Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 477

Klinikum

2022. DECEMBER 13.

Vestibularis funkciók vizsgálatával eltöltött idő sürgősségi osztályokon

A szédülés a sürgősségi osztályos vizitek 1-3 százalékában vezető panasz. A szédülés differenciáldiagnosztikájának egyik fő akadálya a validált, egyszerű diagnosztikus algoritmusok hiánya. A közelmúltban két megközelítés is született, ezek a HINTS és a STANDING algoritmusok, amelyek képzett sürgősségi orvosok által elvégezve is a központi idegrendszeri elváltozások tekintetében magas szenzitivitást és specificitást mutatnak.

Ideggyógyászati Szemle

2022. NOVEMBER 30.

Alemtuzumabterápiával kezelt sclerosis multiplexes betegek követéses vizsgálata a szegedi Sclerosis Multiplex Centrumban

FÜVESI Judit, KINCSES Zsigmond Tamás, LÉGRÁDI Dóra, VÉCSEI László, KLIVÉNYI Péter, BENCSIK Krisztina, FRICSKA-NAGY Zsanett

A relapszus-remisszió kórformájú sclerosis multiplex kezelési stratégiája az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott. Míg korábban az eszkalációs terápia volt az elfogadott terápiás módszer, napjainkban magas betegségaktivitás esetén lehetőségünk van indukciós kezelés indítására is.

Ideggyógyászati Szemle

2022. NOVEMBER 30.

Ischaemiás stroke-on átesett afáziás személyek olvasási folyamatainak elemzése

KIS Orsolya , STEKLÁCS János, JAKAB Katalin, KLIVÉNYI Péter

A nyelvi folyamatok részét képezi az ol­vasás is. Mivel a nyelvi folyamatok működése szoros interakció révén valósul meg, a nyelvi folyamat károsodása hatással van az olvasásra is. A stroke utáni rehabilitáció hatékonyságának növelése érdekében a nyelvi terápia megtervezésekor érdemes hangsúlyt fektetni az afáziához társuló olvasászavar vizsgálatára is. Kutatásunk célja az afáziához társuló olvasászavar jellegzetességeinek fel­tárása a személyre szabott nyelvi terápia kialakítása érdekében.

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 08.

A humán agy monomorf

Az emberi agy, ellentétben a nemi szervekkel, és hasonlóan a tüdőhöz vagy a veséhez, struktúrájában és funkciójában is monomorf, nincs férfi, illetve női agy, állapítja meg az elmúlt 3 évtized tanulmányait összegző metaszintézis.

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

A vérnyomás mérése. A fehérköpeny- és az álcázott hypertonia

JÁRAI Zoltán

A hypertonia felismerése fontos, miután az érrendszeri és szívbetegségek okozta halálozáshoz vezető betegségek leggyakoribb, és ezáltal a legjelentősebb tényezője. A diagnosztika alapja a helyes vérnyomásmérés. A rendelői méréseken túlmenően bekerültek az irányelvekbe a rendelőn kívüli vérnyomásmérések. Ezek nemcsak többlet prognosztikai értékkel rendelkeznek de előnyük, hogy speciális kórformákat lehet felismerni.

PharmaPraxis

2022. OKTÓBER 24.

A gyógyszerészi intervenció hatása Alzheimer-betegek körében

A dementia – és annak leggyakoribb fajtája, az Alzheimer-kór – az egyik legnagyobb közegészségügyi kihívás napjainkban. A demens betegek körében gyakoribbak a gyógyszerfogyasztással kapcsolatos problémák (drug related problem, DRP): 65–93%-uk legalább egy DRP-vel (például nem megfelelő, illetve hatékonytalan gyógyszer szedése, nonadherencia) küzd. Mindazonáltal, jelen tanulmány az első, ami megvizsgálta, javulnak-e az Alzheimer-kóros betegek gyógyszerfogyasztással kapcsolatos problémái gyógyszerész által vezetett gyógyszerterápiás menedzsmentprogram (medication therapy management, MTM) révén.

Ideggyógyászati Szemle

1956. JÚNIUS 01.

A temporalis epilepsiás megnyilvánulás a temporalis válaszok elemzése alapján

DR. HULLAY József

Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a temporalis válaszok elemzése azt mutatja, hogy a temporalis válaszok emlékezési válaszok ugyan, de nem egyszerűen az ún. memory cortex, hanem a temporalis lebeny, vagyis az egymással reciprok kapcsolatban levő kéreg és mediobasalis structúrák alkotta egység válaszai, illetve beindító működésének következményei.

Ideggyógyászati Szemle

1956. ÁPRILIS 01.

