Egészségpolitika

BETA—a beteg, az orvos, a hivatal és a hatóság találkozója

2017. NOVEMBER 02.

Információk első kézből - egyedülálló kezdeményezés az a tudásbörze, ahol a betegszervezetek egy egész napot tölthettek az egészségügy meghatározó képviselőivel, döntéshozóival. Megismerhették az EESZT részleteit, a betegjogok védelmének alakulását, az orvos szervezetek nyitottságát, vagy az OGYEI betegszervezetekkel való együttműködésének fontosságáról. A BETA (Betegszervezetek Akadémiája), az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által létrehozott börze, szakmai támogatója az NBF (Nemzeti Betegfórum) és a BEMOSZ (Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége). A legfőbb célja, hogy könnyebbé és hatékonyabbá tegye az orvos-beteg kommunikációt.

Az idő és az információ—a betegek gyógyításának talán két legfontosabb kulcsa. Éppen erre kereste és adhatja is a megoldást az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által alapított Betegszervezetek Akadémiája, amely idén egy egészen egyedülálló börzét tartott, ahová az ágazat meghatározó szereplőit hívta vendégül. Betegszervezetek, illetve a hatóságok, hivatalok képviselőit, hogy minél több információt kaphassanak az egészségügy háttérmunkájáról. Ezt pedig azzal a nem titkolt céllal, hogy könnyebbé tegyék az orvosok munkáját is: egy tájékozott, mégpedig hiteles forrásból felkészült pácienssel ugyanis a gyógyítás is könnyebb.

Ahogy dr. Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója fogalmazott: minden az egészségügyben tett lépés a betegek érdekeit kell, hogy szolgálja, egy-egy betegjogi panasz esetén „utólagos jogi út keresésével nehéz jó helyzetbe kerülni". Érdekeik képviseletére a betegszervezetek a legalkalmasabbak, azzal pedig, hogy képzik, informálják egymást e szervezetek, képesek lehetnek arra, hogy kikényszerítsék: valóban betegközpontúvá váljon az ellátás. Az igazgató szerint sok a teendő az egészségértés terén, a betegeknek gondot okoz, hogy megértsék és értelmezzék az orvos által számukra elmondottakat, pedig ez ronthatja a terápiakövetést. Nem beszélve a megannyi téves információról, ami csak rossz útra viszi a pácienseket.

Dr. Cserháti Zoltán, az OGYÉI főigazgató-helyettese értékteremtő szervezetnek nevezte intézményét, ahol a betegszervezetek aktivitása különösen nagy segítség, a tőlük kapott adatok a hatóságnál meglévő információkkal együtt teszik hatékonnyá a munkát.

,,A gyógyszerek mellékhatásainak követése az egyik legfontosabb terület, ahol minden nem egészségügyben dolgozó bejelentését várjuk, minden olyan mellékhatást, ami a készítmény papírján ugyan nem szerepel, viszont észreveszik a fogyasztók. Ez a lehető legobjektívebb információ, amit be lehet építeni a napi gyakorlatba és a betegek életminőségén is sokat javíthat. A hazai hatóság júniustól egyébként egy innovációs tanácsadói irodát is működtet, amely egyebek között azt szeretné elérni, hogy a betegek itthon is mielőbb hozzájuthassanak a hiánypótló gyógyszerekhez, orvostechnikai eszközökhöz”—mondta dr. Cserháti Zoltán, aki beszélt arról is, hogy 2018-tól komoly változások várhatók a klinikai vizsgálatok területén: egységes szabályozás lép érvénybe az unióban, és egységes portálon tartják nyilván, közösen értékelik a lehetséges új terápiákat, jelentősen növelve ezzel e terület átláthatóságát. ,,Magyarország vezető a klinikai vizsgálatok terén, ez a lépés pedig jelentősen segítheti a transzparenciát, illetve hogy még inkább bekapcsolódjunk a nemzetközi vérforgásba”—tette hozzá a helyettes vezető.

Dr. Stunya Edina gyermekorvos a Házigyermekorvosok Klinikai Vizsgálati Hálózatát mutatta be, amelynek 94 tagja ma mintegy 80 ezer 19 év alattit tud klinikai vizsgálatokba bevonni, 39 több szakvizsgás orvos eddig 114 vizsgálatot végzett, hárman 10-nél is többet.

,, A gyógyszerek 50-90 százalékában nem történtek vizsgálatok gyerekekre, pedig egy csecsemő, kisgyerek, de még egy serdülő szervezete sem hasonlítható össze a felnőttekével. A terápiák döntő részét off label alkalmazzák, ami nyilván nem tartható. Épp ezért döntött az unió arról, hogy ma már nem indulhat úgy klinikai vizsgálat, hogy ne vonnának bele gyerekeket is. És Magyarország nagyon erős ezekben a vizsgálatokban, tagjaink 2-3 szakvizsgával rendelkeznek és nagy létszámú praxisokat visznek, így komoly gyerekszámot érnek el”— osztott meg néhány tényt a szervezetekkel Stunya Edina. Ugyancsak a klinikai vizsgálatokról, annak egy egészen új szegmenséről beszélt már dr. Törőcsik Kálmán, a Research Professionals ügyvezetője, mégpedig a házi szakápolás keretében végzettekről, mert ma már lehetőség van erre is.

