Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2024. JÚLIUS 30.

A magas betegségaktivitás elméleti megközelítése és prognosztikai fontossága sclerosis multiplexben

MÁTYÁS Klotild

A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer autoimmun gyulladásos, demyelinisatióval és neurodegenerációval járó betegsége. A betegség kezdetét jellemző gyulladásos jellegű immunfolyamatok mellett – melyek relapszusokat okoznak –, a betegség kezdetétől krónikus gyulladás is jelen van. A krónikus gyulladás által előidézett katabolikus folyamatok felelősek a betegség progresszióját okozó axonpusztulásért.

HUN 2024;77(7-8)

Lege Artis Medicinae

2024. JÚNIUS 25.

Viselkedési és pszichés tünetek neurokognitív zavarokban

HIDASI Zoltán, FULLAJTÁR Máté

Neurokognitív zavarokhoz az enyhe kognitív zavart és a dementiát soroljuk. Ezek tünettanának jelentős részét képezik a viselkedési és pszichés tünetek, melyek kifejezett megterhelést okoznak páciensnek és hozzátartozónak egyaránt.

HUN 2024;34(5-6)

Lege Artis Medicinae

2024. JÚNIUS 25.

Újabb lépés az általános orvosi célú mesterséges intelligencia felé – cikkismertetés

BALKÁNYI László

Korábbi bevezetőnkben részletesen írtunk arról, hogy több évtizede van folyamatban kutatás-fejlesztés az orvosi munkát támogató szakértői rendszerek, MI-alkalmazások terén. Érdemes felidézni ennek nagy hullámait.

HUN 2024;34(5-6)

Lege Artis Medicinae

2024. JÚNIUS 25.

A tumor mint az alkotás forrása

KOVÁCS Sándor

C80 – A rák esztétikája? címmel különleges kiállítás volt látható a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében. Interjú Kiss Richárd projektvezetővel.

HUN 2024;34(5-6)

Lege Artis Medicinae

2024. JÚNIUS 25.

Formálhatja-e a művészet a rákkezelésről alkotott szemléletünket?

FÜRY Anna

A tudomány és művészet kapcsolata évezredek óta foglalkoztatja az embereket: a művészet a szabad és kreatív módja annak, hogy olyan alkotások jöjjenek létre, amelyek az alkotó szubjektivitásán és intuícióján alapulnak.

HUN 2024;34(5-6)

Gondolat

2024. MÁJUS 11.

A tumor mint az alkotás forrása – Interjú Kiss Richárd projektvezetővel

KOVÁCS Sándor

C80 – A rák esztétikája? címmel kiállítás nyílt a SOTE Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében. A kiállításon a daganatos megbetegedések által inspirált képzőművészeti alkotásokat tekinthetnek meg a látogatók május 31-ig.

HUN

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

A dementia női aspektusai

KOVÁCS Tibor

A dementia a 21. század népbetegsége, az öregedő társadalmak új epidémiája. Az életkor mellett a női nem a módosíthatatlan kockázati tényezők egyike.

HUN 2024;34(4)

Hírvilág

2024. ÁPRILIS 27.

Rehabilitációs Ambulanciát hoztak létre a Szemészeti Klinikán

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

Rehabilitációs Ambulanciát hozott létre az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Szemészeti Klinika és a látássérült személyek Dél-Alföldi Rehabilitációs Központja. A két intézmény együttműködésének célja a látássérültek életminőségének javítása, társadalmi elszigetelődésének csökkentése.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2024. MÁRCIUS 30.

[Perineuralis 5%-os dextróz kontra kortikoszteroid-injekció a carpalis alagút szindróma nem sebészi kezelésében]

OZGE OCEK, DERYA GUNER

[Tanulmányunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a klinikai és az elektro-fiziológiai javulás közötti különbségeket perineuralis kortikoszteroid injekciós terápia (PCIT) és perineuralis 5%-os dextróz injekciós terápia (5%PDIT) alkalmazása során carpalis alagút szindróma (CTS) kezelése során. Összesen 92 csuklót vontunk be a vizsgálatba, amelyeknél enyhe vagy közepes fokú idiopathiás CTS-t diagnosztizáltak. ]

ENG 2024;77(3-4)

Ideggyógyászati Szemle

2024. MÁRCIUS 30.

A fájdalom intenzitását mérő skálák összehasonlítása ágyéki gerincfájdalommal élők körében

NAGY Zoltán, KISS Nóra, SZIGETI Mátyás, ÁFRA Judit, LEKKA Norbert, MISIK Ferenc, MUCSI István, BANCZEROWSKI Péter

A fájdalomkutatás leggyakrabban tanulmányozott aspektusa klinikai vizsgálatokban a fájdalomintenzitás. Ennek mérése az ágyéki gerincbeteg populációban legtöbb esetben a numerikus skála és a vizuális analóg skála (VAS) segítségével történik. A betegek általános életminősége és a skálák közötti kapcsolat kiszámításával meghatározzuk a klinikailag relevánsabb információval rendelkező mérőeszközt.

HUN 2024;77(3-4)