Egészségpolitika

Akár egy éven belül hatékonyabbá lehetne tenni a gyógyszerkasszát

2019. ÁPRILIS 29.


A versenygazdaság, de elsősorban a betegek életkilátásainak javítását célozza az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének legújabb, hárompontos javaslatcsomagja. Mert miközben a gyógyszer innováció forradalmát éljük, ennek hasznát a kelleténél sokkal kevésbé élvezhetjük itthon. Elsősorban a gyógyszerre fordított kiadások sokkal hatékonyabb, eredményesebb kihasználására tesznek ajánlásokat, de szorgalmazzák azt is, hogy a gyógyszeripar által fizetett adók az egészségügyi ellátás hatékonyságát növeljék.

„A 2008-as gyógyszerkasszához viszonyítva reálértéken ma 20 milliárddal kevesebbet költ gyógyszerre az állam, a visegrádi országok jelenlegi átlagos költéséhez képest további 20 milliárd hiányzik a büdzséből. Ha ez a 40 milliárd megjelenne a rendszerben, az összes, régóta befogadásra váró innovatív terápia elérhetővé válna” - mondta az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója, Holchacker Péter egy háttérbeszélgetésen, ahol ennek megannyi következményét is bemutatta dr. Vereczkei Attila elnökkel közösen. „Ma már egyértelműen kimutatható a szoros összefüggés az egészségügyi kiadások és az egészségügyi mutatók között. Minél többet költünk, persze hatékonyan az egészségügyre, annál jobbak az eredmények. A gyógyszerinnováció virágkorát éljük, jelenleg is mintegy 7000 új gyógyszerkészítmény áll fejlesztés alatt, amely 74 százaléka teljesen újszerű megközelítést alkalmaz. Az EU központilag törzskönyvezett készítmények mintegy 60 százaléka viszont nem jut el Magyarországra. Ez is szerepet játszik abban, hogy jelentős a lemaradásunk mind a várható élettartam, mind a minőségben eltöltött életévek, vagy vezető halálokok tekintetében.

A várható élettartam EU-szerte tapasztalható növekedéséhez az innovatív gyógyszeres terápiák becslések szerint több mint 70 százalékban járulnak hozzá. Ahhoz, hogy a magyar betegek is hozzáférjenek ezekhez, érdemi lépésekre van szükség, az AIPM ezért 3 pontos javaslatcsomagot állított össze összhangban a kormány népegészségügyi mutatók érdemi javítását célzó eddigi lépéseivel. Ezek alapjait akár egy éven belül le lehetne tenni”—fogalmazott az igazgató. „Az egészségügy versenyképességi tényező. És nemcsak a várható élettartamban. Ma a gyártók az iparági adókon keresztül a gyógyszerkiadások negyedét fedezik, közben az állam reálértéken húsz milliárddal kevesebbet biztosít, mint amennyire szükség lenne, de még húsz kellene ahhoz, hogy a visegrádi országok szintjére juthassunk. És ez nem pusztán pénzkérdés, hanem annak allokációja is. Fontos lenne, hogy a kiadás hatékonyan szolgálja a gyógyítást, hogy azt jó helyen és időben költsük el. Vagyis a betegek időben jussanak és a számukra szükséges terápiákhoz, ami jelentősen csökkenthetné az elkerülhető halálesetek gyakoriságát. Hazánkban a 2016-os gyógyszerbefogadásokat követően több mint 2 évet kellett várni új befogadás kihirdetésére, és jelenleg is több mint 70 készítmény vár az újabb döntésre, miközben Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban és Szlovákiában évente átlagosan 16 új hatóanyag került be a támogatott készítmények körébe. Fontos lenne eredményességalapú szemlélet és, ha egy terápia bizonyított, akkor egy éven belül döntsünk azok befogadásáról”—hívta fel a figyelmet az elnök.

