2020. JÚLIUS 11.
Szöveg nagyítása:
A koronavírus-járvány megmutatta, hogy az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezeléséhez, fogalmaz az Európa Parlament (EP) pénteki állásfoglalása. Az EP 526 szavazattal, 105 ellenszavazat és 50 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban lefekteti a koronavírus-járvány utáni uniós közegészségügyi stratégia alapelveit. A képviselők szerint le kell vonni a koronavírus-járvány tanulságait, és az európai egészségügyi unió létrehozásával sokkal szorosabbra kell fonni a tagállami együttműködést az egészségügy terén. Az együttműködésnek a minőségi egészségügyi ellátás minimumkövetelményeinek meghatározására is ki kell terjednie. Ez azután lehetséges, hogy a tagállamokban sürgősen elvégzik a helyi egészségügyi rendszerek tűrőképességét felmérő stresszteszteket, amelyek beazonosítják a gyenge pontokat és ellenőrzik, hogy a rendszer képes-e megbirkózni a koronavírus-járvány esetleges ismételt fellángolásával. Az állásfoglalásban a képviselők egy európai egészségügyi reagálási mechanizmus minél előbbi létrehozását is javasolják azzal a céllal, hogy az a gyógyszerek és orvosi berendezések stratégiai készleteinek jobb koordinálása révén hatékonyabban válaszolhasson mindenféle egészségügyi válságra. A hamarosan megjelenő európai gyógyszerstratégiának tartalmaznia kell azokat az intézkedéseket is, amelyek megoldják a létfontosságú szerek azonnali európai elérhetőségét. A gyógyszereket pedig többféle forrásból kell beszerezni ahhoz, hogy mindig rendelkezésre álljanak az elérhető árú szerek. A képviselők határozottan üdvözlik a 9,4 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező EU4Health uniós egészségügyi cselekvési program létrehozását. A képviselők külön uniós alap létrehozását kérik a kórházi infrastruktúra és az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére, mivel álláspontjuk szerint hosszú távú befektetésekre és elkötelezettségre van szükség. Emellett meg kell erősíteni az Unió két közegészségügyi ügynökségét, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot és az Európai Gyógyszerügynökséget, és támogatni kell a közös európai egészségügyi kutatást. A koronavírus-járvány még nem ért véget, figyelmeztetnek a képviselők, megismételve: a majdani koronavírus-oltóanyagnak világszerte mindenki számára azonnal és megfizethető áron elérhetőnek kellene lennie. Ha az európaiak egészsége forog kockán, akkor a tagállamok közötti versengés elkerülése céljából rendszeresebben a közös, uniós közbeszerzést kellene alkalmazni, vélik a képviselők.
Forrás: EP 2020.07.11.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
Egészségpolitika
Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.
Egészségpolitika
Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.
Egészségpolitika
Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.
Egészségpolitika
Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
Hírvilág
Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.
„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.
Változások, újdonságok a csecsemőgyógyászati nefrológiában – II. rész.
Fiume és a magyar tengerészeti egészségügy – történelmi háttérrel
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Egészségpolitika
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása az ágazat helyzetéről5.
Gondolat
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás