Egészségpolitika

Oltani vagy nem oltani?

2013. OKTÓBER 29.

Hazánkban jelenleg tíz kötelező védőoltás van. A fertőző betegségek ellen, mint a TBC, a diftéria, a pertussis, a tetanusz, a gyermekbénulás, a kanyaró, a rubeola, a mumpsz, a bakteriális agyhártyagyulladás és a hepatitis B ellen életkorhoz kötötten oltják a gyermekeket. Jövőre a pneumococcus elleni védőoltás kötelező, a HPV elleni vakcina pedig kötelezően felajánlandó lesz – számolt be a minap az MTI, Beneda Attilára hivatkozva. Az egészségügyért felelős államtitkár kabinetfőnökének tájékoztatása szerint az eddig az ajánlott kategóriába tartozó pneumococcus oltást szinte valamennyi két éven aluli gyerek megkapta, a szakmai tapasztatok indokolták, hogy ezt az oltást felvegyék a kötelező védőoltások sorába.

A döntés esetleg táptalajt adhat az oltásokat vallásos hevülettel ellenző csoportoknak ellenérveik felvonultatására, ám a szakemberek úgy vélik, ők vannak kevesebben, míg sokkal szélesebb az a réteg, akire érvekkel lehet hatni. Dr. Mészner Zsófia, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) főigazgatója szerint ők a weben felnőtt értelmiségi fiatalok, akik fél információk alapján alakítják ki a véleményüket az oltásokról: jót akarnak a gyermekeiknek, csak bizalmatlanok.

A kötelező védőoltások ellen ágálók azért vannak jó helyzetben, mert újabb és újabb generációk válnak szülővé, így újra és újra elővehetők a tévhitek, a megalapozatlan érvrendszerek, amelyekre mindig lesz fogadóközeg – fejtette ki vélekedést a főigazgató az IME egészségügyi szaklap októberben megrendezett II. Országos Infekciókontroll Konferenciáján.

Az oltásokat ellenzők között időnként feltűnnek orvosok, tudósok is, „kutatásaik” alapot kínálnak a tévhiteknek. Ilyen például Rolf Kron, német homeopata orvos, akinek egyébként egyetlen közleménye nem lelhető fel a tudományos szakirodalomban, de 2007-ben különböző életkorú, és különböző krónikus betegségben szenvedő gyerekek eseteit összehasonlítva vont le negatív következtetéseket az oltóanyagok biztonságosságát és hatásosságát illetően.

Az egészségügyi tudományok és az emberi ökológia doktorának nevezi magát Dr. Raymond Obomsawin, aki egyébként a remineralizációs folyamatokat vizsgálja. Táblázatokkal és grafikonokkal illusztrált, az oltások káros hatásait „kutató” tanulmányában egy 200 fős gyerekcsoportot vizsgált, alátámasztandó, hogy fülbetegségeik az oltások következtében alakultak ki. A táblázatok azonban csupán a betegségek gyakoriságát mutatják, nem igazolják azt, hogy a problémákat a vakcinák okozták.

Időnként elkeserítő a sötétség – összegezte véleményét Mészner Zsófia, felhívva a figyelmet arra is, hogy az orvosok, gyógyszerészek között is akad, aki a rendelőben vagy a patikában lebeszéli a szülőket az ajánlott oltások beadásáról, és egy felmérés szerint az ötödéves medikusok csupán tíz százaléka tartja fontosnak az influenza elleni védőoltást.


Érvelési hibák az oltások védelmében


Hátrányban vannak a szakemberek az oltásellenes vitában, a demagóg, populista, érzelmekre ható indoklásokkal szemben nehéz tudományos magyarázatokkal érvelni – vélekedett a konferencián Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem tanársegéde. A vedooltas.blog.hu honlap szerkesztője szerint az oltások mellett érvelőknek is kerülniük kell a demagógiát, a dogmákat, és nem szabad tabuként kezelni egyetlen felmerülő kérdést sem, hiszen mint minden gyógyszer esetében, az oltóanyagoknál is három kérdés merül fel: hatásos-e a szer, ha igen, hatása előnyben van-e az esetleges mellékhatásokkal szemben, és megfelelő-e a minősége.

