Egészségpolitika

Bevált az Eurotransplant

2014. MÁRCIUS 12.

Korábban a szakma és a betegszervezetek is ellenezték, azonban mára bizonyossá vált, hazánk kilenc hónappal ezelőtti csatlakozása az Eurotransplantzhoz az elmúlt négy év kevés egészségpolitikai sikertörténeteinek egyike. Tavaly júliusi csatlakozásunk óta az Eurotransplant nyolc ország transzplantációs központjait, laboratóriumait köti össze, az együttműködés eddigi eredményeiről szerdán, budapesti sajtótájékoztatóján számolt be dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár.

Immár azok a szervek sem vesznek kárba, amelyeket eddig eltemettünk, mert itthon nem volt recipiens – mondta a sajtótájékoztatón Szalamanov Zsuzsanna, a Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért közhasznú szervezet kuratóriumi elnöke. Emlékeztetett arra is, már 2001-ben folytak csatlakozási tárgyalások, ám eleinte mind a szakma, mind a betegszervezetek ellenezték az együttműködést, attól tartva, a többi ország „elszívja” a szerveket itthonról.

Erre egyértelműen rácáfolnak az adatok, amelyeket Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat Szervkoordinációs Irodájának igazgatója ismertetett. Eszerint csatlakozásunk óta hatvan szerv érkezett Magyarországra, míg hazánk 96 olyan szervet küldött ki, amelyeket itthon nem tudtak volna felhasználni, a megelőző évhez viszonyítva 2013-ban 17,16 százalékkal nőtt a hazai szervátültetések száma. Kérdésre válaszolva elmondta, az Eurotransplant várólistáján tizenötezer beteg van, ennek közel hét százaléka magyar. A hazánkban működő donorkoordinációs hálózat munkájának köszönhetően emelkedik a donorok száma, tavaly 155 cadaver és 40 élődonáció történt – számolt be Mihály Sándor.


Legyen hosszabb a várólista


A várólistákat fel kell tölteni, mert a transzplantáció hatékony gyógymód, a teljes értékű élet lehetőségét biztosítja a betegnek, s emellett költséghatékony is – mondta Szócska Miklós, hangsúlyozva, 2010 óta teljes konszenzusra sikerült jutni a szakmával és a betegszervezetekkel a csatlakozást illetően, a jelentősen emelkedő transzplantációk száma pedig jelzi a „szívós szervezési munka” eredményességét.

Az elmúlt hónapok koordinációs munkájának köszönhetően mind a cadaver, mind az élődonoros vese transzplantációk száma emelkedett. Az első negyedéves adatok további enyhe emelkedést mutatnak a máj, azonban jelentős többletet a szív- és hasnyálmirigy transzplantációk esetében. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy immár jogszabály teszi lehetővé a keresztdonációt, amely azoknak a családoknak nyújt segítséget, ahol a rokonnak felajánlott szerv vércsoportütközés miatt nem használható.

A tüdő transzplantáció egyelőre marad Bécsben, bár a műtét finanszírozásának jogi háttere az elmúlt hónapokban megszületett – mondta kérdésre válaszolva Szócska Miklós. Hozzátette azonban, hogy „szívósan dolgoznak” azon, hogy a magyar orvosok ne az osztrák fővárosban, hanem itthon operálhassák ezeket a betegeket. Szalamanov Zsuzsanna ehhez annyit tett hozzá, egyelőre jó helyen van a tüdőátültetés Bécsben, mert a hazai ellátás minőségét még javítani kell, a rehabilitáció az államtitkár szerint is fejlesztésre szorul.


A megfelelő kommunikáción is múlik


A társadalom felvilágosult, gondolunk mások életére – mondta a sajtótájékoztatón Szócska Miklós. Mint arról korábban lapunkban is beszámoltunk, egy kutatás arra mutatott rá, hogy a magyar lakosság 46 százaléka helyesen ismeri a donáció jogi környezetét, a feltételezett beleegyezés elvét. A magyarok 73 százaléka odaadná a szerveit halála után embertársainak, ám a tragikus halálpillanatban mégsem ér célba ez a hajlandóság. A négy évvel ezelőtt megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyelet (EbF) egy 2009-es felmérése szerint a donációk harminc százaléka hiúsulhat meg évente a hozzátartozók tiltakozása miatt, a hivatalos jelzések azonban csupán 10-11 ilyen esetről számolnak be. Azokban az országokban, ahol donorkártyás rendszer működik, kevesebb a donorszerv, ahol viszont a feltételezett beleegyezés elve alapján zajlik a donáció, 30 százalékkal magasabb az aktivitás.

Az élni akaró ember joga előbbre való, mint a halott donor hozzátartozójának okozott lelki probléma, éppen ezért a jogszabályok szerint a családtagok felé csak utólagos tájékoztatási kötelezettsége van az orvosnak. Ugyanakkor az agyhalál tényéről mindenképpen tájékoztatni kell a rokonokat. Ha valakinek nincs az Országos Transzplantációs Nyilvántartásban leadott tiltakozó nyilatkozata, akkor a szervei transzplantációra felhasználhatóak, a család beleegyezése nem szükséges a szervkivételhez.

A hozzátartozók az agyhalál fogalmát értelmezik a legnehezebben, a szakemberek szerint a kommunikáció javításával csökkenthető a hozzátartozók tiltakozása miatt esetlegesen elmaradó donációk száma. Évente négy-öt alkalommal, szabadon választott, nem kötelező továbbképzés elérhető el, ahol a donáció esetén legmegfelelőbb kommunikációról szóló elméleti előadások mellett helyzetgyakorlatokban is kipróbálhatják magukat az orvosok.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-03-12

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezelésére

A koronavírus-járvány megmutatta, hogy az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezeléséhez, fogalmaz az Európa Parlament pénteki állásfoglalása.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Kommunikációval is segíthető a donáció

Minden a transzplantációról szól az Európai Donációs Napon Budapesten

Hírvilág

Pajzsmirigyszövet őssejtekből

Működő pajzsmirigyszövetet hoztak létre őssejtekből

Egészségpolitika

Túl kevesen várnak szívátültetésre

Rövidtávon rosszabbak, hosszútávon azonban nagyon jók a hazánkban szívátültetésen átesettek túlélési esélyei.

Hírvilág

Az Eurotransplant teljes jogú tagsága felé

Szócska: megkezdődtek a tárgyalások Magyarország teljes jogú Eurotransplant-tagságáról