Egészségpolitika

Covid-19: a karácsonyi enyhítések megrendíthetik az egészségügyi ellátást

2020. DECEMBER 19.

Szöveg nagyítása:

-
+

A British Medical Journal és a Health Service Journal közös szerkesztőségi közleményben mutatják be a kijárási korlátozások karácsonyi feloldásának lehetséges katasztrofális következményeit, és felszólítják az Egyesült Királyság kormányát a döntéseinek felülbírálására. A december 15-én megjelent közlemény kiemeli, hogy a brit kormány járványügyben eddig mindössze egyetlen következetes kijelentést tett: megvédi a National Health Service (NHS) azaz a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat működőképességét. Most azonban, ahogy a kórházban ápolt Covid-19-betegek száma ismét emelkedik, és a járvány harmadik hulláma szinte bizonyosan elkerülhetetlen, az NHS számára az év vége kegyetlen döntést tartogat: összeomlik vagy szinte teljesen felfüggeszti az elektív és nem sürgősségi ellátást, írják a közös közlemény szerkesztői. A kegyetlen döntést kicsikaró helyzet megelőzése érdekében a kormánynak nem a jelenlegi terv szerint kellene továbbhaladnia, azaz nem volna szabad karácsonykor enyhíteni a korlátozásokon, hanem Németország, Olaszország és Hollandia példáját kellene követni – ezekben az országokban karácsonykor is érvényben maradnak, némelyikben még fokozódnak is a kijárási korlátozások. Indoklásukban a szakértők elmondják: a járvány második hulláma szeptember elején érte el a kórházakat, az ezt követő 10 hétben folyamatosan és gyorsan nőtt a kórházi ellátásra szoruló Covid-19-betegek száma, ami Angliában november végén tetőzött. Ha az érkező harmadik hullám nagysága ugyanolyan lesz, mint a másodiké, az egészségügyi rendszer ki fogja bírni, de ehhez az kell, hogy a hullám ne induljon magasabb szintről, mint szeptemberben, ami naponta 450 kórházi esetet jelentene. Azonban a jelenlegi korlátozások nem képesek a vírus terjedésének megfékezésére, így a számítások szerint a harmadik hullám mintegy negyvenszer nagyobb napi terhelést is okozhat. A tervezett karácsonyi enyhítések ezt a számot még tovább növelhetik, ráadásul a kórházaknak a téli időszak extra követelményeknek is meg kellene felelniük. A kórházi ellátásra szoruló |Covid-19-betegek számának növekedése a többi beteg ellátásának rovására fog történni, annak ellenére, hogy az NHS az első hullám tapasztalataiból tanulva az intenzíves kapacitás gyors bővítése érdekében hatékony akciótervet dolgozott ki. Vajon honnan lesz személyzet a Covid-19-betegeket ellátó aktív és intenzív osztályokra? Egyértelmű, hogy a nem Covid-19-betegeket ellátó osztályok rovására. Ráadásul a járvány által legsúlyosabban érintett területeken már most is bezárt szinte minden osztály, ahol nem Covid-19-betegek ellátása történt. A harmadik hullám le fogja nullázni az összes eredményt, ami a várólisták csökkentése terén az elmúlt évtizedekben sikerült elérni, így jövő márciusban a várakozási idők átlagos hossza az egy évet is el fogja érni. Évekbe fog telni, mire ebből az egészségügy kigyógyul, és közben rengeteg emberéletet fogunk elveszíteni. Az elkövetkező hónapok a téli, szezonális norovirus-járvány megérkezése, a sérülékeny idősek fokozott kórházi felvétele és az ellátó személyzet szintén télen csúcsosodó megbetegedései miatt is intenzív nyomás alá helyezik az egészségügyi ellátórendszert, és mindezzel párhuzamosan az NHS történetének legnagyobb vakcinációs programját is végre kellene hajtani. Ha húsvétig sikerül is beoltani a veszélyeztetetteket, az nem fogja megelőzni a most következő hónapok kórházi felvételeit és haláleseteit. Különösen aggasztó hatással lenne a korlátozások karácsonyi szüneteltetése az egészségügyi személyzetre, akik közül sokan már eddig is életük legnehezebb 9 hónapját dolgozták végig. A kiégés és a betegség azok közül is egyre többet fog elérni, akik eddig kibírták egészségesen. Úgy tűnik – zárják közleményüket a szerzők –, hogy a kormány ismét súlyos hibát követ el, ami sok ember halálát fogja eredményezni; ha a politikai vezetők képtelenek gyorsan meghozni a szükséges döntést, nem mondhatják, hogy megvédték az egészségügyet.

Eredeti közlemény: McLellan Alastair, Godlee Fiona. Covid 19: Christmas relaxation will overwhelm services BMJ 2020; 371 :m4847 https://doi.org/10.1136/bmj.m4847

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Egészségpolitika

Az egészségügy vergődik a túlzott centralizáció és a pénzhiány miatt

Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.

Egészségpolitika

Őrségváltás a MOK élén

Kapócs Gábor interjúja Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával. A MOK két vezetője beszél a kamara elmúlt 4 évéről, a sikerekről és kudarcokról. Beszámolnak a vezetőség előtt álló feladatokról, a társkamarákkal való kapcsolatokról, a közeljövő terveiről és feladatairól. Az interjúban szóba kerül a kormányzattal való viszony is.

Egészségpolitika

A béremelés későn jött, és reálértéken nem hozott többletet

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint a most megvalósult béremelés túl későn történt, éves kihatása kevés, az idei év így reálkereset-csökkenést hozott a szakdolgozóknak. Interjúnkban beszélt a bérfeszültségekről, víziókról, a következő két év várakozásairól is.

Egészségpolitika

Mészáros Lőrinc bankja dobhat mentőövet a kórházi adósságba fúló beszállítóknak

KUN J Viktória

Enélkül a hazai orvostechnikai eszközbeszállítók akár negyven százaléka is csődbe mehet már idén.