,,Az egész kezdeményezésre az adta az ötletet, hogy mondjuk egy kemoterápia esetében eddig a beteg minden nap beutazott egy-egy kémcsőnyi vér levételéért, de sok esetben ezzel az egész napja be van töltve. Mi kivisszük a beteg otthonába az egész procedúrát, persze szigorú protokollok vannak, a vizsgálatokat ilyenkor a vezető által delegált szakképzett nővér vagy orvos végzi. Mindennek elsősorban azért van értelme, hogy élő kommunikáció legyen a vizsgálatvégzők és a betegszervezeteken keresztül a betegek között, azon túlmenően, hogy mindenütt, mindenki a megfelelő információk alapján dönthessen, számára előnyös-e az adott vizsgálatban való részvétel. Ami nagyon fontos: ettől a minőségnek és a betegbiztonságnak meg kell maradnia”—mondta az ügyvezető.

A találkozón részletesen és ,,betegnyelven” beszélt Puskás Zsolt Péter, az ÁEEK szakértője az új gigarendszer, a legmagasabb biztonsági besorolású ötös Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térről (EESZT), amelyhez november 1-től lesz kötelező csatlakoznia minden egészségügyi szereplőnek. Eddig 4722 háziorvos, 2705 gyógyszertár, 315 járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátó intézmény kezdte meg a csatlakozást, tehát az egészségügyi szolgáltatók 75-80 százaléka.

,,Összesen 110 ezer ágazati dolgozó, 10 millió állampolgár és több száz rendszer kapcsolódik majd össze ebben a virtuális térben, ahol nemcsak a teljes biztonság, de a sokkal könnyebb és pontosabb ügyintézés is biztosított lesz. A felhőalapú rendszer egyik fontos eleme az e-recept. November 1-je után sem fog alapvetően változni a gyógyszerek patikai kiváltása, a papír alapú vények továbbra is használatban maradnak. Azonban – folytatta – bárki kiválthatja az orvos által számára felírt készítményeket a papírvény nélkül is. Ehhez csak a személyi igazolványa és a TAJ-kártyája együttes felmutatására van szükség, vagy ha rendelkezik e-személyivel, akkor ez utóbbi dokumentumot elegendő a patikusnak bemutatnia”—mondta többek között a szakértő.

És persze, ha biztonságról beszéltünk, napirendre kerültek a betegjogok is. Erről dr. Mina András, az Integrált Jogvédelmi Szolgálat orvos-szakmai referense beszélt, aki leginkább az adatokat ismertette a hallgatósággal. Szervezetükhöz 22 betegjogi képviselőiken keresztül tavaly összesen több mint 14 ezer panasz érkezett, ezek döntően a nem megfelelő ellátás, a betegtájékoztatás hiánya, orvos szakmai kérdések, korlátozó intézkedések, a betegdokumentációk hiánya, illetve a hangnem miatt születtek. Túlnyomó többségük egyébként közép-magyarországi régióból, vagyis úgy látszik, itt az embereknek lényegesen jobb az érdekérvényesítő képessége.

Kun J. Viktória
eLitMed.hu
2017. október 12.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Politikai pszichiátria és tébolyító politika

Magyarországon is voltak pszichiátriai visszaélések, de arról nincs adat, hogy ezek mennyire voltak elterjedtek. Most utólag is úgy látszik, hogy ezek ritkán fordultak elő. A magyar gyakorlat inkább az úgynevezett pszichiatrializáció tünete lehetett, az elmekórtan történetében a bűnnek nyilvánított viselkedés gyakran vált betegséggé, ez egyfajta humanizációt jelentett, mert a börtönnél emberségesebb volt a gyógyintézet, vagy később – még inkább – a gyógykezelés...

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Richter Témapályázat 2020 – Pályázati felhívás

A Richter Gedeon Nyrt. kétfordulós pályázati felhívást tesz közzé, már megkezdett és korai eredményeket is felmutatni képes tudományos kutatási tevékenységek támogatására. A pályázat első körben nyílt jellegű, míg a második fordulóban meghívásos és pénzdíjazott.

Egészségpolitika

A gyógyszergyár és az egyetem összefogása – ahol a tudás és a tőke találkozik

Magyarország tudásban és innovációban is a világ orvostudományának élvonalában van. Ezt szeretné erősíteni az a stratégiai megállapodás is, amit ma írt alá a Richter Gedeon Nyrt.-vel a Semmelweis Egyetem. Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb, magyar gyógyszergyára és a hírű orvosi egyetem összefogását erősíti a most kötött megállapodás, amely elsődleges célja nemcsak a fiatalok motiválása, itthon tartása, de az is, hogy olyan kutatások indulhassanak, amelyet a nemrégiben törzskönyvezett skizofrénia gyógyszere már igazolt. Hogy a legmagasabb szintű tudás és az anyagi források találkozása nagyon komoly erő lehet.

PharmaPraxis

Nyitott kérdések szerepe a gyógyszerészi gondozásban

Zárt kérdésekkel a gyógyszerészek a saját feltételezéseik alapján irányítják a beszélgetést, míg a nyitott kérdések több teret hagynak annak, amit a páciens közölni szeretne. A gyógyszerészek paternalisztikus szerepe csökkenti a páciensek aktív felelősségvállalását önmaguk iránt. A szükségleteik és motivációik mélyebb megismerése viszont segítené a gyógyszeres terápiák helyes véghezvitelét.

Klinikum

A hosszú távú életkilátások egyeztetése

A terápiás irányelvek egyre nagyobb százaléka ajánlja a hosszú távú életkilátások figyelembe vételét az idősebbek preventív ellátásával kapcsolatos döntések meghozatalakor. Így pl. azokban az esetekben, amikor az életkilátás tíz évnél rövidebb, az irányelvek ellenzik a rutin rákszűrést és a cukorbetegek számára kevésbé intenzív glikémiás célt tűznek ki.

Hírvilág

Élbolyban a klinikai gyógyszerkutatásban

Meg kell őrizni a magyar versenyelőnyt