Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1991. SZEPTEMBER 25.

A tuberculosis jelentősége a gyermekgyógyászatban

ANDRÁSOFSZKY Barna

A tuberculosis Magyarországon ma már ritka megbetegedés a gyermekkorban. A fertőzés veszélye azonban mindaddig fennáll, amíg több mint 3500 felnőtt betegszik meg évente. A gyermekorvosok feladata elsősorban a betegség megelőzése. A klinikumban gondolnunk kell tuberculosisra minden tisztázatlan, krónikus megbetegedés esetén. Meningitis basilaris gyanújakor azonnal el kell kezdeni a gyógykezelést. A BCG oltások korcsoportonkénti (újszülött, 11, 18 éves) fenntartása eddig indokolt volt, a járványügyi helyzet javulásával tovább szükséges szűkíteni a korcsoportokat.

HUN 1991;1(15)

Lege Artis Medicinae

1991. SZEPTEMBER 25.

A pulmonalis mycobacteriosis jellegzetességei hazánkban

KOZMA Dezső, VINCZE Egon, DÁVID Sándor, KISHINDI Katalin, ALEXY György

A szerzők az atípusos mycobacteriumok okozta pulmonalis mycobacteriosisok 1980– 1989 között igazolt 360 esetét elemzik. A leggyakoribb kórokozók a M. xenopi (67% ban), M. kansasii és M. avium-intracellulare voltak. A megbetegedés városi-ipari területen gyakoribb volt. Az éves incidencia nem emelkedett a vizsgált időszakban. A betegek 86%-a férfi, az átlagéletkor 55 év. Előzetes megbetegedésként tüdő tuberculosis és chronicus obstructiv tüdőmegbetegedés jelentkezett. A betegség tünettana jellegtelen. Vékonyfalú infiltratum nélküli cavernát az esetek 24%-ában találtak. A malignus megbetegedések és a tüdőaspergillosis bizonyult a két leggyakoribb társuló megbetegedésnek. A tüdőrák és az egyéb szervi rákok előfordulása szignifikánsan magasabb a pulmonalis mycobacteriosisban szenvedő betegeknél, mint a 40–69 év közötti lakosságnál. A hisztopatológiai kép a M. kansasii eseteknél a tuberculosis képével megegyezett. A M. xenopi és M. avium-intracellulare okozta megbetegedéseket a sajtos necrosis relatív hiánya, fokozott fibrosis képződés, idegentest reactio és abortív granuloma képződés jellemezte.

HUN 1991;1(15)

Lege Artis Medicinae

1991. SZEPTEMBER 25.

A BCG oltásról mai szemmel

NYERGES Gáborné, DRINÓCZY Mária

A tuberculosis ma is súlyos és igen elterjedt fertőző betegség, mely főleg a rossz hygiénés körülmények között élőket támadja meg. A HIV + M. tuberculosis kettős fertőzések azonban hátrányosan befolyásolhatják mind a fejlett mind a fejlődő országok tbc epidemiológiai helyzetét. A BCG vakcina mind a vakcina törzs, mind más jellemzők tekintetében számos változáson ment át. Az oltás hatásosságát sokszor kétségbe vonták, de ma már egyértelmű, hogy a fiatal gyermekeket védi a tbc-től. Magyarországon 30 éve biztonságosan és eredményesen használjuk a „Paris" törzsből készült liofilezett oltóanyagot az újszülöttek primer, és a gyermekek revaccinatiójára. A 14 éven aluliak tbc incidenciája rendkívül kicsi, azonban a felnőttek viszonylag nagy tbc incidenciájára és a világon a tbc járványtanának kedvezőtlen tendenciájára tekintettel nem javasolt az oltási séma változtatása. Meg kellene továbbá fontolni a tuberkulin-statustól független újraoltás bevezetésének szükségességét.

HUN 1991;1(15)

Lege Artis Medicinae

1991. SZEPTEMBER 25.

A tüdőtuberculosis kemoterápiája

KÁROLYI Alice, BÖSZÖRMÉNYI Miklós, SCHWEIGER Ottó

Mycobacterium tuberculosis a humanlaesiokban legnagyobb számban extracellularisan, aktívan szaporodó formában fordul elő. Lassan vagy intermittálva szaporodó formái intracellularisan – a makrophagokban (savanyú pH) és a sajtos elváltozásokban (semleges pH) - vannak.

HUN 1991;1(15)

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

A közegészségügyi munka néhány időszerű kérdése

SOMOSI György

A szerző az 1980–1989 közötti időszak legfontosabb adatainak feldolgozásával bemutatja a hazai közegészségügyi helyzet alakulását. Utal rá, hogy a fertőző megbetegedéseknél elsősorban az újabb védőoltásoktól vár ható javulás. Az ételmérgezések, a foglalkozási megbetegedések és a balesetek számának csökkentése komplex higiénés munkát igényel. Az egészségügyi ellátás során bekövetkező fertőzések megelőzése, a tárgyi és személyi feltételek, valamint a dolgozók magatartásának, szemléletének javítását igényli. Foglalkozik a lakosság egészségi állapotát befolyásoló környezeti hatásokkal. Ismerteti a környezeti ártalmak megelőzési lehetőségeit. Kiemeli a népesség egészségi állapotának vizsgálatában a surveillance módszer szerepét. Javaslatokat tesz a közegészségügyi munka fejlesztésére. A megelőzésben fontosnak tartja az egészségügyi és a nem egészségügyi intézmények együttműködését, az epidemiológiai vizsgálatokat, a surveillance módszer kiterjesztését, az egészségügyi ismeretek növelését, a helyszíni ellenőrzési rend szer hatékonyságának fokozását, a laboratóriumi műszerezettség fejlesztését.

HUN 1991;1(13)