Egészségpolitika

A COGKNOW segít a demenciában szenvedőknek

2011. AUGUSZTUS 15.

A demencia egyik első tünete a rövidtávú memória hanyatlása, amelynek következtében gondozást igényelnek azok is, akik egyébként képesek volnának ellátni saját magukat.
Az enyhe demencia más tünetei az önbizalomvesztéshez, bizonytalansághoz köthetők - az idős emberek egyre inkább tartózkodnak a kapcsolatteremtés kezdeményezésétől.

Az EU által finanszírozott COGKNOW projektben holland, svéd és észak-ír, demenciával foglalkozó vezető orvosok egyesítették tudásukat szoftverfejlesztőkkel, azzal a céllal, hogy a demenciában szenvedő betegek különböző igényeinek megfelelő egyszerű, felhasználóbarát készüléket hozzanak létre.

Igény az egyszerű használhatóságra

„Különálló eszközök és megoldások már eddig is léteztek, és ha az emberek betegségük korai szakaszában megtanulták ezek használatát, akkor képesek voltak a betegség előrehaladtával is használni őket” - nyilatkozta a projekt tudományos koordinátora, Johan E Bengtsson. "De később egyre nagyobb problémát jelent, hogy a beteg emlékezzen, hol van az eszköz, és hogyan működik." A betegség későbbi szakaszában egyszerűsített eszközökre van szükség, és ekkor már általában túl késő van ahhoz, hogy a betegnek megtanítsák akár a legegyszerűbbek használatát is.

Így a COGKNOW azt tűzte ki célul, hogy létrehoz két rendkívül felhasználóbarát eszközt, egy otthonit és egy mobilt, amely – a korábbi eszközöket meghaladva - kielégíti az összes igényt, amelyet a felhasználók és gondozóik, valamint a demenciaszakértők határoztak meg.
Megállapították, hogy az érintőképernyő az ideális interfész. Olyan eszközöket használtak, amelyek készen kaphatók: csupán a COGKNOW saját szoftvercsomagját kellett rájuk telepíteni.

Magától értetődő ikonok

A végeredmény egy falra is szerelhető, lapos otthoni monitor, és egy mobil „okostelefon”, amelyekre egyszerűsített kezelőfelület van telepítve. Mindkét készülék kizárólag érintőképernyős (a monitorral nem is érkezik billentyűzet) és semmi más nem látható a felhasználó számára, mint a COGKNOW alkalmazás. "A COGKNOW lehetetlenné teszi, hogy a felhasználó aktiválja a hardveren a nehezebben használható funkciókat ", magyarázta Bengtsson.

A felhasználó egyszerű, magától értetődő ikonokat lát az érintőképernyőn. Az otthoni rendszer különböző hétköznapi teendőkre emlékezteti reggeltől-estig, valamely barát vagy rokon hangján. A felhasználók instrukciókat hallanak olyan tevékenységekkel kapcsolatban, mint például a reggeli újság behozatala a postaládából, a fogmosás, az előre elkészített ételek felmelegítése, vagy a mosás és mosogatás. Szükség esetén videoprezentáció mutatja, hogyan kell kezelni például a tűzhelyet, a mikrohullámú sütőt vagy a mosógépet.

Sok idős ember aggódik, hogy elfelejti bezárni az ajtót: a COGKNOW rendszer figyeli és mutatja az ajtó állapotát, így azt nem szükséges újra és újra ellenőrizni. A képernyőn megjelenő fotó-ikonok lehetővé teszik, hogy a felhasználó egyetlen érintéssel felhívja telefonon a rokonait, barátait.

Segítség a városi tájékozódásban

A legtöbb említett funkció megtalálható a mobil eszközökben is, egy fontos, GPS-alapú extra szolgáltatással kiegészítve. A demenciában szenvedők gyakran dezorientálttá válhatnak otthonukon kívül: a mobil alkalmazás segít nekik hazatalálni.



A rendszert kipróbálták három országban is, és a felhasználók és a gondozók többsége jelentős javulást észlelt a betegek életminőségében.
Bengtsson szerint ha a COGKNOW csupán néhány hónappal meghosszabbítja azt az időszakot, amely alatt a betegek képesek önállóan ellátni magukat, akkor a megtakarítások Európában többmilliárd eurót is elérhetnek.


Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter

Forrás: http://cordis.europa.eu/ictresults/index.cfm?section=news&tpl=article&BrowsingType=Features&ID=91139

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Vége a TVK 16 éves uralmának – újraszabták a kórházi finanszírozást

A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Klinikum

Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben műhelykonferencia

A Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum szervezésében 2018. szeptember 8-án került megrendezésre az Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben című műhelykonferencia a budapesti Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán.

Gondolat

Nem a pénz, az egyedi tudás a mérce – Interjú dr. Bene Ruzsenával

Nem csak pénzkérdés, hogy a plasztikai sebészek az állami egyészségügyben maradjanak – véli dr. Bene Ruzsena, a Bethesda Gyermekkórház Égéssérült Gyermekeket Gyógyító Országos Központjának osztályvezető plasztikai sebésze. A történelemből ismert orvosokra hivatkozik, akik a gyakorlat megszerzése, a szakma iránti szeretet, a betegek segítése miatt dolgoztak a közszférában és a szegényeket magánpraxisukban ingyen gyógyították.

Hírvilág

Nem jutnak át a bőrön a kollagén krémek molekulái

A kollagén molekulák olyan nagyok, hogy csak nagyon kevés részük tud átjutni a bőrön, ehelyett a bőr felületén maradnak, amíg le nem mossák, ezért a drága kollagén kenőcsök megvásárlása egyszerű pénzkidobás – állítják a tudósok.