Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2005. OKTÓBER 20.

Kedvezőtlen változások a pertussis járványtanában

BUDAI József

Napjainkban a pertussis mind gyakoribb a serdülők és felnőttek körében; az USA-ban és több ipari államban végzett folyamatos surveillance az esetszám hat-nyolcszoros emelkedését mutatja. Ezekben az országokban a serdülők és a felnőttek két hétnél hosszabban tartó, izgatott köhögéssel járó légúti megbetegedéseiben a B. pertussis etiológiai szerepe akár 10% is lehet. A felnőttkori fertőzés általában enyhébb, atípusos vagy klinikai jelek nélkül zajlik. Mozgó fertőzőforrásként veszélyeztetik a nem kompletten oltott fogékony egyéneket, elsősorban a csecsemőket!

HUN 2005;15(10)

Lege Artis Medicinae

2004. DECEMBER 20.

Szeptikus infekció rheumatoid arthritisben

BÉLY Miklós, APÁTHY Ágnes

Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben 1970 és 1999 között 234 rheumatoid arthritisben szenvedő beteg halt meg és került boncolásra. A rheumatoid arthritis leggyakoribb, halált okozó szövődménye a szeptikus infekció.

HUN 2004;14(12)

Lege Artis Medicinae

2004. ÁPRILIS 21.

Emberi dendritikus sejtek és fertőző ágensek

KIS Zoltán

A dendritikus sejtek a természetes és szerzett immunitás fontos elemeit alkotják. Emberben két fő csoportot különböztetünk meg: a myeloid és a plasmocytoid (lymphoid) sejteket. A dendritikus sejtek fő feladata az antigén felvétele és bemutatása a T-lymphocyták felé, valamint a T-lymphocyták antigénspecifikus aktivációja. A fertőző ágenseket vagy azok komponenseit, vagy a fertőző ágensek hatására a más - nem dendritikus - sejtek által termelt faktorokat az éretlen dendritikus sejteken lévő receptorok érzékelik, és hatásukra az éréshez szükséges jelzéseket kapnak és érésen mennek keresztül.

HUN 2004;14(04)

Magyar Immunológia

2004. JANUÁR 10.

TNF-α-ellenes kezelés rheumatoid arthritisben

TAMÁSI László

A rheumatoid arthritis patomechanizmusának kutatása a fontos elméleti ismereteken túl jelentõs gyakorlati eredményeket adott. Új hatásos gyógyszerek kifejlesztésére került sor, amelyek biológiai terápia néven kerültek be a gyakorlatba. A rheumatoid arthritis patomechanizmusának kulcsfontosságú tényezõje a proinflammatorius hatású TNF-α. A citokinkaszkád csúcsán számos gyulladásos mediátor termelõdését befolyásolja, de fontos szerepe van a fertõzés és daganat elleni védekezésben is.

HUN 2004;3(01)

Lege Artis Medicinae

2000. MÁJUS 01.

Hazai és európai tüdőgyógyászati kongresszus Budapesten

VADÁSZ Imre

Április 12–15. között rendezték meg fővárosunkban a Magyar Tüdőgyógyász Társaság 51., valamint a Tbc és Tüdőbetegség Elleni Nemzetközi Unió (IUATLD) Európai Régiójának 1. kongresszusát. A program három fő téma köré csoportosult: tuberculosis, asthma bronchiale, dohányzás. A budapesti helyszín és a fő témák együttesen jelzik, hogy az uniónak célja volt a nyitás Kelet-Európa felé. A három népbetegség jellegű problémakör közül ugyanis a tuberculosis és a dohányzás tekintetében jelentős a különbség földrészünk nyugati és keleti része között, mind a probléma súlyában, mind a megoldás módszereiben. Beszámolónkban mi is e két kérdéskört emeljük ki.

