Egészségpolitika

A "Big Data" technika javítja a vese-transzplantált betegek megfigyelését

2014. JÚLIUS 29.

Az új adatelemzési módszer radikálisan javítja a vese transzplantált betegek megfigyelését a Leeds-i Egyetem által vezetett kutatás szerint, és a módszer mélyreható változásokat hozhat létre abban, ahogy megértjük az egészségünket. A kutatás, amely a PLoS Computational Biology folyóiratban jelent meg, egy módját mutatja be annak, hogy adjunk értelmet a nagyszámú nyomnak amelyet a veseátültetett beteg vérében találunk, s hogyan alkothatunk ebből prognózist.

A kifinomult "big data" elemzés alkalmazásával a tudósok képesek voltak, hogy több százezer változóból egyetlen paramétert hozzanak létre, ami az átültetett vese állapotát jelzi. Lehetővé vált a fizikusokból, vegyészekből és klinikusokból álló csapatnak, hogy megjósolják a vese rossz funkcióját már két nappal a műtét után, holott korábban ezt csak néha hetekkel később voltak képesek észlelni.

Az extra napok az orvosoknak nagyobb esélyt adtak a sikeres beavatkozásra, hogy megmentsék a transzplantátumot, és javítsák a betegek gyógyulási esélyeit. Egyes esetekben, a csapat képes volt megjósolni a betegtől vett vérmintákból a sikertelenség valószínűségét már a transzplantáció előtt.

Dr. Szergej Krivov, a University of Leeds Astbury Strukturális Molekuláris Biológia kutatója, a kutatás vezetője, azt mondta: "Ha egy vérmintával nukleáris mágneses rezonancia elemzést végzünk, nagyon nagy számú különböző paramétert kapunk, amelyek a kezelés várható kimenetelével összefüggésben variálódnak. Ezek fontos nyomok, de ha több ezer változónk van, amely mind különböző módon mozognak egy komplex rendszerben, mit csinál egy orvos, hogyan rak össze minden információt, és hogyan dönti el, hogy mi a teendő? Az emberi elmével ez nem lehetséges, túl sok a változó. Számítógépre van szükség.”

A kutatás, amely során naponta elemezték 18 beteg vérmintáját közvetlenül a transzplantációt megelőzően és utána egy hétig tartó időszakot követő vese transzplantáció, készített egy "optimális reakció koordinátát" a több ezer változóból. Ezt kifejezték egy számmal (folyamatos skálán 0-tól 1-ig), amely leírja a siker vagy kudarc valószínűségét, a beteg állapotával összhangban.

Dr. Krivov azt mondta: "Ez egy kicsit olyan, mint GDP mérőszám a gazdaságban: egyetlen szám hatalmas mennyiségű komplex tevékenységet számszerűsít, és lehetővé teszi, a rendszer dinamikájának megértését. "

Hozzátette: "Az egyik előny, hogy a kimenet nem bináris. A múltban inkább, hogy a döntéseket hozunk, amelyek egyes fizikai paraméterekre voltak alapozva. Attól függően, hogy az efféle indikátor aktuális értéke, vagy jelentősebb változása milyen volt, döntöttünk, hogy a páciens "egészséges" vagy "beteg", és szükség van e vagy sem kezelésre. A legegyszerűbb szinten például mértük a testhőmérsékletét, és az alapján hoztunk döntést. Az új megközelítés az egész rendszer dinamikáját írja le, és kvantifikálja egy folyamatos skálán, ’hol is tart éppen’ a beteg "

Fontos sajátossága a módszernek, hogy nem függ a vesebetegség egzakt megértésétől, ennek következtében alkalmazható számos más területen is.

Dr. Krivov azt mondta: "Én nem vagyok egy vese szakember. Csak kell tudnom az adatokat. Tudom majd elemezni azokat, ugyanezt az egyenlet használva, valamely feltétel dinamikájának leírására. Ez a módszer különösen erős azokon a területeken, melyeken lassan változó és komplex körülmények vanak, ahol szükség van az egészséges-egészségtelen dichotómia, elvetésére, és inkább a betegség dinamikájának követése fontos. "


Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter
Forrás: http://www.ehealthnews.eu/

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.