A munkavállalói wellness programok már akkor felismerték a hordozható/viselhető tevékenység regisztráló eszközökben a lehetőséget, amikor azok néhány évvel ezelőtt színre léptek. De arról igencsak kevés tudásunk van, hogy az eszközökből nyert adatok, és azok visszacsatolása hogyan befolyásolják az alkalmazottak egészségi állapotát. A Vitality Group, a Dél-Afrika Discovery Health amerikai leányvállalata a közelmúltban nyilvánosságra hozott olyan adatokat, melyeket egy három éves vizsgálat során gyűjtött össze. A vizsgálatban 740.000 önkéntes vett részt egy digitális „ösztönző” wellness programban. A vizsgálat kimutatta, hogy az „ösztönző” programban való részvétel különböző faktorok esetében csökkentette az egészségügyi kockázatot. Így például kevésbé nagy lett a testtömeg index, csökkent a magas vérnyomás, javult a mért éhgyomri vércukorszint, mérséklődött a dohányzás, intenzívebbé vált a fizikai aktivitás, kisebb mértékben fordult elő az egészségtelen táplálkozás és kevesebb ember számolt be stresszes állapotról. Azoknak a felhasználóknak az esetében, akik bejelentkeztek és részt vettek a fitnesz programban, csökkent a felsorolt tényezők szerinti magas kockázati csoport mérete 27 százalékról 21 százalékra, s ez a kockázati csoportra vetítve 22 százalék változást jelent. (A vizsgálat azon résztvevői esetében, akik nem jelentkeztek be – azaz a kontroll csoportot alkották -, a magas kockázati csoport nagysága 38 százalékról 33 százalékra változott – ez csupán 13 százalék csökkenést jelent.) A Vitality Group megállapította, hogy a tanulmány eredményei összhangban vannak azzal a korábban közzétett tanulmánnyal, mely szerint 300 000 résztvevő felnőtt közül azon 192 000 esetében, akik részt vettek az aktív felhasználói fitnesz programokban, a vizsgálati időtartam alatti összesített kórházi költségek 16 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint az inaktívak esetében. A Vitality jelentés további megállapítása az volt, hogy az okostelefon és lépésszámláló használat hatalmas mértékben megnőtt a három éves vizsgálati időszak alatt, míg a szívritmus monitorok használata nagyjából változatlan maradt. Azt találták, hogy a szívritmus monitorok valamivel népszerűbbek a férfiak, mint a nők körében (52 százalék), míg a tevékenység regisztrálók népszerűbbek voltak a nők, mint a férfiak esetében (56 százalék). (Az okostelefonok a beépített gyorsulásmérő és GPS alapján alkalmasak a fizikai aktivitás minőségi és mennyiségi mérésére és rögzítésére, valamint továbbítására is. – A szerk.) A túlsúlyos vagy elhízott emberek nagyobb valószínűséggel használják a tevékenység-regisztrálót, a pulzusmérőt, és az okostelefont. E populáció 67 százaléka használt aktivitás regisztrálót, 62 százaléka pulzusmérőt, és 63 százaléka okostelefont. Mindhárom eszköz tekintetében, a legnépesebb felhasználói korcsoport 35 és 44 év közötti életkorú volt. A második legnagyobb korcsoport „helyezés” változott a vizsgált technológia függvényében, és pedig a 25 - 34 évesek voltak azok, akik az okostelefonok használatában a második helyre kerültek, míg a lépésszámlálót és az aktivitás regisztrálót a 45 - 54 évesek használták „második leginkább”. A lépésszámláló és a tevékenység regisztráló használata az 55 évnél idősebbek esetében nagyobb mértékű volt, mint az okostelefon vagy a pulzusmérő használata. Végezetül a tanulmány megállapította, hogy a lépés-alapú ösztönző program hatékonynak tűnt abban, hogy a résztvevők mennyi testmozgást végeznek. (A lépésszámláló forgalmazása kétszeresére nőtt azokban az esetekben, amikor Vitalitás Díjat ajánlottak fel.) Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter Forrás: https://www.mobilhealthnews.com/