Részletes keresés

Klinikai Onkológia

2014. MÁJUS 20.

Molekuláris profilvizsgálatok a kezelési stratégiákban

PETÁK István, SCHWAB Richárd

2013-ban, a humán genom projekt befejezése után 10 évvel a „cancer genome” projekt is eljutott arra a pontra, hogy elég nagy megbízhatósággal kijelenthetjük, ismerjük azoknak a géneknek a többségét, amelyek mutációi, működési zavarai daganatok kialakulásáért felelősek. Ezeket ma „driver” géneknek nevezzük, a patogenikus mutációkat pedig „driver” mutációknak. A rákkal kapcsolatos 2013-as „génszámlálás” 138 „driver” gént és 1,5 millió mutációt azonosított. A helyzetet bo nyolítja, hogy egy daganatban akár nyolc különböző „driver” gén is aktiválódhat, amelyek a daganat növekedésével, terjedésével változhatnak. 2013 azért is fordulópont, mert egyszerre több, a génhibákat célzó gyógyszert is törzskönyveztek. Jelenleg körülbelül 30 molekulárisan célzott gyógyszert használnak a klinikai gyakorlatban, és több mint 200 áll fejlesztés alatt. Ez azt jelenti, hogy már a közeli 3-4 évben megkétszereződhet a célzott terápiás lehetőségek száma. Napjainkban a betegek többsége még csak klinikai vizsgálatokban juthat ezekhez a gyógyszerekhez, de a molekuláris profi l alapján beválasztott („matching”) betegek szignifi kánsan jobb eredményeket érnek el már a fázis I. vizsgálatokban is, mint a véletlenszerűen kiválasztott betegek. Szerencsére a szekvenálási technológiák fejlődése révén mára lehetővé vált, hogy egyhavi célzott gyógyszeres kezelés költségéért az összes „driver” gén-t - a teljes molekuláris profi lt - azonosítsuk a beteg szövettani mintájában. Az információ klinikai hasznosításához azonban meg kellett születnie egy új tudományágnak, a molekuláris info-bionikának is.

HUN 2014;1(02)

Magyar Orvos

2014. MÁRCIUS 30.

Újabb áttörés a HCV-fertőzés terápiájában Megkapják a betegek?

A világon mindenhol egyre inkább érzékelik a szakértők és a döntéshozók, hogy mennyire fontos a hepatitis C vírussal fertőzött betegek szűrése. A kezelést igénylő krónikus C vírus hepatitises betegek kevesebb mint fele tud betegségéről, és kezelésben is részesül. A súlyos stádiumban lévő páciensek száma várhatóan növekedni fog, míg maga a betegség az elkövetkező években az új gyógyszerek hatására gyógyítható lesz. A legújabb készítményekkel - amelyeket Amerikában már törzskönyveztek, Európában pedig megkezdték törzskönyvezésüket - a gyógyulási arány 90-100% közé esik.

HUN 2014;22(01-02)

Lege Artis Medicinae

2014. MÁRCIUS 20.

Kulcskérdések a hepatitis C kezelésében

MAKARA Mihály, HUNYADY Béla

A krónikus hepatitis C kezelésében mérföldkövet jelentett a direkt ható antivirális szerek első generációjának megjelenése, de újabb áttörés is várható a még újabb antivirális szerek és az interferonmentes kombinációk törzskönyvezésekor.

HUN 2014;24(03)

Hírvilág

2014. FEBRUÁR 25.

A SAPPHIRE-II vizsgálat

Az AbbVie fázis III vizsgálata az 1-es genotípusba tartozó hepatitis C vírus okozta fertőző májgyulladásban szenvedő, korábban már kezelt betegek 96%-ában mutatott ki tartós virológiai választ...

