Részletes keresés

Nővér

2019. OKTÓBER 30.

A foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe az ólomexpozíciónak kitett munkavállalók biológiai monitorozásában

SZOBOTA Lívia

A biológiai monitorozás a munka- és egészségvédelemben a környezetben előforduló vegyi anyagok mennyiségi meghatározása az exponált dolgozó biológiai mintájában, és összevetése a referenciaértékekkel. Ez a kézirat kizárólag az ólomexpozícióra fókuszál, mivel a biológiai monitorizálási lehetőségek közül leggyakrabban a vérólom koncentráció meghatározására kerül sor a foglalkozás-egészségügyben. A kéziratban bemutatásra kerül az ólomexpozíció jelentősége, rizikótényezői, a biológiai monitorizálással összefüggő szabályozási környezet, valamint a foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe a munkabiztonsági előírások népszerűsítése terén és prevenciós lehetőségei.

HUN 2019;32(05)

Lege Artis Medicinae

2024. SZEPTEMBER 06.

Kommentár: Éghajlatváltozással szemben ellenálló egészségügyi rendszer Magyarországon?

KAPÓCS Gábor

A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akció­prog­ram 2000-től kezdődően vizsgálta az ország környezet-egészségügyi helyzetét. Jelen­té­sei­ből egyértelműen következett, hogy a hazai egészségügyi ellátórendszert át kell szervezni és fel kell készíteni az éghajlatváltozásra. Főszerkesztői kommentár a Töprengőhöz.

HUN 2024;34(7-8)

Hírvilág

2024. AUGUSZTUS 22.

Depresszióhoz vezethetnek a fogászati problémák

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

Sokan szégyenérzetből vagy éppen hiúságból nem beszélnek a fogászati problémáikról vagy éppen a fogvesztésről, ám ettől még a lelkükben nyomot hagynak a szájüreggel kapcsolatos nehézségeik. A pszichológiai hatás messzire nyúlik és a társas kapcsolatokat is érintheti, sőt, akár depresszió is kialakulhat.

HUN

Hírvilág

2024. JÚLIUS 11.

Miért vagyunk boldogabbak, ha nyaralunk?

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

A szokatlan és új dolgok megtapasztalása elindítja a dopamin áramlást. Az új élmények, a pozitív környezet stimulálják a jutalmazási rendszert az agyban, emelkedik a szerotonin szintje. De hogyan tehetjük még teljesebbé az élményt?

HUN

Ember és környezet

2024. MÁRCIUS 25.

Az antibiotikum-rezisztencia mérsékléséhez meg kell haladnunk az emberközpontúságot

Az antibiotikum-rezisztenciát gyakran keretezik az „Egy Egészség koncepción” keresztül – azaz olyan problémaként, amely az ember, más állatok és a környezet egészségének az egységével kapcsolatos.

HUN

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

Fiume és a magyar tengerészeti egészségügy – történelmi háttérrel

BALÁZS Péter

Fiume mint a Magyar Királyság adriai tengeri kikötője az 1700-as évek utolsó harmadától indult rohamos fejlődésnek. Ezért rendelkezett külön a városról és a körülötte fekvő területekről a Trianoni békeszerződés III. résznek V. címe. A Habsburg Birodalomnak, a törökök elleni győztes háborúk után, a 18. század első évtizedei nyitottak lehetőséget, hogy részesedjen a jól jövedelmező földközi-tengeri kereskedelemből.

HUN 2023;33(10-11)

Immunonkológia

2023. JÚNIUS 01.

„Ismerjük a bővülő terápiás lehetőségeket, de a korlátainkat is”

Tágas, világos, modern bútorokkal berendezett folyosók és kezelőhelyiségek, légkondicionált, kétágyas, fürdőszobával, televízióval felszerelt kórtermek fogadják a daganatos betegeket a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház Onkológiai Osztályán. Bár 30 ágy is rendelkezésre áll, törekszenek arra, hogy a pácienseket járóbetegként, a kúraambulancián lássák el. Mint kiderül, nemcsak a környezet, hanem az itt alkalmazott gyógyszeres terápiák is megfelelnek a 21. század követelményeinek.

HUN

Ember és környezet

2023. ÁPRILIS 26.

Nem csak a szakértők szava számít, amikor az egészség és a környezet kapcsolata a kérdés

Az elmúlt években egyre szélesebb körben került elő az Egy Egészség (One Health) koncepció, amely a nem emberi élőlények, ökológiai rendszerek és emberek egészségének egységét hangsúlyozza. Azonban egy kulcsfogalom, a reziliencia keretezésének problémája komoly akadályt jelent mind a kutatók, mind a gyakorlatban érintettek számára, amikor az alkalmazásról van szó.

HUN

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

A sokarcú oxitocin: a reprodukciótól a türelemig

VARGA Katalin

A tanulmány célja, hogy az oxitocinnal kapcsolatos összefoglaló tanulmányok alapján áttekintést adjon arról, mit tudunk ma az oxitocin termelődéséről és mű­kö­dé­séről, szerepéről az emberi szervezetben. A jelenlegi összkép az oxitocin rendkívül szerteágazó hatáskörével kapcsolatban az, hogy az oxitocin koordináló funkciót tölt be az emberi fejlődésben, katalizátorként működik a társas interakciókban.

HUN 2023;33(01-02)

Nővér

2022. NOVEMBER 08.

A saját otthonukban élő idősek kockázati tényezőkkel kapcsolatos ismereteinek és a mindennapos esésmegelőző viselkedésnek a vizsgálata

BOROS Edit , ERDŐSI Erika , TULKÁN Ibolya , BALOGH Zoltán

A saját otthonukban élő idősek esésgyakoriságának, eséskockázati tényezőkkel kapcsolatos ismereteinek és az esésmegelőzéssel kapcsolatos mindennapi viselkedésének felmérése. 173 fő idős körében végeztük a vizsgálatot. A szociodemográfiai változók mellett vizsgáltuk az esés gyakoriságát, az esési kockázatot, a kockázati tényezők ismeretét, a lakóhely környezetének módosítását és a mindennapi esésmegelőző viselkedést. Leíró és matematikai statisztikai (χ2-, t-próba, korrelációszámítás) módszert alkalmaztunk (p<0,05). Az idősek 37%-a esett el az elmúlt egy évben és közülük 81,2% sérülést is szenvedett. A rizikótényezők közül a módosítható kockázati tényezőket fogadták el legkevésbé az idősek. A biztonságos környezet kialakításának gondolatával a minta 72,8%-a foglalkozott, de tényleges beavatkozást csak 52,9%-a végzett. A változtatások inkább nők körében voltak jellemzők (p=0,025). A prevenciós tevékenységek közül a legalacsonyabb számban a segítség kérését (12,1%), a járást segítő eszközök használatát (18,5%) fogadták el. Azon esésmegelőző programok szükségesek, amelyek a módosítható kockázati tényezőkre helyezik a hangsúlyt.

HUN 2022;35(5)