Ép ésszel a vakcinák hatásossága nem kétségbe vonható, hiszen erre epidemiológiai bizonyítékok vannak, biztonságosságuk viszont megkérdőjelezhető, hiszen a szer törzskönyvezésekor a nagyon ritka mellékhatások nem derülnek ki, azok csak a forgalomba hozatal után jelentkezhetnek. Azonban a szakember hangsúlyozta: ezek nem kontrollált eredmények.

Gondolkodási hibákra csábítanak a védőoltásokkal kapcsolatban összegyűlő adatok: sok az oltás, egyre több az autista – mondják az ellenzők, azonban ezzel a logikával az a párhuzam is felállítható, hogy a védőoltás ellenesek tehetnek az autizmusról, mert mostanában sokkal aktívabbak. Veszélyesek összetevők – jön a következő ellenérv, ami valójában igaz is, hiszen a diperte vakcina tartalmaz rákkeltő formaldehidet: körülbelül annyit, mint egytized alma, vagy 30 ml anyatej.

Az oltások után bekövetkező események nem feltétlenül az oltás miatt alakulnak ki – hívta fel a figyelmet Ferenci Tamás egy másik gyakori érvelési hibára, hiszen az „után” és a „következtében” nem ugyanazt jelentik. Sajnos azonban az anekdotikus evidenciák igen médiaképesek – két héttel az oltás után lett cukorbeteg a gyermek – holott epidemiológiai alapon megállapítható, hogy ilyen eset igen ritkán fordul elő.
Vannak olyanok, akiknél van remény a vélekedés megváltoztatására – értett egyet Ferenci Tamás az OGYEI főigazgatójával –, de ehhez tájékoztatás kell, mert az emberek nagy részénél óriásiak a hiányosságok még a középiskolai szintű biológiai ismeretek terén is.


Kommunikáció és bizalom


Jelentős számú szakemberrel áll fel hamarosan az az egészségkommunikációs központ, amelynek feladata lehet akár az oltásokkal kapcsolatos szakszerű, hiteles tájékoztatás és felvilágosítás is – reflektált az előadásra dr. Bíró Krisztina az Emberi Erőforrások Minisztériuma népegészségügyi főosztályának vezetője. Elmondta azt is, a hazai védőoltási rendszer kiválóságát bizonyítja, hogy más uniós tagállamokkal – Görögország, Románia – ellentétben az elmúlt évek gazdásági válsága nem volt hatással a fertőző betegségek terjedésére. Hangsúlyozta: a rendszer nemzeti érték, amelynek megőrzése egészségpolitikai prioritás, az állami felelősségvállalás, a fennálló jogi keretek pedig biztosítják, hogy a járványügyi biztonság nem sérülhet hazánkban.

A jogállamiság valamennyi alapelvét kérdőjelezi meg az, aki megtagadja a kötelező oltás beadását gyermekének – hozta példaként dr. Borza Beáta, az Alapvető Jogok Biztosi Hivatalának képviseletében az Alkotmánybíróság 2007-es határozatát, amely a kötelező védőoltások elrendelésének alkotmányossági megközelítéséről szóló megállapításokat tartalmazza. Az új Alaptörvény túlmutat a korábbi alkotmányon, hiszen ez utóbbi már nem csak jogokat, kötelezettségeket is megállapít a szülők számára. Azonban a szakember szerint hiába van kötelezettsége a szülőnek és az államnak egyaránt, együttműködési hívószavak nélkül nem lehet boldogulni ezekben a kérdésekben, ahogyan alapvető lenne a bizalom helyreállítása is mind az orvos-beteg, és a társadalmi kapcsolatok terén egyaránt.


