A könyvet 33 szerző jegyzi, akik között orvosok és pszichológusok, biológusok és szociológusok, óvoda- és iskolai pedagógusok, jogászok, lelkészek és újságírók egyaránt megtalálhatók. A kötet huszonöt fejezete öt nagyobb téma köré csoportosul: az egészségbiológiai blokk alapvetően egészségnevelési témákkal, a jog és szociológia elsősorban a betegjogok ismertetésével, a pszichológiai rész többek között szenvedélybetegségekkel és lelki traumákkal foglalkozik, de külön fejezet szól az esztétikai nevelésről és az egészséges személyiségről, valamint az egészségkommunikációról is. "Ebben a könyvben a harminchárom szerző színvonala az, ami a biztosítékot adja, hogy ez egy nagyon teljes, mély és izgalmas kötet" - jellemezte a munkát Falus András, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének egyetemi tanára, a könyv szerkesztője. A Széchenyi-díjas genetikus úgy véli, hogy az egészség tanulható, és a tudatos egészségnevelést már kora gyermekkorban el kell kezdeni, mindemellett sohasem késő változtatni a megszokott életmódon, hiszen a táplálkozással, a mozgással, a stressz kezelésével komoly eredmény érhető el az egészségjavulásban. Az egészségbiológiai blokkban a szerzőgárda figyelmezteti az olvasót a helytelen táplálkozás és a nem megfelelő életmód veszélyeire, foglalkozik a szűrővizsgálatokkal, valamint a mozgás és a folyamatos gerincvédelem fontosságával is az alvás egészséget befolyásoló hatásai mellett. A Jog és szociológia az egészség tükrében című blokkban a betegjogok ismertetése mellett a szerzők bemutatják a társas kapcsolatok és a bizalom egészségszociológiai megközelítéseit, de szó esik itt a társadalmi tőkéről és az egyéni kapcsolathálózat sajátosságairól, a családról mint elsődleges szocializációs közösségről, de a multikulturalizmusról, valamint a magyarországi roma kisebbség helyzetét és életkörülményeit befolyásoló tényezőkről is. A könyv harmadik fejezete olyan kérdéseket tárgyal, mint a szenvedélybetegségek, a kiégés, a stressz, de lehet olvasni benne az evészavarokról, a krízisek, a lelki traumák kezeléséről és a gyerekközösségen belüli kortársbántalmazás jelenségéről is. Az Esztétikai nevelés és az egészséges személyiség című rész a közösségi zenélés és éneklés hatásai mellett óvodai rajzok elemzésével, a gyermekkönyvek illusztrációival és a bohócdoktorok tevékenységével, lehetőségeivel egyaránt foglalkozik. A Hogyan beszéljünk az egészségről című egység egyik fejezete az egészségkommunikáció, az ismeretterjesztés mai megoldásait tárja fel, míg a másik a kortársoktatás új perspektíváit vázolja egy most induló, nemzetközi oktatási trend bemutatásával. A Springmed Kiadó gondozásában megjelent kötetet az elnyert támogatásoknak köszönhetően térítésmentesen terjesztik a védőnői hálózatban, valamint a pedagógus- és óvónőképzésben. MTI 2015. szeptember 25., péntek