Részletes keresés

Gondolat

2022. SZEPTEMBER 29.

Gerhes Gábor ATLAS-projektje: egy könyvben minden, amit (nem) tudunk

Birtokolhat-e egy ember minden tudást, amit az emberiség felhalmozott? Bele tudjuk foglalni a tudományos megismerés eredményeit a világképünkbe? Vagy a szubjektív értelmezés, a tényekhez való bizonytalan hozzáférés és az emberközpontú gondolkodás miatt valójában naivan és kisajátításra éhesen tekintünk bele a világba? Gerhes Gábor ATLAS-projektje a világ „tudhatóságával” foglalkozik, kiállítás, művészkönyv és tanulmánykötet formájában.

HUN

Ökológia

2021. AUGUSZTUS 24.

Egyenlőtlen újraerdősülés a neotropikus és az ázsiai-csendes-óceáni térségben a „kolumbiai csere” hatására

A tizenötödik századi európai hódítások nagyban hozzájárultak az emberi bioszféra-átalakításhoz. Új mezőgazdasági gyakorlatok, fajták, technológiák, sőt világnézetek terjedtek el világszerte, a kontinensek összekapcsolása, összekapcsolódása pedig utat nyitott mindenféle élőlénynek, illetve vírusoknak is. A hódítók szándékos népirtásai és az őslakosokra nézve gyakran halálos új betegségek a helyi lakosság drámai csökkenését okozták. A Nature Ecology & Evolution szaklapban megjelent cikk (Non-uniform tropical forest responses to the ‘Columbian Exchange’ in the Neotropics and Asia-Pacific) a népességcsökkenés hatására bekövetkező újraerdősülés területi összefüggéseit, és a különbségek mögött húzódó okokat vizsgálja. A kolumbiai csere (Columbian Exchange) az 1492 utáni spanyol és portugál hódításokat jelöli.

HUN

COVID-19

2020. ÁPRILIS 29.

Hálózati inverz fertőzési modellek a járványterjedés vizsgálatában

Az egyre növekvő COVID-19 világjárvány közben a világ számos tudósa és kutatócsoportja fáradozik a vírus terjedésének minél pontosabb megértésén, hogy hatékonyabb beavatkozási módszereket dolgozzanak ki a legfőbb döntéshozók számára a terjedés enyhítésében, illetve megállításában. A legfontosabb kutatási területek a fertőzésterjedés modellezése, a fertőzöttség gyors és pontos kimutatása, lehetséges védőoltások és gyógykezelések kifejlesztése, illetve a járvány társadalmi- és gazdasági hatásainak vizsgálata.

HUN

Klinikum

2017. FEBRUÁR 09.

A psoriasisos menetelés – a pikkelysömör szerepe a cardiovascularis társbetegségek kialakulásában -- A Figyelő 2017;1

WIKONKÁL Norbert

A közleményben a psoriasis kezelésében a 2000-es évektől észlelt szemléletváltozást tekintjük át a psoriasissal szövődő egyéb betegségek tekintetében. Célunk, hogy a praxisban dolgozó kollégák mind szélesebb köre ismerje meg a pikkelysömör kezelésében elért jelentős haladást, illetve azt a molekuláris szemléletet, ami megváltoztatta nemcsak a psoriasisról alkotott elképzeléseinket, de a psoriasissal szövődő egyéb betegségek, közöttük a cardiovascularis megbetegedések jelentőségét is.

HUN

Hírvilág

2016. JANUÁR 20.

Magyar geográfusok az Ojos del Saladón

Harmadik alkalommal indulnak magyar geográfusok a Föld legmagasabb szunnyadó vulkánjára, a chilei-argentin határon fekvő 6893 méteres Ojos del Saladóra, hogy ott a klímaváltozás hatásait vizsgálják a szélsőségesen száraz, szeles és hideg környezetben.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Memóriazavar jelezheti az agyvérzés veszélyét

Azok az emberek, akik memóriazavarokkal vagy más mentális teljesítménycsökkenéssel küzdenek, esélyesebbek az agyvérzésre.

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Maximalista és vagabund

Rabelais képzettségére nézve orvos, korának pedig meghatározó szellemi nagysága volt.

HUN

Lege Artis Medicinae

2005. DECEMBER 20.

Medicinális geográfia?

GRÉTSY Zsombor

Sok medicinális szakkifejezés, szó köthetõ valamilyen földrajzi fogalomhoz (például a „pajzsporc”-ról eszünkbe juthatnak az úgynevezett „pajzsvulkánok”, amely szó alatt a vulkánok egy jellegzetes csoportját, típusát értjük) vagy éppen valamilyen földrajzi névhez (például a „medenceövet” könnyű a „Kárpátokhoz” asszociálni, ha beugrik összekötõ láncszemként maga a „Kárpát-medence” földrajzi fogalom is).

HUN 2005;15(12)

Lege Artis Medicinae

1991. MÁJUS 29.

A táplálkozás és a rosszindulatú daganatos betegségek lehetséges összefüggései, a megelőzés esélyei 3. rész

EMBER István

Az élelmiszerek természetes anyagai után foglalkozzunk azokkal az arteficiális, kémiai anyagokkal, melyeket szándékosan juttatnak élelmiszereinkbe azok elkészítése, tartósítása, tárolása, főzése, előkészítése során. Az egyik legközönségesebb ilyen anyag a só (konyhasó, NaCl). Az ételek erős sózása és a gyomorrák-incidencia között összefüggés van, ez a komparatív geográfiai patológiai adatok elemzése kapcsán derült ki. A legalacsonyabb az USA-ban és Ausztráliában, míg a legmagasabb Kelet-Ázsiában és Japánban.

HUN 1991;1(09-10)