Egészségpolitika

Covid-19: a karácsonyi enyhítések megrendíthetik az egészségügyi ellátást

2020. DECEMBER 19.

A British Medical Journal és a Health Service Journal közös szerkesztőségi közleményben mutatják be a kijárási korlátozások karácsonyi feloldásának lehetséges katasztrofális következményeit, és felszólítják az Egyesült Királyság kormányát a döntéseinek felülbírálására.

A december 15-én megjelent közlemény kiemeli, hogy a brit kormány járványügyben eddig mindössze egyetlen következetes kijelentést tett: megvédi a National Health Service (NHS) azaz a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat működőképességét. Most azonban, ahogy a kórházban ápolt Covid-19-betegek száma ismét emelkedik, és a járvány harmadik hulláma szinte bizonyosan elkerülhetetlen, az NHS számára az év vége kegyetlen döntést tartogat: összeomlik vagy szinte teljesen felfüggeszti az elektív és nem sürgősségi ellátást, írják a közös közlemény szerkesztői.

A kegyetlen döntést kicsikaró helyzet megelőzése érdekében a kormánynak nem a jelenlegi terv szerint kellene továbbhaladnia, azaz nem volna szabad karácsonykor enyhíteni a korlátozásokon, hanem Németország, Olaszország és Hollandia példáját kellene követni – ezekben az országokban karácsonykor is érvényben maradnak, némelyikben még fokozódnak is a kijárási korlátozások.

Indoklásukban a szakértők elmondják: a járvány második hulláma szeptember elején érte el a kórházakat, az ezt követő 10 hétben folyamatosan és gyorsan nőtt a kórházi ellátásra szoruló Covid-19-betegek száma, ami Angliában november végén tetőzött. Ha az érkező harmadik hullám nagysága ugyanolyan lesz, mint a másodiké, az egészségügyi rendszer ki fogja bírni, de ehhez az kell, hogy a hullám ne induljon magasabb szintről, mint szeptemberben, ami naponta 450 kórházi esetet jelentene. Azonban a jelenlegi korlátozások nem képesek a vírus terjedésének megfékezésére, így a számítások szerint a harmadik hullám mintegy negyvenszer nagyobb napi terhelést is okozhat. A tervezett karácsonyi enyhítések ezt a számot még tovább növelhetik, ráadásul a kórházaknak a téli időszak extra követelményeknek is meg kellene felelniük.

A kórházi ellátásra szoruló |Covid-19-betegek számának növekedése a többi beteg ellátásának rovására fog történni, annak ellenére, hogy az NHS az első hullám tapasztalataiból tanulva az intenzíves kapacitás gyors bővítése érdekében hatékony akciótervet dolgozott ki. Vajon honnan lesz személyzet a Covid-19-betegeket ellátó aktív és intenzív osztályokra? Egyértelmű, hogy a nem Covid-19-betegeket ellátó osztályok rovására. Ráadásul a járvány által legsúlyosabban érintett területeken már most is bezárt szinte minden osztály, ahol nem Covid-19-betegek ellátása történt. A harmadik hullám le fogja nullázni az összes eredményt, ami a várólisták csökkentése terén az elmúlt évtizedekben sikerült elérni, így jövő márciusban a várakozási idők átlagos hossza az egy évet is el fogja érni. Évekbe fog telni, mire ebből az egészségügy kigyógyul, és közben rengeteg emberéletet fogunk elveszíteni.

Az elkövetkező hónapok a téli, szezonális norovirus-járvány megérkezése, a sérülékeny idősek fokozott kórházi felvétele és az ellátó személyzet szintén télen csúcsosodó megbetegedései miatt is intenzív nyomás alá helyezik az egészségügyi ellátórendszert, és mindezzel párhuzamosan az NHS történetének legnagyobb vakcinációs programját is végre kellene hajtani. Ha húsvétig sikerül is beoltani a veszélyeztetetteket, az nem fogja megelőzni a most következő hónapok kórházi felvételeit és haláleseteit.

Különösen aggasztó hatással lenne a korlátozások karácsonyi szüneteltetése az egészségügyi személyzetre, akik közül sokan már eddig is életük legnehezebb 9 hónapját dolgozták végig. A kiégés és a betegség azok közül is egyre többet fog elérni, akik eddig kibírták egészségesen. Úgy tűnik – zárják közleményüket a szerzők –, hogy a kormány ismét súlyos hibát követ el, ami sok ember halálát fogja eredményezni; ha a politikai vezetők képtelenek gyorsan meghozni a szükséges döntést, nem mondhatják, hogy megvédték az egészségügyet.

Eredeti közlemény:
McLellan Alastair, Godlee Fiona. Covid 19: Christmas relaxation will overwhelm services BMJ 2020; 371 :m4847

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Vége a TVK 16 éves uralmának – újraszabták a kórházi finanszírozást

A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.