Artéria chorioidea anterior lekötéssel kapcsolatos klinikai és pathologiai megfigyelések athetosisnál

DR. HULLAY József, DR. HABERLAND Katalin

A szerzők athetosisos betegeknél végzett a. ch. a. lekötéssel kapcsolatos klinikai és pathologiai megfigyeléseikről számolnak be. Tapasztalataikat a következőkben összegezik : 1. Három betegnél végzett 4. a. ch. a. lekötésből három esetben a műtétet hatásosnak találták. Műtét után a. ch. a. syndromát nem észleltek. 2. Mivel az a. ch. a. lekötés után, harmadik esetük és az irodalomban leírt sectios esetek alapján a pallidum lágyulás látszik legkövetkezetesebbnek, ezért az eredményt elsősorban a pallidum károsodásnak tulajdonítják, amely a kóros működés kiiktatásának elve alapján hat. 3. Boncolt esetük azt mutatja, hogy az eredménytelenség oka nemcsak az ér elégtelen elzárása lehet, hanem az anastomosis és a jó collateralis keringés is, amely a parenchyma károsodást az adott ér teljes elzárása esetén is kivédheti. 4. A lágyulás kiterjedése kiszámíthatatlan, mivel az előbbi tényezők mellett a beteg korától, az erek állapotától és az általános keringéstől függ. 5. Az a. ch. a. lekötés az extrapyramidalis mozgászavarok, a tónusfokozódás és az ebből szár- mazó akaratlagos mozgáskorlátozottság befolyásolására hatásos beavatkozásnak látszik, de a következmény és így az eredmény kiszámíthatatlansága erősen kisebbíti a technikailag egyszerű műtét értékét. Emellett felvetik, hogy a műtét a temporalis pólus esetleges sérülése, vagy kiterjedt lágyulás esetén az amygdala károsodása miatt epilepsia okozója lehet. 6. A harmadik esetben, mivel b. o. az a. ch. a. lekötés lényegében eredménytelen volt, j. o. az első medialis strialis ágat is coagulálták. Ennek a lágyulás létrejöttében és kiterjedésében szerepet tulajdonítanak. Arra a kérdésre, hogy a fenti ág kiiktatása bizonyos esetben indokolt lehet-e, egyenlőre választ adni nem tudnak.

Ideggyógyászati Szemle

2022. SZEPTEMBER 30.

Az epilepsziák genetikus etiológiájára utaló EEG-eltérések

CLEMENS Béla, PUSKÁS Szilvia, DÖMÖTÖR Johanna

Minden epilepszia örökletes és szerzett tényezők együttes hatására alakul ki, ezért a gyakorlatban minden beteg esetében törekedni kell a szerzett és genetikus tényezők szerepének minél alaposabb elemzésére. A szerzők e gondolat jegyében felidézik mindazokat a hagyományos EEG-felvételeken megjelenő eltéréseket, amelyek a genetikus eredetre utalnak, és egyben az epilepsziák építőköveit jelentő endofenotípusok. Ezek a következők: spontán vagy hiperventilációra jelentkező generalizált tüske-hullám minta, fotoszenzitivitás, fokális tüskepotenciálok, 4–7 Hz θ-ritmus, occipitalis intermittáló ritmusos δ-aktivitás, φ-rit­mus, generalizált monomorf α típusú háttér­tevé­keny­ség. A szerzők a régebbi ismereteket kiegészítik újabbak­kal, amelyek a minták eredeti leírásától napjainkig a szakmai irodalomban megjelentek. A munka tartalmazza az említett EEG-aktivitások (minták) rövid leírását, ahol is­mert, ott az idegélettani hátteret, az életkorral és az epilepsziákkal mutatott együttállást. A mintáknak patogenetikus, patoplasztikus jelentése van, ami a kórkép várható súlyosságára, kezelhetőségére és prognózisára utal. Ez fontos kiegészítő információ, amit a szindróma megjelölése önmagában nem tartalmaz. A szerzők példát adnak arra, miként lehet a diagnosztikai epilepszia­kategóriákat idegélettani tartalommal és örökletességre vonatkozó adatokkal megtölteni. A minták örökletessége az általuk jelzett agyi állapot örökletességére utal, ami a családtervezésben felhasználható adat.

Idegtudományok

2022. AUGUSZTUS 31.

A temporalis lebeny epilepsziák cerebellaris kontrollja

A szemlézett közlemény olyan specifikus cerebellaris kimeneti csatornát mutat be, melynek aktivációja képes az egér hippocampusában a rohamkontrollra. A szerzők három fastigiumkimenet anatómiai és funkcionális tulajdonságait vizsgálták, ezek rendre a colliculus superiorba (SC), a formatio reticularis ventromedullaris részébe (MdV), a ventrolateralis thalamusba (VL), valamint a centrolateralis thalamusmagba (CL) projiciálnak. Ezek a célpontok fastigialis bemenetüket nagyrészt nem átfedő neuronpopulációkból kapják. A temporalis lebeny epilepsziák (TLE) intrahippocampalis kainátmodelljén keresztül a szerzők azt vizsgálták, hogy specifikus fastigialis neuronok optogenetikus modulációja képes-e a rohamok gátlására. A fastigium-CL projekció aktivációja képes volt a rohamok gátlására, a többi útvonalé viszont nem.