Ideggyógyászati Szemle - 1956;9(3)

Ideggyógyászati Szemle

1956. JÚNIUS 01.

Adatok a lupus erythematodes disseminatus (LED) neuropsychiatriai szövődmenyeinek klinikumához és pathologiájához

FEJÉR Arthur, TARISKA István

1. 3. LED esetet ismertettünk, mindhárom subacut hullám volt, első vagy ismételt fellángolásként. Két esetben exogen typusú psychosist észleltünk apalliumos syndroma keretében, 1. choreoballisticus hyperkinesissel) ; egy maniformis exogen typusú elmezavar után dementiába hanyatlott. 2. Boncolt esetünk idegrendszeri kórfolyamatát szövettanilag obliteraló érfolyamatok és következményes friss és régi, teljes és elektív parenchy-manecrosisok jellemzik, dominálóan a kis és nagyagy kéregállományának és burkainak kis artériáin és capillarisain; a nagyagy subcorticalis velő-pyramisainak erein pedig permeabilitasi zavarra utaló jelek voltak. Az érelváltozásokat az alapfolyamattal járó zavarokra (dysproteinaemia), az érfal permeabilitásának megváltozására és anoxiára vezettük vissza. A parenchyma necrosisok kiterjedése azonban túlhaladta az érelváltozások méretét és emiatt értelmezésükben functionális keringési zavarokat is feltételeztünk. 3. Az apalliumos syndroma keletkezésére a LED-t különösen hajlamosnak tartjuk, mert a) az érkárosodás döntően kérgi localisatiójú, és b) a kórkép haemodynamikai zavarokra praedestinalt (szív, vese-működési zavarok, anaemia). Az apalliumos syndroma keletkezésében az agyi érelváltozások azonban csak megkönnyítő adottságot jelentenek, magát a kéreg működés összeomlását a functionális tényezők halmozódása és heveny kirobbanása okozza. A LED drámai psychosis hajlama : hajlam apalliumos syndromára. 4. Az ACTH kezelést, a) a súlyos, irreversibilis belgyógyászati szövődmények hiánya esetén és elsősorban az apalliumos syndroma megszüntetése érdekében tartjuk előnyösnek, b) LED-ben a belgyógyászati contraindicatiók fokozott méltányolását feltétlen követelménynek tartjuk, c) A reversibilis belgyógyászati szövődmények meg­ szüntetése a beteget ACTH kezelésre alkalmassá teheti. E szövődmények idején ACTH kezelés előtt, valamint az ACTH által súlyosbított psychosis ellen az ACTH kezelés befejezése után Largactil és atebrin alkalmazásától jó eredményt láttunk.

HUN 1956;9(3)

Ideggyógyászati Szemle

1956. JÚNIUS 01.

Cerebralis Boeck-sarcoid operált esete

DR. FÉNYES György, DR. KEPES János

Szerzők a központi idegrendszer Besnier- Boeck-Schaumann kórjának egy esetét észlelték. Az elváltozás a jobb parietalis lebeny térszűkítő folyamatának klinikai képét mutatta. A beteget sikeresen megoperálták, a műtéti anyag szövettani vizsgálatkor Boeck-sarcoidnak bizonyult. A diagnosist megerősítette a kéz- és lábról készült Rtg. felvétel - ez, a Jüngling féle ostitis cystica multiplex képét mutatta -, valamint egy kimetszett lágyéki nyirokcsomó vizsgálata, mely az agyhoz hasonlóan sarcoidosisos elváltozást tartalmazott. Megtárgyalják a diagnosztika és a therapia problémáit. A külföldi irodalom szerint is ritka cerebralis localizatiójú sarcoidosist a rendelkezésre álló irodalmi adatok szerint hazánkban először ismertetik.

HUN 1956;9(3)

Ideggyógyászati Szemle

1956. JÚNIUS 01.

A rajzolás gyermekpsychiatriai jelentősége

DR. JAKAB Irén

A gyermekpsychiatriában a rajzok diagnosticai és therápiás feladatot töltenek be. Diagnosticai segédeljárásként használhatók a szellemi kor megítélésében. Azonos életkorban a gyermekek rajzai egymáshoz hasonlók. Szellemileg visszamaradt gyermekeknél a rajz jellege nem az életkorral, hanem az intelligentiakorral egyezik. Szóbelileg nehezen megközelíthető, zárkózott gyermekekeknél a rajzban kifejezett lelki tartalom értelmezésével a gyermek conflictusainak feltárása érhető el. Gyermekkori elmebetegségben a rajzok stylusa és technikája kórjelző. Therápiás jelentősége is van a rajzoknak, amennyiben neuroticus gyermekeknél a rajzbeli megnyilvánulások mintegy feloldhatják a conflictusokat, vagy akár az aggressivitás lereagálására szolgálhatnak.

HUN 1956;9(3)

Ideggyógyászati Szemle

1956. JÚNIUS 01.

Adalék a hepato-cerebralis degeneratio (HCD) pathologiájához

DR. FORNÁDI Ferenc, DR. SOÓS Imre, DR. SZOBOR Albert, DR. SZEKER János

Klinikailag megfigyelt, pathológiailag feldolgozott atypusos HCD-s (hepato-cerebralis degeneratio) beteg ismertetése. Klinikailag az ismert pseudosclerosisos tünetekhez torsios-dystoniás és athetoid dyskinesis társult. Pathologiailag a cirrhosis Laennec typusú. Az agyban kiterjedt areactív lágyulások a putamenekben é a thalamusok lateralis magvaiban. A különben histopathologiailag ép mesenkephalon, pons, medulla oblongata és cerebellum kifejezetten hypotrophiás. A betegség pathogenesisének magyarázatában összeegyeztetjük az eddigi histopathologiai és biochemiai vizsgálatok eredményét, és arra a megállapításra jutunk, hogy a HCD kórlényege rézanyagcserezavar, amely endotoxicus úton betegíti meg a májat és az idegparenchyma ezen toxinnal szemben érzékeny részeit - specificus elváltozásokat okozva.

HUN 1956;9(3)

Ideggyógyászati Szemle

1956. JÚNIUS 01.

A temporalis epilepsiás megnyilvánulás a temporalis válaszok elemzése alapján

DR. HULLAY József

Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a temporalis válaszok elemzése azt mutatja, hogy a temporalis válaszok emlékezési válaszok ugyan, de nem egyszerűen az ún. memory cortex, hanem a temporalis lebeny, vagyis az egymással reciprok kapcsolatban levő kéreg és mediobasalis structúrák alkotta egység válaszai, illetve beindító működésének következményei.

HUN 1956;9(3)

Ideggyógyászati Szemle

1956. JÚNIUS 01.

Gyógyíthatók-e az elmebetegségek ?

Fentiek alapján a Szerkesztő Bizottságnak az a véleménye, hogy a minden egyéb aktív kezelési eljárással dacoló, idült elmebetegek egy csoportjában a leukotómia elvégzése indokolt és a műtéttől megfelelő esetekben többé-kevésbé kedvező, sőt nemegyszer meglepő gyógyeredmény várható.

HUN 1956;9(3)