Egészségpolitika

A "Big Data" technika javítja a vese-transzplantált betegek megfigyelését

2014. JÚLIUS 29.

Az új adatelemzési módszer radikálisan javítja a vese transzplantált betegek megfigyelését a Leeds-i Egyetem által vezetett kutatás szerint, és a módszer mélyreható változásokat hozhat létre abban, ahogy megértjük az egészségünket. A kutatás, amely a PLoS Computational Biology folyóiratban jelent meg, egy módját mutatja be annak, hogy adjunk értelmet a nagyszámú nyomnak amelyet a veseátültetett beteg vérében találunk, s hogyan alkothatunk ebből prognózist.

A kifinomult "big data" elemzés alkalmazásával a tudósok képesek voltak, hogy több százezer változóból egyetlen paramétert hozzanak létre, ami az átültetett vese állapotát jelzi. Lehetővé vált a fizikusokból, vegyészekből és klinikusokból álló csapatnak, hogy megjósolják a vese rossz funkcióját már két nappal a műtét után, holott korábban ezt csak néha hetekkel később voltak képesek észlelni.

Az extra napok az orvosoknak nagyobb esélyt adtak a sikeres beavatkozásra, hogy megmentsék a transzplantátumot, és javítsák a betegek gyógyulási esélyeit. Egyes esetekben, a csapat képes volt megjósolni a betegtől vett vérmintákból a sikertelenség valószínűségét már a transzplantáció előtt.

Dr. Szergej Krivov, a University of Leeds Astbury Strukturális Molekuláris Biológia kutatója, a kutatás vezetője, azt mondta: "Ha egy vérmintával nukleáris mágneses rezonancia elemzést végzünk, nagyon nagy számú különböző paramétert kapunk, amelyek a kezelés várható kimenetelével összefüggésben variálódnak. Ezek fontos nyomok, de ha több ezer változónk van, amely mind különböző módon mozognak egy komplex rendszerben, mit csinál egy orvos, hogyan rak össze minden információt, és hogyan dönti el, hogy mi a teendő? Az emberi elmével ez nem lehetséges, túl sok a változó. Számítógépre van szükség.”

A kutatás, amely során naponta elemezték 18 beteg vérmintáját közvetlenül a transzplantációt megelőzően és utána egy hétig tartó időszakot követő vese transzplantáció, készített egy "optimális reakció koordinátát" a több ezer változóból. Ezt kifejezték egy számmal (folyamatos skálán 0-tól 1-ig), amely leírja a siker vagy kudarc valószínűségét, a beteg állapotával összhangban.

Dr. Krivov azt mondta: "Ez egy kicsit olyan, mint GDP mérőszám a gazdaságban: egyetlen szám hatalmas mennyiségű komplex tevékenységet számszerűsít, és lehetővé teszi, a rendszer dinamikájának megértését. "

Hozzátette: "Az egyik előny, hogy a kimenet nem bináris. A múltban inkább, hogy a döntéseket hozunk, amelyek egyes fizikai paraméterekre voltak alapozva. Attól függően, hogy az efféle indikátor aktuális értéke, vagy jelentősebb változása milyen volt, döntöttünk, hogy a páciens "egészséges" vagy "beteg", és szükség van e vagy sem kezelésre. A legegyszerűbb szinten például mértük a testhőmérsékletét, és az alapján hoztunk döntést. Az új megközelítés az egész rendszer dinamikáját írja le, és kvantifikálja egy folyamatos skálán, ’hol is tart éppen’ a beteg "

Fontos sajátossága a módszernek, hogy nem függ a vesebetegség egzakt megértésétől, ennek következtében alkalmazható számos más területen is.

Dr. Krivov azt mondta: "Én nem vagyok egy vese szakember. Csak kell tudnom az adatokat. Tudom majd elemezni azokat, ugyanezt az egyenlet használva, valamely feltétel dinamikájának leírására. Ez a módszer különösen erős azokon a területeken, melyeken lassan változó és komplex körülmények vanak, ahol szükség van az egészséges-egészségtelen dichotómia, elvetésére, és inkább a betegség dinamikájának követése fontos. "


Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter
Forrás: http://www.ehealthnews.eu/

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

A betegadatok komplex kezelése az egészségügyi ellátás során a legnagyobb érték

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy olyan integrációs platform, melynek központi szolgáltatásai gyorsabbá és átláthatóbbá teszik az egészségügyi folyamatokat. A rendszer hatékony és azonnali adatcserét tesz lehetővé, melynek fontosabb céljai a betegadatok és dokumentációk cseréjének megvalósítása, illetve a különböző egészségügyi ellátók közti erőforrások (CT, MR, labor és egyéb diagnosztikák) használata.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.