Életre szóló döntés


Oltást megtagadni anélkül, hogy jogszabályt sértenénk kizárólag szakmai indokok alapján lehet, ebben nyújthatnak segítséget az oltási tanácsadók. Azonban tévhitek nem csak a laikusok körében, hanem az orvosok között is akadnak szép számmal. Dr. Kulcsár Andrea, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Rendelőintézet infektológusa, oltási tanácsadó a konferencián elmondta, egyre többen kérnek egyéni felmentést az oltások alól, azonban ellenjavallatot csak akkor kapnak, ha a védőoltás egészségkárosodást okoz.

Orvosok között is gyakorlat, hogy immunbetegeknek nem javasolják az oltások beadását, holott ennek éppen az ellenkezője a jó gyakorlat. Ugyanez igaz a várandósokra, akiknél szintén nem ellenjavallat a vakcináció, ahogyan a műtét előtt álló betegnek sem ártalmas. Sokan tartanak allergiás reakcióktól is, ám csupán minden ötmilliomodik esetben jelentkezett túlérzékenység az oltóanyag valamely összetevőjére, de ezek az esetek soha nem volta halálosak, oltás okozta anafilaxiás reakciót soha nem jegyzett fel a szakirodalom.

Óriási felelőssége van annak, aki olthatóságról dönt – vélekedett a szakember. Hiszen az indikáció vagy kontraindikáció, amellyel útjára bocsátják az oltandó személyt, egy egész életre szól.

A jelenlegi, jól működő rendszer további működtetése a célja a szakembereknek, amihez feltétlenül szükséges a tisztiorvosi szolgálat egykori nimbuszának helyreállítása – vonták le a következtetést a konferencia résztvevői. Ha az orvos beszéli le a páciensét akár az ajánlott oltásokról, az egész rendszer felrobbanhat.

Bár a jogi szabályozás megfelelőnek tűnik, mégis akadnak kivételek. Mint például az a család, akik következetesen nem oltatják be gyermeküket, az emiatt kiszabott pénzbírságokat rendre befizetik, tisztázó beszélgetésre leültek a védőnővel és háziorvossal, nem zárkóznak el a hatóságok elől, együttműködnek a családvédelmi szolgálattal, de nem engedik beoltatni gyermeküket – ismertettek egy jogi kérdéseket felvető estet a hallgatóság soraiból.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-10-29

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Az MMR-védőoltás és a lázas rohamok összefüggése

Az MMR (kanyaró-mumpsz-rubeola) védőoltást követően a lázas rohamok számának aránya növekszik, viszont nem világos, hogy ez az arány a rohamok egyéni vagy családi története, a születés körüli tényezők vagy a szociális-gazdasági helyzet alapján változik-e.

Hírvilág

A H1N1-vírus és a citokinvihar

Az eddigi halálozási adatok szerint főleg a fiatalokra és egészséges felnőttekre jelent komoly veszélyt a H1N1-vírus.

Klinikum

Az MMR-autizmus botrány áldozatai

Dr. Andrew Wakefieldet, a közelmúlt nyugati orvosi irodalmának valószínűleg legbutább és legszükségtelenebb egészségügyi botrányának vezető szerzőjét, a General Medical Council kizárta soraiból.

Hírvilág

H1N1: Eddig 80 millió fertőzött és 16 000 halott az USA-ban

H1N1: a CDC nyilvánosságra hozta a megbetegedettek és a halálos áldozatok számát.

Hírvilág

A beteget nem lehet kihagyni a döntésekből

A hazai gyakorlatban a betegek többsége tájékozatlanul egyezik bele a gyógyszeres, invazív, vagy non-invazív terápiákba. Ez mindaddig nem okoz problémát, amíg a kezelés eredménye a beteg elvárásainak is megfelel, igaz, a hazai, igen rossz compliance és adherencia adatok is arra mutatnak, hogy az orvosi gyakorlatban nem valósul meg a tájékozott beleegyezés.