HUN 2000;10(05)

Lege Artis Medicinae

1994. DECEMBER 28.

Tuberkulózis-surveillance hazai adatok az európai tendenciák tükrében

VADÁSZ Imre

Az elmúlt másfél évtizedben a legtöbb európai országban a tuberkulózisjárvány korábbi kedvező trendjének megfordulását észlelték. Ez a körülmény, valamint a népesség nagyarányú migrációja szükségessé, a mikrobiológiában, az immunológiaban és az informatikában bekövetkezett fejlődés pedig lehetővé tette a korábban eredményes surveillance-rendszerek új, korszerű módszerekkel történő átalakítását. Ez számos nyugat- és közép európai országban megtörtént. Ezekkel a módszerekkel a következőket állapították meg: 1. Az incidencia emelkedése főként a migrációval és a HIV epidémiával függ össze; 2. A friss exogén infekciónak jelentősebb szerepe van a megbetegedések keletkezésében, mint korábban feltételeztük; 3. A járvány jellegzetes elemei a mikroepidémiák és polirezisztens fertőzések. A hazai tbc-járvány alakulásában a nyugat-európaihoz hasonló tendenciákat észlelünk (incidenciaemelkedés, az incidencia eltolódása a fiatalabb korcsoportok felé stb.). Az ennek hátterében lévő okok felderítéséhez a következő módszerek beépítése szükséges a surveillance-rendszerbe; 1. Központi, egyéni számítógépes nyilvántartás; 2. Hármas bejelentési rendszer (klinikai, bakteriológiai, post mortem); 3. A külföldiek kötelező szűrővizsgálata; 4. Teljes körű rezisztenciavizsgálat és korszerű mikrobiológiai módszerek alkalmazása; 5. Intenzív kontakt- és fertőzőforrás-keresés. Preventív és terápiás konzekvenciák: 1. Az egészségügyi személyzet védelme; 2. A fertőző betegek (főleg a polirezisztensek) izolálása; 3. Az ellenőrzött ambuláns kezelés széles körű alkalmazása; 4. A hagyományos gondozási mód szerek következetes végrehajtása. Mindezeket nyugat-európai és hazai epidemiológiai és surveillance-adatokkal demonstrálják.

HUN 1994;4(12)

Lege Artis Medicinae

1994. DECEMBER 28.

Az anorexia hazai történetek korai forrásai

TÚRY Ferenc, WILDMANN Márta, KISS Kálmán, SIMON Lajos

A szerzők az anorexia (nervosa) korai magyar leírásait, a kórkép hazai fejlődését tekintik át. Ismertetik a középkori éhező szentek között számon tartott Margit hercegnő aszkétikus evészavarát, s a 19. századból Erzsébet királyné anorexiás jellegzetességeit. A kórkép bevonulása a nemzetközi orvosi köztudatba a 19. század végére tehető, a leghitelesebb leírások 1873-ban születtek. A hazai forrásokból kiderül, hogy az anorexia jelenségét a századforduló táján megjelent közlések már említik. Kiemelhető a kor népbetegségének számító tuberculosis és az anorexia diagnózisának bizonyos átfedése. A korai adatok között a soványság lelki okait általában megemlítik a szerzők, leginkább hisztériás állapotot feltételezve. Figyelemre méltó, hogy az 1950 es évekig kevés adat utal a kórkép hazai helyére. Az anorexia első magyar esetleírása - bár nem anorexia néven és a pszichés tényezők szerepét nem említve - 1955-ből származik. A szerzők kiemelik az orvostörténeti kutatások jelentőségét a pszichiátriában és a pszichoszomatikus kórképekben. Ebből a szempontból az anorexia nervosa paradigmatikus értékű kórképnek tartható: történetének változása jól tükrözi a pszichiátria koronként jellemző helyzetét és a mai terápiás stratégiákhoz is támpontokat nyújthat.

