Egészségpolitika

EU kutatók a szellemi erő segítségével teszik lehetővé a fizikai mozgást

2014. AUGUSZTUS 25.

Megragadni egy poharat vagy megírni egy e-mailt: ezek hétköznapi tevékenységek, amelyekre képtelenek a súlyos testi károsodással élők - annak ellenére, hogy az akaratuk és az agyuk képes volna rá. Egyes EU által finanszírozott projektek, például a TOBI (Tools for Brain-Computer Interaction) komplex technológiák kidolgozását végzik, melyek jelentősen javítják az életminőségét olyan embereknek, mint például a 20 éves Francesco vagy 53 éves Jean-Luc, akikről még szó esik a továbbiakban. A Brain-Computer Interaction lehetővé tette számukra, hogy visszanyerjék az irányítást a bénult végtagok felett, böngészhetnek az interneten, és "virtuális" sétákra indulhatnak gondolataik által vezérelve.
"A projektben való részvétel lehetővé tette felismernem, hogy még most is hasznos lehetek a társadalom számára," írta az 53 éves Jean-Luc Geiser, aki agyvérzést kapott, amely következtében teljesen megbénult, és képtelenné vált a beszédre. Hála a TOBI-nak, Jean-Luc újra tudott kommunikálni, e-maileket írva a számítógépen az agyhullámaival vezérelt kurzor segítségével. A 20 éves Francesco Lollini is szívesen vesz részt a projektben: "Nagyon szeretem ezt a fajta vizsgálatot, olyan, mint egy sci-fi film," mondta.
A hasonló kísérletekben többnyire épkézláb emberek vesznek részt, vagy invazív agyi implantátumokat használnak. A TOBI újat hozott azzal, hogy a non-invazív prototípusokat közvetlenül vizsgálja a potenciális felhasználókkal.
"Sok ember szenved különböző mértékű testi fogyatékosságban, akik nem tudják irányítani testüket, de akiknek a kognitív szintje elegendően magas," mondta a projekt koordinátora José del R. Millán, az École Polytechnique Fédérale de Lausanne professzora.
A TOBI legalább háromféle agy-számítógép interakcióra képes, melynek következtében a lebénult beteg képes kommunikálni, sőt, még mozogni is.
Az első típusú interakció agyi jelek küldése egy számítógép kurzor irányítására, elektródákon keresztül, melyek a páciens sapkájához vannak csatolva. Egyszerűen azáltal, hogy azon gondolkodik, mit akar írni, a beteg távolról vezérli a számítógép kurzort, így böngészhet az interneten is, és képes e-mail és szövegek írására.
A második kísérletben a beteg agyi jeleket küldött, melyekkel kontrollált egy a kis robotot, amelyen video, audio és akadály-érzékelő visszacsatolás volt elhelyezve. A robot segítségével "virtuális" sétát tehettek a kórházban, vagy akár találkozhattak szeretteikel különböző helyeken.
Egyes betegek képesek voltak visszaszerezni az irányítást a bénult végtagok felett azáltal, hogy a mozgatásukra gondoltak. Egy számítógépes program érzékelte a beteg szándékát, hogy egy bizonyos mozgást elvégezzen, majd intenzív képzés és rehabilitáció segített a mozgás elvégzésében nekik. Bizonyos esetekben sikeres maradt a szándékos mozgás az elektronika eltávolítása után is.
A páciensek gyakorlatilag a kutatócsoport tagjaivá váltak. "Meghallgattuk az összes beteg visszajelzését, hogy kijavítsuk a tervezési hibákat, és figyelembe vettük azoknak a szakmai végfelhasználóknak a tapasztalatait is, akik együtt dolgoztak a betegekkel a kórházban," mondta professzor Millán.
A projekt véget ért a múlt évben, de a különböző prototípusokon még mindig finomítanak. Egyes eszközök már a betegek rendelkezésre állnak a TOBI partner kórházakban és klinikákon.
"Összességében, fejlesztéseink bizonyítják a mai agy-számítógép interakció (BCI) technológia robusztus lehetőségeit," mondta professzor Millán.
Az olyan projektek, mint a TOBI igazi reményt jelentenek a fogyatékkal élők számára. "Ez legyen a jövő, meg kell adni nekik ezt a lehetőséget, mondta Claudia Menarini, Francesco anyja.

Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter
Forrás: http://www.ehealthnews.eu/

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Vége a TVK 16 éves uralmának – újraszabták a kórházi finanszírozást

A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).