Az AIPM javaslatai:
1. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a Kormányhoz is eljutatott hárompontos javaslatcsomag első pontjában azt szorgalmazza, hogy a hazai gyógyszerkasszát emeljék a visegrádi országok átlagára, valamint a gyógyszer-közkiadások rendszerét alakítsák át annak érdekében, hogy megelőzhetőek legyenek a gyógyszerkassza rendszeresen újratermelődő feszültségei. Amennyiben kizárólag az inflációval emelnék a 2008-as nettó kifizetések értékét, még akkor is mintegy 20 milliárd forint hiányozna a gyógyszerkasszából, ha pedig el akarunk jutni a visegrádi országok átlagára, ezen felül további 20 milliárd forint pluszforrásra lenne szükség. Ez lehetőséget biztosítana az innovatív terápiák eredményesség alapú, külön kezelt befogadására és alkalmazására, közvetlenül hozzájárulva így a kedvezőtlen hazai egészségi mutatók javulásához. Ha a gyógyszerkassza bővítése már a 2020-as költségvetéssel megindul, Magyarország gyorsan megkezdheti a felzárkózást a környező országok kedvező mutatóihoz is.
2. A gyógyszerbefogadások bürokratikus elemeit le kell bontani. Transzparens és gyors, egy éven belüli döntésre van szükség az új gyógyszerek befogadásáról. Ehhez elengedhetetlen a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) döntési hatáskörének bővítése annak érdekében, hogy a hatékony innovatív terápiákról a kérelem benyújtásától számított legfeljebb egy éven belül érdemi döntés szülessen, legyen az akár elutasító határozat is. Ezzel viszont az arra érdemes gyógyszerek a mainál lényegesen gyorsabban juthatnak el a magyar betegekhez, hozzájárulva a mielőbbi és eredményesebb gyógyulásukhoz.
3. A gyógyszeripari különadóból befolyó összeget fordítsák címzetten az egészségügyre, gyógyszertámogatásra. Ennek strukturális átalakítása kell annak érdekében, hogy a gyógyszeripar magyar gazdaságban betöltött valós szerepének megfelelően járulhasson hozzá a nemzetgazdaság bővüléséhez. Az iparági szereplők a közterhek folyamatos bővülésével csak az elmúlt évben már 100 milliárd forintot megközelítő különadót fizettek be a költségvetésbe, miközben a sikeres magyar válságkezelés eredményeként mára indokolatlanná vált ezek ilyen mértékű fenntartása. Ennek kapcsán egyrészt akár állami források átcsoportosításával, akár közvetve a közterhek ilyen irányú leírásának biztosításával lehetővé kell tenni, hogy a hatalmas mértékű különadóból befolyó összegek a magyar betegek érdekeit szolgáló, hatékonyságjavító intézkedések – például regiszterek építése és működtetése, a gyógyszeres terápiák korai hozzáférését biztosító programok – végrehajtását fedezze. Emellett az AIPM szorgalmazza, hogy Magyarország klinikai kutatásokban betöltött európai vezető szerepét megvédendő konkrét lépések történjenek, benne a klinikai vizsgálatok költségeinek kutatás-fejlesztési ráfordításként történő elismerésével, és azok egy részének különadóból történő leírhatóságával. A gyógyszer-közkiadásokon belül külön kasszában kezeljék az innovatív terápiákra szánt forrást.

Kun J. Viktória
eLitMed.hu
2019. 04. 29.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezelésére

A koronavírus-járvány megmutatta, hogy az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezeléséhez, fogalmaz az Európa Parlament pénteki állásfoglalása.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Folyamatosan csökken klinikai vizsgálatok száma Magyarországon

Annak ellenére, hogy Magyarország mindig is az egyik legkedveltebb és legmegbízhatóbb klinikai vizsgálati hely volt mind a régióban, mind az Európai Unióban, az elmúlt négy évben ötödével csökkent hazánkban a gyógyszervizsgálatok száma. Ezt csak fokozhatja a 2020-tól életbe lépő egységes uniós szabályozás, amely a mi eddigi gyakorlatunkat vette alapul. A tendencia nemcsak a betegek számára, de nemzetgazdasági szempontból is komoly veszteséget jelent. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) széleskörű kormányzati együttműködést és hatékony lépéseket sürget a tendencia megfordításáért.

Hírvilág

Horváth Ildikó államtitkár a Nekem Szól! Egészségértés Díj fővédnöke

Még két hétig, október 20-ig lehet pályázni a www.nekemszol.hu honlapon keresztül az idén negyedik alkalommal meghirdetett Nekem Szól! Egészségértés Díjra, melynek fővédnökségét Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár vállalta el.

Hírvilág

A gyógyszerbefogadási rendszer akadályainak lebontását szorgalmazzák az innovatív gyógyszergyártók

Amíg a környező, V4-es országokban átlagosan félévente születik döntés az új gyógyszerek befogadásáról, addig a magyar betegeknek átlagosan 635 napot kell erre várniuk, de előfordult, hogy 1038 napig tartott a folyamat. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerint a bürokratikus akadályok lebontására és megfelelő állami források biztosítására lenne szükség, ami magyar betegek ezreinek gyógyulásához, életminőségének javításához járulna hozzá.

Hírvilág

Új kemoterápiákat javasolnak az onkológusok

Több mint harminc új kemoterápiás protokoll hivatalos bevezetését javasolja a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság.

Hírvilág

AIPM: évente több tízezer magyar betegnek jelentenek esélyt a klinikai vizsgálatok

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a Nemzetközi Klinikai Vizsgálatok Napja alkalmából fontosnak tartja ismét felhívni a figyelmet a Magyarországon több tízezer beteg számára új esélyt jelentő klinikai kutatások értékteremtő hatására.