HUN 1994;4(12)

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

A tuberculosis az immunológus szemével

GERGELY Péter

A tuberculosis a világon talán a legelterjedtebb fertőző betegség; az emberiség legalább egyharmada tekinthető fertőzöttnek. Az utóbbi években a betegség előretörése észlelhető a fejlett országokban. Az emberi szervezet nem tud teljesen hatékony immunválaszt létrehozni a kórokozóval szemben. A Mycobacterium tuberculosis elleni immunitás az alábbiakban foglalható össze. A M. tuberculosis intracelluláris kórokozó, amely a macrophagokban él, kivédve a sejtek anyagcseretermékeinek baktericid hatását. A kórokozó elleni védekezés lokális jellegű, a baktériumok és a szervezet között törékeny egyensúlyi állapot jön létre; a tuberculoticus granulomában a baktériumok általában életben maradnak, bármikor készen az újrafertőzésre; az immunreaktivitás gyengülésekor ez be is következhet. A védekezésben az akti vált macrophagok kiemelt szerepet játszanak. A T-sejtek megfelelő aktivációja és koordinált működése határozza meg a protektív és nem protektív (túlérzékenységi) immunitást. A BCG-védőoltás nem vált ki protektív immunitást, csak az újszülötteket védi a disszeminált tuberculosistól. A protektív immunitás kialakításához új típusú vakcinára vagy vakcinációs eljárásra volna szükség.

HUN 1994;4(05)

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

A tuberculosis immunkezelése az immunológiai ismeretek klinikai vonatkozásai

VADÁSZ Imre

A tuberculosis immunkezelésére irányuló törekvések azokon a megismeréseken alapulnak, amelyek a késői hiperszenzivitás és a celluláris immunitás szerepére, jelentőségére vonatkoznak. Az immunkezelés célja a celluláris immunitás erősítése, hogy az immunrendszer képes legyen elpusztítani a kemoterápia után életben maradt baktériumokat. A kemoterápia mellett a környezetből izolált Mycobacterium vaccae megfelelő adagja (10%) kontrollált kettős vak vizsgálatokban szignifikánsan javította a tbc-s betegek gyógyulási eredményeit, és csökkentette a halálozást. Ugyancsak kedvező hatást tapasztaltak polirezisztens, krónikus betegek és HIV-pozitív tbc-s betegek kezelésében. Az immunkezelés mellett a kemoterápia idő tartama jelentősen megrövidíthető.

HUN 1994;4(05)

Lege Artis Medicinae

1992. SZEPTEMBER 30.

Védőoltások a világban, a kiterjesztett immunizációs program

LELKES Miklós, VEDRES István

A szerzők összefoglalják a WHO 1974-ben kezdődött Kiterjesztett Immunizációs Programja (Expanded Programme on Immunization – EPI) néhány főbb eredményét. A program eredeti célbetegségei a tuberculosis, diphtheria, pertussis, tetanus és morbilli. A WHO a sárgaláz endémiás területeken az EPI oltások keretében a febris flava elleni rendszeres oltást is javasolja és a program napjainkban a hepatitis B vírusfertőzések, valamint a rubeola (ezáltal a congenitalis rubeola syndroma) megelőzésének problémakörével is foglalkozik. 1991-re világviszonylatban sikerült elérni az eredeti EPI célbetegségekkel kapcsolatban az 1 éves korúak 80%-os átoltottságát. A program 2000-re Földünkön a poliomyelitis teljes eradikálását tűzte ki célul (amint az a himlő esetében már megtörtént). A morbilli eradikációja még csak egy távolabbi cél, de az EPI program résztvevői szeretnék elérni, hogy 1995-re a program előtti időszakhoz képest a morbilli esetek 90%-kal, a halálesetek 95%-kal csökkenjenek globálisan, a morbilli letalitása pedig minden országban 1% alatt legyen. Európa (és benne Magyarország) járványügyi helyzete az EPI célbetegségeire vonatkozóan alapjában kedvező. Az EPI egyik célkitűzése, hogy Európában 2000-re már csak behurcolt morbilli esetek forduljanak elő.

HUN 1992;2(09)