuális" sétákra indulhatnak gondolataik által vezérelve. "A projektben való részvétel lehetővé tette felismernem, hogy még most is hasznos lehetek a társadalom számára," írta az 53 éves Jean-Luc Geiser, aki agyvérzést kapott, amely következtében teljesen megbénult, és képtelenné vált a beszédre. Hála a TOBI-nak, Jean-Luc újra tudott kommunikálni, e-maileket írva a számítógépen az agyhullámaival vezérelt kurzor segítségével. A 20 éves Francesco Lollini is szívesen vesz részt a projektben: "Nagyon szeretem ezt a fajta vizsgálatot, olyan, mint egy sci-fi film," mondta. A hasonló kísérletekben többnyire épkézláb emberek vesznek részt, vagy invazív agyi implantátumokat használnak. A TOBI újat hozott azzal, hogy a non-invazív prototípusokat közvetlenül vizsgálja a potenciális felhasználókkal. "Sok ember szenved különböző mértékű testi fogyatékosságban, akik nem tudják irányítani testüket, de akiknek a kognitív szintje elegendően magas," mondta a projekt koordinátora José del R. Millán, az École Polytechnique Fédérale de Lausanne professzora. A TOBI legalább háromféle agy-számítógép interakcióra képes, melynek következtében a lebénult beteg képes kommunikálni, sőt, még mozogni is. Az első típusú interakció agyi jelek küldése egy számítógép kurzor irányítására, elektródákon keresztül, melyek a páciens sapkájához vannak csatolva. Egyszerűen azáltal, hogy azon gondolkodik, mit akar írni, a beteg távolról vezérli a számítógép kurzort, így böngészhet az interneten is, és képes e-mail és szövegek írására. A második kísérletben a beteg agyi jeleket küldött, melyekkel kontrollált egy a kis robotot, amelyen video, audio és akadály-érzékelő visszacsatolás volt elhelyezve. A robot segítségével "virtuális" sétát tehettek a kórházban, vagy akár találkozhattak szeretteikel különböző helyeken. Egyes betegek képesek voltak visszaszerezni az irányítást a bénult végtagok felett azáltal, hogy a mozgatásukra gondoltak. Egy számítógépes program érzékelte a beteg szándékát, hogy egy bizonyos mozgást elvégezzen, majd intenzív képzés és rehabilitáció segített a mozgás elvégzésében nekik. Bizonyos esetekben sikeres maradt a szándékos mozgás az elektronika eltávolítása után is. A páciensek gyakorlatilag a kutatócsoport tagjaivá váltak. "Meghallgattuk az összes beteg visszajelzését, hogy kijavítsuk a tervezési hibákat, és figyelembe vettük azoknak a szakmai végfelhasználóknak a tapasztalatait is, akik együtt dolgoztak a betegekkel a kórházban," mondta professzor Millán. A projekt véget ért a múlt évben, de a különböző prototípusokon még mindig finomítanak. Egyes eszközök már a betegek rendelkezésre állnak a TOBI partner kórházakban és klinikákon. "Összességében, fejlesztéseink bizonyítják a mai agy-számítógép interakció (BCI) technológia robusztus lehetőségeit," mondta professzor Millán. Az olyan projektek, mint a TOBI igazi reményt jelentenek a fogyatékkal élők számára. "Ez legyen a jövő, meg kell adni nekik ezt a lehetőséget, mondta Claudia Menarini, Francesco anyja. Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter Forrás: https://www.ehealthnews.eu/