Idegtudományok

A temporalis lebeny epilepsziák cerebellaris kontrollja

2022. AUGUSZTUS 31.

A temporalis lebeny epilepsziák cerebellaris kontrollja

Az epilepsziát, mely az egyik leggyakoribb neurológiai betegség, ismétlődő, spontán jelentkező rohamok jellemzik. Jelenleg alapvetően kétféle kezelési lehetőség létezik, az egyik az antiepileptikus gyógyszerek használatán alapul, míg a másik az epilepsziás fókusz idegsebészeti eltávolítását jelenti. Ugyanakkor sajnos nem minden epilepsziás fókusz távolítható el, számos betegnél pedig a gyógyszeres megoldás csak korlátozottan hatékony vagy kellemetlen mellékhatásokat okoz. Így a betegek mintegy 30-40%-a nem rohammentes. Ezekben a betegekben további potenciális kezelési módszer lehet a neurostimuláció. A temporalis lebeny-epilepszia (TLE) a felnőttekben legggyakoribb epilepsziaforma. A közelmúlt felfedezése, hogy a cerebellum képes az egerekben a hippocampus aktivitásának módosítására, mely elképzelhetővé teszi, hogy a cerebellaris neurostimuláció terápiás potenciállal bír. Nemrégiben megjelent tanulmányok a mély kisagyi magvak és a hippocampus anatómiai kapcsolatát vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy nincs monoszinaptikus kapcsolat a két struktúra között, ugyanakkor a hippocampusba retrográd transzszinaptikus vírust injektálva a vírus nagy mennyiségben eljut a nucleus dentatus centralis, valamint a nucleus fastigius caudalis részébe.

Streng és munkatársai a The Jornal of Neuroscience-ben publikált cikkükben egy olyan specifikus cerebellaris kimeneti csatornát mutatnak be, melynek aktivációja képes az egér hippocampusában a rohamkontrollra. A szerzők három fastigium-kimenet anatómiai és funkcionális tulajdonságait vizsgálták, ezek rendre a colliculus superiorba (SC), a formatio reticularis ventromedullaris részébe (MdV), a ventrolateralis thalamusba (VL), valamint a centrolateralis thalamusmagba (CL) projiciálnak. Ezek a célpontok fastigialis bemenetüket nagyrészt nem átfedő neuronpopulációkból kapják. A TLE intrahippocampalis kainátmodelljén keresztül a szerzők azt vizsgálták, hogy specifikus fastigialis neuronok optogenetikus modulációja képes-e a rohamok gátlására. A fastigium-CL projekció aktivációja képes volt a rohamok gátlására, a többi útvonalé viszont nem.

Korábbi vizsgálatokkal összevetve az is megállapítható, hogy a fastigium-CL projekció rohamokra kifejtett hatása megbízhatóbb, mint a kisagykéregnek vagy magának a hippocampusnak a stimulációja. Az a tény, hogy egy fastigialis kimenet célzott aktivációja elegendő a rohamkontroll eléréséhez, különösen fontos, ugyanis ezzel a lehetséges mellékhatások terápiás alkalmazás mellett bizonyára enyhébbek, mintha az egész struktúra ingerlésére lenne szükség. A vizsgálat ugyan nem mutatta ki, hogy a fastigium-CL projekció aktiválása a hippocampus melyik részét befolyásolja, ugyanakkor egy korábbi vizsgálat során a hippocampus gyrus dentatusába transzszinaptikus retrográd vírust juttatva a vírus szintén a fastigium caudalis régióját jelölte meg.

Összefoglalásképp a vizsgálat egy potenciális transzlációs alkalmazás lehetőségét teremti meg, mely esetlegesen a széles körű neurostimuláció nemkívánt mellékhatásait is elkerülhetné. A jövő feladata annak felderítése, hogy pontosan miképp befolyásolja a cerebellum a hippocampus működését, valamint hogy milyen egyéb útvonalak vezetnek e két agyterület között.

Szemlézte:
Cséke Balázs dr.
Eredeti közlemény:
Streng ML, Tetzlaff MR, Krook-Magnuson E. Distinct Fastigial Output Channels and Their Impact on Temporal Lobe Seizures. J Neurosci. 2021;41(49):10091-10107.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

A krónikus neurológiai Covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú Covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitist. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Idegtudományok

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Kapcsolódó anyagok

Idegtudományok

Neurológiai tünetek és emelkedett kórházi mortalitás Covid-19-ben

Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.

Idegtudományok

Emelkedett purinszintek mint az epilepszia biomarkerei

Az epilepsziabetegség és az epilepsziás rohamok diagnosztikája közismerten nehéz feladatot jelent a klinikus számára. Mivel a terápiát közvetlenül befolyásolja, a gyors és pontos diagnózis az akut ellátásban kritikus fontosságú lehet. Az epilepszia diagnózisának arany standardja a részletes anamnézisfelvételen túl a video-EEG-monitorozás, ugyanakkor ez az eljárás idő- és költségigényes, speciális szakértelmet kíván és egy akut helyzetben általában nem kivitelezhető. A görcsrohammal járó betegségek félrediagnosztizálása gyakori, ugyanis az epilepsziás rohamok pusztán a szemiológiára hagyatkozva összetéveszthetők egyéb rohamtípusokkal, mint például a pszichogén nem epilepsziás rohammal (PNER), vagy a konvulzív syncopéval. Ennek köszönhetően nagy az érdeklődés az epilepszia és az epilepsziás rohamok biomarkerei iránt.

Hírvilág

Mindegy, mint fúj, csak fújja jó hangosan

A felnőtt agyba ültetett idegsejtek közül a legaktívabbaknak van legnagyobb esélyük a túlélésre.

Az agyi idegsejtpótló terápiák egyik legfőbb problémája, hogy a beültetett neuronok túlnyomó többsége nem integrálódik a meglévő neuronális hálózatba...