A versenygazdaság, de elsősorban a betegek életkilátásainak javítását célozza az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének legújabb, hárompontos javaslatcsomagja. Mert miközben a gyógyszer innováció forradalmát éljük, ennek hasznát a kelleténél sokkal kevésbé élvezhetjük itthon. Elsősorban a gyógyszerre fordított kiadások sokkal hatékonyabb, eredményesebb kihasználására tesznek ajánlásokat, de szorgalmazzák azt is, hogy a gyógyszeripar által fizetett adók az egészségügyi ellátás hatékonyságát növeljék.

„A 2008-as gyógyszerkasszához viszonyítva reálértéken ma 20 milliárddal kevesebbet költ gyógyszerre az állam, a visegrádi országok jelenlegi átlagos költéséhez képest további 20 milliárd hiányzik a büdzséből. Ha ez a 40 milliárd megjelenne a rendszerben, az összes, régóta befogadásra váró innovatív terápia elérhetővé válna” - mondta az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója, Holchacker Péter egy háttérbeszélgetésen, ahol ennek megannyi következményét is bemutatta dr. Vereczkei Attila elnökkel közösen. „Ma már egyértelműen kimutatható a szoros összefüggés az egészségügyi kiadások és az egészségügyi mutatók között. Minél többet költünk, persze hatékonyan az egészségügyre, annál jobbak az eredmények. A gyógyszerinnováció virágkorát éljük, jelenleg is mintegy 7000 új gyógyszerkészítmény áll fejlesztés alatt, amely 74 százaléka teljesen újszerű megközelítést alkalmaz. Az EU központilag törzskönyvezett készítmények mintegy 60 százaléka viszont nem jut el Magyarországra. Ez is szerepet játszik abban, hogy jelentős a lemaradásunk mind a várható élettartam, mind a minőségben eltöltött életévek, vagy vezető halálokok tekintetében.

A várható élettartam EU-szerte tapasztalható növekedéséhez az innovatív gyógyszeres terápiák becslések szerint több mint 70 százalékban járulnak hozzá. Ahhoz, hogy a magyar betegek is hozzáférjenek ezekhez, érdemi lépésekre van szükség, az AIPM ezért 3 pontos javaslatcsomagot állított össze összhangban a kormány népegészségügyi mutatók érdemi javítását célzó eddigi lépéseivel. Ezek alapjait akár egy éven belül le lehetne tenni”—fogalmazott az igazgató. „Az egészségügy versenyképességi tényező. És nemcsak a várható élettartamban. Ma a gyártók az iparági adókon keresztül a gyógyszerkiadások negyedét fedezik, közben az állam reálértéken húsz milliárddal kevesebbet biztosít, mint amennyire szükség lenne, de még húsz kellene ahhoz, hogy a visegrádi országok szintjére juthassunk. És ez nem pusztán pénzkérdés, hanem annak allokációja is. Fontos lenne, hogy a kiadás hatékonyan szolgálja a gyógyítást, hogy azt jó helyen és időben költsük el. Vagyis a betegek időben jussanak és a számukra szükséges terápiákhoz, ami jelentősen csökkenthetné az elkerülhető halálesetek gyakoriságát. Hazánkban a 2016-os gyógyszerbefogadásokat követően több mint 2 évet kellett várni új befogadás kihirdetésére, és jelenleg is több mint 70 készítmény vár az újabb döntésre, miközben Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban és Szlovákiában évente átlagosan 16 új hatóanyag került be a támogatott készítmények körébe. Fontos lenne eredményességalapú szemlélet és, ha egy terápia bizonyított, akkor egy éven belül döntsünk azok befogadásáról”—hívta fel a figyelmet az elnök.

Az AIPM javaslatai:
1. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a Kormányhoz is eljutatott hárompontos javaslatcsomag első pontjában azt szorgalmazza, hogy a hazai gyógyszerkasszát emeljék a visegrádi országok átlagára, valamint a gyógyszer-közkiadások rendszerét alakítsák át annak érdekében, hogy megelőzhetőek legyenek a gyógyszerkassza rendszeresen újratermelődő feszültségei. Amennyiben kizárólag az inflációval emelnék a 2008-as nettó kifizetések értékét, még akkor is mintegy 20 milliárd forint hiányozna a gyógyszerkasszából, ha pedig el akarunk jutni a visegrádi országok átlagára, ezen felül további 20 milliárd forint pluszforrásra lenne szükség. Ez lehetőséget biztosítana az innovatív terápiák eredményesség alapú, külön kezelt befogadására és alkalmazására, közvetlenül hozzájárulva így a kedvezőtlen hazai egészségi mutatók javulásához. Ha a gyógyszerkassza bővítése már a 2020-as költségvetéssel megindul, Magyarország gyorsan megkezdheti a felzárkózást a környező országok kedvező mutatóihoz is.
2. A gyógyszerbefogadások bürokratikus elemeit le kell bontani. Transzparens és gyors, egy éven belüli döntésre van szükség az új gyógyszerek befogadásáról. Ehhez elengedhetetlen a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) döntési hatáskörének bővítése annak érdekében, hogy a hatékony innovatív terápiákról a kérelem benyújtásától számított legfeljebb egy éven belül érdemi döntés szülessen, legyen az akár elutasító határozat is. Ezzel viszont az arra érdemes gyógyszerek a mainál lényegesen gyorsabban juthatnak el a magyar betegekhez, hozzájárulva a mielőbbi és eredményesebb gyógyulásukhoz.
3. A gyógyszeripari különadóból befolyó összeget fordítsák címzetten az egészségügyre, gyógyszertámogatásra. Ennek strukturális átalakítása kell annak érdekében, hogy a gyógyszeripar magyar gazdaságban betöltött valós szerepének megfelelően járulhasson hozzá a nemzetgazdaság bővüléséhez. Az iparági szereplők a közterhek folyamatos bővülésével csak az elmúlt évben már 100 milliárd forintot megközelítő különadót fizettek be a költségvetésbe, miközben a sikeres magyar válságkezelés eredményeként mára indokolatlanná vált ezek ilyen mértékű fenntartása. Ennek kapcsán egyrészt akár állami források átcsoportosításával, akár közvetve a közterhek ilyen irányú leírásának biztosításával lehetővé kell tenni, hogy a hatalmas mértékű különadóból befolyó összegek a magyar betegek érdekeit szolgáló, hatékonyságjavító intézkedések – például regiszterek építése és működtetése, a gyógyszeres terápiák korai hozzáférését biztosító programok – végrehajtását fedezze. Emellett az AIPM szorgalmazza, hogy Magyarország klinikai kutatásokban betöltött európai vezető szerepét megvédendő konkrét lépések történjenek, benne a klinikai vizsgálatok költségeinek kutatás-fejlesztési ráfordításként történő elismerésével, és azok egy részének különadóból történő leírhatóságával. A gyógyszer-közkiadásokon belül külön kasszában kezeljék az innovatív terápiákra szánt forrást.

Kun J. Viktória
eLitMed.hu
2019. 04. 29.