Nem csak a szakértők szava számít, amikor az egészség és a környezet kapcsolata a kérdés
2023. ÁPRILIS 26.
2023. ÁPRILIS 26.
Szöveg nagyítása:
Az elmúlt években egyre szélesebb körben került elő az Egy Egészség (One Health) koncepció, amely a nem emberi élőlények, ökológiai rendszerek és emberek egészségének egységét hangsúlyozza. Az integratív törekvésekben egyre többen alkalmazzák a társadalmi-ökológiai rendszerek megközelítést, azonban egy, a Frontiers in Public Health folyóiratban megjelent tanulmány rámutat: egy kulcsfogalom, a reziliencia keretezésének problémája komoly akadályt jelent mind a kutatók, mind a gyakorlatban érintettek számára, amikor az alkalmazásról van szó. A “Health in” and “Health of” Social-Ecological Systems: A Practical Framework for the Management of Healthy and Resilient Agricultural and Natural Ecosystems című publikáció megkülönbözteti a társadalmi-ökológiai rendszereken belüli egységeknek, valamint maguknak a rendszereknek az egészségét. A szerzők bemutatnak egy részvételiségre alapuló, az egészség kérdésének összetettségére reflektáló keretrendszert, amely segítheti az ideálisabb beavatkozások megvalósítását, amikor felmerül egy probléma.
A „Health within”, azaz a társadalmi-ökológiai rendszereken belüli egészség az e rendszerekbe ágyazott dolgok (élőlények, például növények, emberek) egészségére fókuszál, szem előtt tartva ezek társadalmi és ökológiai kontextusát. A „Health of” kérdéskörnél fontos kiindulópont a társadalmi és ökológiai rendszerek összekapcsoltsága. Ezen egységet alkotó rendszerek egészségét a rezilienciával, vagyis a rugalmas ellenálló képességgel hozzák összefüggésbe. Az előzőnél holisztikusabb megközelítésről van szó, nagyobb idő- és térléptékekkel is foglalkozik, valamint az érintettek szélesebb körével dolgozik, mindehhez pedig elengedhetetlen a transzdiszciplinaritás. Bár az egyes konkrét koncepciók között akadnak olyanok, amelyek mindkét kategóriába illenek (például az Ecosystem Health), hasznos ez a különbségtétel.
A szerzők kiemelik, hogy az egészség egy társadalmi konstrukció, tehát nem egy olyan valami, amit szakértők pusztán objektíven, számszerűsíthető indikátorok alapján elértnek nyilváníthatnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a társadalmi részvétel rendkívül fontos, amikor az érintett csoportok számára releváns problémák azonosításáról és a megfelelő megoldások kereséséről van szó. Hogy ez milyen módon valósulhat meg, arra felvázolnak egy hat lépésből álló folyamatot, majd konkrét, délkelet-ázsiai állattartási rendszerekkel kapcsolatos példákon keresztül is bemutatják ezt.
Az első lépés egy konkrét beavatkozás (például egy új mezőgazdasági gyakorlat vagy egy oltás bevezetése) azonosítása. A második a releváns társadalmi-ökológiai rendszer határainak megállapítása és az érintettek feltérképezése. Harmadikként a társadalmi-ökológiai rendszer egészségmodelljének közös, részvételi kialakítása következik. Ezek után a negyedik a megfelelő indikátorok megvitatása, illetve annak a meghatározása, hogy mi az az intervallum, amin belül még elfogadható az eredmény. Az ötödik lépés a beavatkozás megvalósítása és figyelemmel kísérése, az utolsó pedig a felülvizsgálat és az esetleges újabb beavatkozás felvetése. Külön kiemelendő az indikátorok kérdése: kvantitatív és kvalitatív indikátorokra egyaránt szükség van.
A tanulmány egyik meghatározó vonása, hogy az egészség fogalmát nem magától értetődően létező dolognak, hanem társadalmi konstrukciónak tekinti: valami olyannak, ami mélyen az adott társadalmi csoport kultúrájában, történelmében és normáiban gyökerezik, és amelyet az ökoszisztémák alakítanak. Az egészséges ökoszisztémák meghatározása így egy helyhez kötött folyamat, amelyben valószínűleg transzdiszciplináris módon tudományterületek szakértői (például orvosok, állatorvosok, ökológusok), döntéshozók, helyi közösségek és érintettek egyaránt részt vesznek. Egy ilyen részvételi meghatározás számításba veszi és megérti a helyi emberi, környezeti és spirituális aspektusokat, amelyeket jellemzően figyelmen kívül hagynak az egészség értékelésének bevett, standard folyamataiban. Így az alternatív megközelítésnek köszönhetően erősebb konszenzusra épülhet az egészséges ökoszisztémák meghatározása, és egyúttal arra ösztönözheti a szereplőket, hogy vegyenek részt az egészségük és környezetük alakításában, kezelésében. Mindemellett az egészséget és a környezetet érintő problémák tipikusan összetett kapcsolatrendszerbe ágyazódnak, és gyakran olyan bonyolult, makacs problémák (wicked/messy problems), amelyekben magasak a tétek és nagy a bizonytalanság, ráadásul nincsenek abszolút megoldásaik. Számítanak a hatalmi viszonyok és egyenlőtlenségek, a politika és a tényekhez való viszonyulás is. Az egészség kérdése tehát messze túlmutat az egyes szakértők hatáskörén.
Szemlézte:
Pribéli Levente
Eredeti közlemény:
Ember és környezet
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Ember és környezet
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Ember és környezet
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.
Ember és környezet
A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...
Helyünk a világban
A Healthcare Readiness Index alapján Magyarország a 20. helyen áll Európában az egészségügyi kihívásokra való felkészültség tekintetében: nincs elég orvos és eszköz az ellátórendszerben, a magyar emberek pedig kevesebbet és egészségtelenebbül élnek, de van, amiben előrébb léptünk.
Idegtudományok
Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
Épített környezet, globális felmelegedés – a környezet egyre inkább kulcsa egészségünknek
Lelkünket betegíti a rossz környezet
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
Idegtudományok
Neurofeedback: az ADHD-val küzdő gyerekek fejlesztéséhez is használható módszert oktatnak Vácon2.
3.
4.
5.