Járványügy

A RAAS-gátlók pozitív hatása COVID-19-betegek körében

2020. SZEPTEMBER 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

A metaanalízis célja annak megállapítása volt, hogy milyen hatással bírnak a hipertenzív, illetve bármely egyéb okból RAAS-gátlót szedő COVID-19-betegek morbiditására és mortalitására a SARS-CoV-2 vírus sejtbe lépését esetlegesen befolyásoló szerek. A SARS-CoV-2 a respiratorikus és kardiovaszkuláris rendszer sejtjein nagy számban előforduló ACE2 (angiotenzin-konvertáló enzim 2) -höz kötődve lép be a gazdasejtekbe, ezért az angiotenzinreceptor-blokkoló ARB-szerek és az angiotenzin-konvertáló enzim inhibitorai (ACEi-szerek), vagyis együttesen a RAAS-gátlók (renin–angiotenzin–aldoszteron-rendszergátlók) krónikus használata kapcsán felmerült a kérdés: negatívan hatnak-e ezek a szerek a COVID-19-betegek morbiditására és mortalitására. Ennek a kérdésnek járt utána a Kelet-Angliai Egyetem kutatóinak a Current Atherosclerosis Reports című szaklapban megjelent metaanalízise a témában eddig megjelent 19 jó minőségű tanulmány és több mint 28 ezer beteg adatainak szisztematikus áttekintésével. Bár a RAAS-gátlókat elsődlegesen hipertónia kezelésére alkalmazzák, más kardiovaszkuláris (CV) betegségekben, így miokardiális infarktusban, szívelégtelenségben, cerebrovaszkuláris betegségben, illetve krónikus vesebetegségben is használják őket. Mivel a CV-betegek körében különösen magas a SARS-CoV-2-fertőzés kockázata, fontos annak tisztázása, hogy milyen hatással vannak a RAAS-gátlók a COVID-19-betegekre. A metaanalízisben az ACEi/ARB-szereket szedő COVID-19-betegek és az ACEi/ARB-szereket nem szedő COVID-19-betegek mortalitását és a körükben előforduló súlyos, kritikus események (intenzív osztályos felvétel szükségessége, invazív és nem invazív lélegeztetés) gyakoriságát hasonlították össze. A beválasztási kritériumoknak megfelelő 19 tanulmány zöme Kínában készült, retrospektív, obszervációs, több központú, nem randomizált-kontrollált vizsgálatok alapján; a Newcastle-Ottawa skála szerint valamennyi tanulmány a közepes–kiváló minőséget jelentő sávba tartozott. Az eredmények szerint a hipertenzív COVID-betegek harmada, míg az összes COVID-beteg negyede szedett ACEi/ARB-szert. A bármilyen indikáció alapján alkalmazott RAAS-gátló-kezelés és a COVID-betegség súlyossága, valamint mortalitása között nem lehetett szignifikáns összefüggést kimutatni, azonban tendenciaszerű, nem szignifikáns (p = 0,071) eredmény utalt arra, hogy a RAAS-gátló-kezelés csökkenti a kritikus események számát és a mortalitást. A hipertenzív COVID-betegek kohorszában szignifikáns összefüggés (p = 0,01) derült ki: a RAAS-gátló-kezelésben nem részesülőkkel összehasonlítva, a RAAS-gátló-kezelésben részesülők körében 0,67-szer kisebb eséllyel következett be fatális vagy kritikus kimenetel; a RAAS-inhibitorok pozitív hatása hasonló volt az ACEi-vel, illetve az ARB-vel kezeltek alcsoportjában. Állatkísérletes adatok alapján ismert, hogy SARS-fertőzés következtében csökken az ACE2-expresszió, ami a RAAS-rendszer aktivációjához vezet, a RAAS-aktiváció pedig akut tüdőkárosodást és respiratorikus distressz szindrómát válthat ki. Ezek megelőzésében lehet hasznos a humán populációban a RAAS-gátlás, az ACEi/ARB-szerek használata. A szerzők hozzáteszik: metaanalízisük demonstrálta, hogy hipertenzív COVID-betegek körében a RAAS-gátlók csökkentik a morbiditást és a mortalitást, ezért az ACEi/ARB-szerek használóinak nem szabad abbahagyniuk e gyógyszerek szedését, míg a jövőbeli vizsgálatoknak azt kell kideríteniük, hogy érdemes-e a COVID-betegséggel kórházba kerülők esetében RAAS-gátló-kezelést indítani. Szemézte: Kovács Bence dr. Eredeti közlemény: Baral, Ranu, Madeline White, and Vassilios S. Vassiliou. "Effect of renin-angiotensin-aldosterone system inhibitors in patients with COVID-19: a systematic review and meta-analysis of 28,872 patients." Current atherosclerosis reports 22.10 (2020): 1-9.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Járványügy

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Járványügy

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Járványügy

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Járványügy

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Járványügy

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Egészségpolitika

Az egészségügy vergődik a túlzott centralizáció és a pénzhiány miatt

KUN J Viktória

Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.

Egészségpolitika

Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”

KUN J Viktória

„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.

Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral