Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1999. NOVEMBER 01.

Spontán liquorhypotonia

PÉNZES Tamás, GÁCS Gyula

Az intracranialis hypotonia klinikai tünetcsoportját jól ismerjük a posztpunkciós panaszok révén. Spontán létrejövő liquorhypotoniát Schaltenbrand írt le első alkalommal 1938-ban akut aliquorrhoea megjelöléssel.

HUN 1999;52(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1997. SZEPTEMBER 20.

Fiatal neurológusok XII. országos fórumának összefoglalói

A sarcoglycanopathiák szerepe a végtag-öv típusú izomdystrophiák differenciáldiagnosztikájában. Epilepsziás ikrek vizsgálata: hazai többközpontú vizsgálat. Traumás kétoldali carotis interna-dissectio. Carotis interna-szűkületi eseteink retrospektív vizsgálata . Gerinccsatorna-szűkületet okozó extraspinalis tumor. A cirkadián és ultradián biológiai ritmusok jelentése a tüskehullám-paroxizmusok időbeli eloszlásában, idiopathiás generalizált epilepsziában. Cardiovascularis vegetatív neuropathia szerepe az időskori szédüléses panaszok kialakulásában. Hyperemesis gravidarum okozta Wernicke encephalopathia. Hipertenzív encephalopathia: az állapot EEG követése. Vegetatív neuropathiák elektromiográfiás vizsgálata. Neurológiai betegek gondozása Skóciában és Floridában. Hyperexplexia (esetismertetés). Az önértékelés alakulása a betegség fennállási időtartamának függvényében migrénes és tenziós fejfájásban szenvedő betegeknél. Video-EEG-monitorozás fotoszenzitív epilepsziás jelenségek gyanújában. Az öregedő agy – klinikai, neurofiziológiai és neuroradiológiai vonatkozások. Akut myocardialis infarctus thrombolysisét követő cervicalis epiduralis haematoma. Intramedullaris metasztatikus gerinctumor. Depresszió és Parkinson-kór: összefüggések osztályunk betegeinél. A női nemi hormonok emelkedett szintjének szerepe a cerebralis vénás betegségek kialakulásában (esetismertetés) . Nyomásos paresisekkel járó neuropathia. Szemcsukásra jelentkező fázisos epilepsziás jelenségek. Óriásaneurysma (esetismertetés). 553 carotisrekonstrukciós műtét elemzése. Kearns-Sayre-szindrómás eseteink elemzése. Az ischaemiás stroke akut kezelésének eredményei osztályunkon. Peduncularis hallucinosis megjelenése mesencephalont elérő hídvérzés és kétoldali thalmustumor esetében (esetismertetés). Cardialis eredetű cerebralis infarctus heparin terápiájával szerzett tapasztalataink. Térfoglaló arachnoidealis cysta okozta fejfájás (esetismertetés). Funkcionális vizsgálatok jelentősége a carotisrekonstrukciós műtétek előkészítésében. Adatok a Guillain-Barré-szindrómához. Kórházunk Ideggyógyászati Osztálya betegforgalmi adatainak elemzése. Gyulladásos polyneuropathiák immunfenotipizálása. Jobb-bal sönt detektálása transcranialis dopplermódszerrel ischaemiás cerebrovascularis betegségben szenvedőknél. Szerencsés kimenetelű agyi sinusthrombosis. Az orthostaticus hipotenzió kezelésének követése TCD-monitorozással.

HUN 1997;50(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1991. JÚLIUS 01.

Traumás eredetű a. meningea media álaneurysma, a dura arteriovénás fistulája és kétszakaszos epiduralis vérzés

DR. KOPNICZKY Zsolt, DR. NAGY Endre, DR. HUSZKA Endre

A szerzők 63 éves férfi esetét ismertetik, akinél falcsonttöréshez társuló kétszakaszos és késői tüneteket okozó epiduralis vérzés hátterében az a. meningea media sérüléséből származó álaneurysmát és dura-fistulát mutattak ki. Irodalmi áttekintés alapján tárgyalják a ritka posttraumás szövődmény létrejöttének lehetséges mechanizmusát, klinikai megjelenési formáit, rámutatnak a kórismézés buktatóira és a gyógykezelés ma ajánlható elveire.

