Egészségpolitika

Autonóm repülő robot egy méh agyával

2012. OKTÓBER 26.

Sheffield és a Sussex egyetemeinek kutatói egy ambiciózus projektet kezdtek, hogy elkészítsék egy méh agyának első pontos számítógépes modelljét, hozzájárulva annak megértéséhez, hogyan gondolkodnak az állatok, jelentős lépést megtéve a mesterséges intelligencia (AI) kutatásában.

A csapat modelleket készít majd azokra a rendszerekre, amelyek szabályozzák a méh látását és szaglását a méh agyában. Ezt a tudást felhasználva a kutatók célja az, hogy létrehozzák az első repülő robotot, amely képes önállóan érzékelni és cselekedni, mint egy méh, és nem csupán egy előre beprogramozott utasítás sorozatot elvégezni.
Ha munkájuk sikeres lesz, a robot vezérlése képes lesz komplex feladatok megoldására, akár egy állat agya: például képes lesz arra, hogy megtalálja egyes szagok vagy gázok forrását úgy, ahogy egy méh teszi a virágos réten.
Remélhető, hogy a projekt során létrehozott mesterséges intelligencia képes lesz majd kutatási és mentési feladatok ellátására, vagy növények beporzására.

Dr. James Marshall, aki a projekt vezetője Sheffieldben, azt mondta: "Egy mesterséges agy tényleges létrehozása az egyik legnagyobb kihívás a mesterséges intelligencia kutatásában. Eddig a kutatók jellemzően például a patkányok, majmok, és az emberek agyát vizsgálták, holott "egyszerűbb" lények, mint például a szociális rovarok is meglepően fejlett kognitív képességekkel rendelkeznek. "

Az úgynevezett "Zöld Agy” hardverének alapja olyan "GPU gyorsító" lesz, amely a 3D-s grafikát hozza létre az otthoni PC-kben és a játékkonzolokban. „Ezek masszívan párhuzamos gyorsítók. Arra számítunk, hogy a tudomány és a technológia sok területén az ehhez hasonló párhuzamos kalkulációkat végző chipek felváltják majd a klasszikus szuperszámítógépeket, amelyeket manapság használunk", mondta Dr. Thomas Nowotny, Sussex teamjének vezetője

A kutatás eredményeként másfelől az is várható, hogy jobban megértjük a méh viselkedését is. Beporzó szerepük miatt a méhek létfontosságúak számos ökoszisztémában, ám csökkenő számuk az elmúlt években a tudósok körében számos aggodalomra adott okot. A „Zöld Agy” modellezés segíthet a tudósoknak megérteni, hogy miért csökken a méhek száma.

Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter
Forrás: http://www.ehealthnews.eu/

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Kötelező EESZT adatszolgáltatás 2020.június 1-jétől

A nem közfinanszírozott egészségügyi ellátóknak 2020. január 1-jéig kellett csatlakozniuk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér-hez (EESZT), hogy 2020. június 1-jétől eleget tudjanak tenni az adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

Egészségpolitika

Az emberi agyat utánzó számítógép-csipek

Nincs olyan számítógép, amely annyira hatékonyan működne, mint az emberi agy.

Hírvilág

Alföldi István: gyökeresen változtatja meg a világot a mesterséges intelligencia

Gyökeresen változtatja meg a világot a mesterséges intelligencia. Ezekre a változásokra fel kell készülni, és ebben kiemelkedő szerepe van az oktatásnak...