Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+


A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést. Amikor életemben először találkoztam a „caucasian patient” kifejezéssel egy amerikai cikkben, nagyon elcsodálkoztam. Miért fontos az egy vizsgálat eredményeinek értékelésekor, hogy a betegek egy része grúz, azeri vagy épp csecsen? Aztán tovább olvasva a cikket kiderült, hogy pusztán bőrszín szerint különítették el a szerzők a vizsgálati alanyokat, voltak a politikailag korrekt kifejezéssel afroamerikainak nevezett feketék, és a „caucasian” fehérek. Később egyre gyakrabban láttam ezt a megnevezést nemcsak amerikai, hanem akár magyar szerzők írásaiban is. Utánanéztem az eredetének, mert nem értettem, miért lennék például magam is „kaukázusi”, holott sem én, sem a szüleim, nagyszüleim nem jártak ott. A „kaukázusi rassz” elnevezést 1800 körül alkotta meg Johann Friedrich Blumenthal, német antropológus, főként craniometriai adatok alapján. Feltételezése szerint, mivel a kaukázusban élnek a legszebb emberek, a grúzok, nyilvánvaló, hogy a fehér ember a Kaukázusból származik. Tulajdonképpen ezzel azt mondja, hogy az emberiség nem közös őstől származik, a „szép fehér” ember máshonnan ered, mint a néger. Ezzel megteremtette a tudományos rasszizmus alapjait. Könyve, a „Collectionis suae craniorum diversarum gentium illustratae decades” a kraniometria alapműve. Ez a „tudomány” szolgálta később az emberek bőrszín és származás szerinti megkülönböztetésének „tudományos” alátámasztását. Blumenthal védelmére meg kell emlékezni arról, hogy ő maga az általa megállapított rasszok között nem feltételezett értékbeli különbséget, sőt külön írásában emlékezett meg egy olyan gyönyörű néger nőről, akibe akár bele is tudna szeretni. A követői azonban az ő munkásságából kiindulva dolgozták ki a tudományos rasszizmus elméleteit, amely aztán súlyos tragédiákhoz vezetett és vezet ma is a világban. Számomra ezért rossz ízű a „kaukázusi” jelző, és nem használom. A cikkekben mindig átjavítom „fehér bőrű”-re, már csak azért is, mert tudománytalannak tartom. A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést. Dr. Lipták Judit Kapcsolódó anyagok: Az antropológia kezdetei hazánkban

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

Szakálltörténet

A szakállt a különböző történetek, mesék és művészi ábrázolások alapján általában a bölcsességhez, teljesítőképességhez vagy magas pozícióhoz kapcsolták.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Egészségpolitika

Az egészségügy vergődik a túlzott centralizáció és a pénzhiány miatt

KUN J Viktória

Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.