HUN 1991;44(07)

Ideggyógyászati Szemle

1990. DECEMBER 01.

Szokatlan eredetű és lefolyású chronicus epiduralis haematoma

DR KASÓ Gábor, DR POOR Gyula, DR MÉSZÁROS István

Az a. meningea media durális sinussal képzett traumás fistulája chronicus epidularis haematoma kifejlődéséhez vezetett, fokozatosan javuló klinikai kép mellett. A szervülő nagyméretű haematoma eltávolítása és a fistula lezárása gyógyulást eredményezett.

HUN 1990;43(12)

Ideggyógyászati Szemle

1984. AUGUSZTUS 01.

A krónikus epiduralis vérzésről

DR. HORVÁTH Zoltán, DR. MÉSZÁROS István

Négy krónikus epiduralis haematoma miatt operált betegük kórtörténetét ismertetik. Az irodalom rövid áttekintése és saját megfigyeléseik alapján valószínűnek tartják, hogy a beható erő nagysága, a vérzés nagysága, elhelyezkedése, a beteg életkora, valamint a koponyaűri nyomásfokozódást kompenzáló mechanizmusok kapacitása, de legfőképp a vérzés eredete azok a tényezők, amelyek megszabják a klinikai tünetek korai, vagy késői jelentkezését. Felhívják a figyelmet az aktív diagnosztika fontosságára. Bár hazánkban még mindig az angiographia a döntő diagnosztikai segédeljárás, a számítógépes rétegvizsgáló (CT) elterjedésétől a kórkép felismerésének és eredményes kezelésének javulása várható.

HUN 1984;37(08)

Ideggyógyászati Szemle

1980. NOVEMBER 01.

Általános agyi vérkeringés vizsgálatok szerio-angiográfiával kísérletes koponyaűri nyomásfokozódás esetén

DR KISS József

A szerző epiduralis hematoma modelljével, az ezt követő agykárosodás, cerebrális ödéma állapotában kísérletei során 25 alkalommal szerio-angiográfiával vizsgálta az agyi keringést. Közben folyamatosan mérte a koponyaűri nyomást, a sinus sagittalis superiorban a vénás nyomást és egyéb paramétereket. Vizsgálatai során azt találta, hogy az agyi keringés 40-45 Hgmm-es intracraniális nyomásérték mellett kezd romlani. Ezt követően az átáramlás károsodása folyamatosan együtt halad a koponyaűri nyomásfokozódással, majd megszűnik az agyi keringés, ha az intraeraniális nyomás megközelíti, vagy eléri az esetenkénti „aktuális” perfúziós nyomást.

HUN 1980;33(11)

Ideggyógyászati Szemle

1978. ÁPRILIS 01.

Spontán spinalis epiduralis haematoma

DR. CZIRJÁK Sándor

A hazai irodalomban epiduralis haematomáról szóló közleményt nem találtunk. Két esetünk ismertetésével hangsúlyozni kívánjuk ezen betegség ritkaságát, felismerésének problémáit és a minél korábbi kezelés szükségességét.

HUN 1978;31(04)

Ideggyógyászati Szemle

1969. AUGUSZTUS 01.

Elektrophysiologiai változások az agy localis elektronbesugárzása után

PÁSZTOR András, TOMKA Imre, SARKADI Ádám

Macskaagy somatosenzoros területét Van de Graaf generatorból nyert elektronsugárral besugároztuk. A besugárzást követő elektroencephalographiás változásokat chronikus epiduralis és mélyelektródák segítségével tanulmányoztuk. 1. 50-210 Krad sugártartomány határain belül minél nagyobb sugárdosist alkalmaztunk, annál hamarabb lépett fel az irritativ fázis és a görbék activáltsága annál kifejezettebb volt. 2. Az izgalmi szakaszra a görbék activáltságán kívül az állatok izgatott viselkedése is jellemző volt. 3. Az izgalmi stadium egy-két napos fennállását a depressiv EEG szakasz követte, amelyre a localis permanens ellapultságon kívül az ép occipitalis alfatevékenység volt a jellemző. 4. 210 Krad-os dozisok esetén az elváltozások irreversibilisek voltak. Az EEG kép látszólag rendeződött 50—150 Krad-os dosisok esetében, de a mélystructurákban az elektromos tevékenység mindvégig csökkent maradt. Az állatok érzés és tapintási fuctiojukat elvesztették és egyiköjük sem nyerte vissza a 2 hónapos túlélési idő folyamán. 5. A thalamus ventrobasalis structuráiban tapasztalt csökkent elektromos tevékenységet összefüggésbe hoztuk a thalamo-corticalis kapcsolatok révén kialakult retrograd sejt-degeneratióval.

HUN 1969;22(08)