HUN

Klinikai Onkológia

2014. FEBRUÁR 20.

A veserákok gyógyszeres kezelése

MARÁZ Anikó, SZŰCS Miklós

A célzott daganatellenes szerek jelentik az előrehaladott vagy áttétes, világossejtes veserákok standard gyógyszeres kezelését. A gazdagon erezett daganatok progressziójában központi szerepet játszik az érújdonképződés, ennek kulcsmolekulája a vascularis endothel növekedési faktor (VEGF). A törzskönyvezett szerek többsége az angiogenezist gátolja a VEGF jelátvivő út blokkolásával. Az egyik lehetőség a VEGF kötődésének megakadályozása a receptorához (VEGFR) monoklonális antitesttel (pl. bevacizumab), a másik a VEGFR tirozinkináz részének gátlása (pl. sorafenib, sunitinib, pazopanib, axitinib). További lehetőség az mTORC1 gátlása (pl. temsirolimus és everolimus). A nemzetközi ajánlások első vonalban jó és közepes prognózis esetén sunitinib, pazopanib vagy IFNα-bevacizumab adását javasolják. Rossz prognózisú betegeknél ma a temsirolimus a standard. Második vonalban citokin hatástalansága után sorafenib, pazopanib, axitinib alkalmazható. Tirozinkináz-gátlók (TKI) hatástalansága esetén everolimus vagy axitinib adható, újabb ajánlásokban a sorafenib is opció (off label). Harmadik vonalban két TKI után az everolimus rendelkezik regisztrált javallattal. A betegek életkilátásai tovább javulhatnak a célzott készítmények spektrumának bővülésével, egyre hatékonyabb szerek megjelenésével és azok kedvező hatásaival.

HUN 2014;1(01)

Lege Artis Medicinae

2014. FEBRUÁR 14.

Előrehaladott májbetegséggel járó krónikus C-vírus-hepatitises betegek kezelésével nyert tapasztalataink a telaprevir Korai Hozzáférési Program keretében: interim analízis

TORNAI István, BÁNYAI Tivadar, GERVAIN Judit, HORVÁTH Gábor, MAKARA Mihály, MARTYIN Tibor, NEMES Zsuzsanna, PÁR Alajos, PÁR Gabriella, PÉTERFI Zoltán, SZALAY Ferenc, SZINKU Zsolt, TÓTH Tamás, VINCZE Áron, ISABELLE Lonj

A krónikus C-vírus-hepatitis kezelésében mérföldkövet jelent a direkt ható antivirális ágensek első képviselőinek, a telaprevirnek és a boceprevirnek a törzskönyvezése. Mindkét proteázgátló az eddigi peginterferon plusz ribavirin kettős kombináció mellé adandó.

HUN 2014;24(01-02)

Hírvilág

2014. JANUÁR 31.

Az új tizenkettő

Az egészségügyért felelős államtitkárság gyógyszer befogadási elveinek megfelelően 12 innovatív terápiás készítmény került fel társadalombiztosítás által támogatott szerek közé – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján dr. Beneda Attila, az államtitkár kabinetjének vezetője.

HUN

PharmaPraxis

2013. NOVEMBER 30.

Klinikai gyógyszervizsgálatok: központosítva

Nem rontanak neki, de centralizálnák a diagnosztikát is. A következő négy-hat hónapban választ kell adni arra, az államosítás vagy a kiszervezés legyen az egészségügyben megszabott irány. Döntés egyelőre a klinikai vizsgálatok központosításáról született, a diagnosztikai rendszerekkel kapcsolatban még csak stratégiaalkotás folyik.

HUN

Egészségpolitika

2013. OKTÓBER 29.

Oltani vagy nem oltani?

Újabb kötelező védőoltás a listán – Lesz aki ellne érvel?

HUN

Klinikum

2013. SZEPTEMBER 13.

A biológiai terápiák immunogenitásának klinikai jelentősége a tumornekrózis-faktor-alfa-gátlók kapcsán

A biológiai terápiák új korszakot nyitottak a reumatológiában. Átütő lehetőséget és sikert jelentenek számos gyulladásos reumás betegségben mint a rheumatoid arthritis, spondylarthritisek, juvenilis idiopathiás arthritis, arhritis psoriatica – kezelésében csakúgy, mint más immun patogenezisű kórképben.

HUN