Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Személyiségfüggő az emlőműtét utáni közérzet

A beteg személyiségétől függ, hogyan viseli a melldaganat utáni emlőeltávolítást, majd annak a helyreállítását - kutatók szerint.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A derűlátót elkerüli a depresszió

Íme egy ok, miért érdemes megpróbálni, hogy megváltoztassuk gyermekeink hozzáállását a kihívásokhoz: a derűlátó kamaszok ugyanis ritkábban depressziósok, mint a társaik, drogot is kevésbé használnak, és a magaviseletük is jobb.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2008. MÁJUS 30.

Affektív és kognitív döntéshozatali funkciók major depresszióban: a prefrontális cortex, a szerotonintranszporter és a személyiség szerepe

MUST Anita, HORVÁTH Szatmár, JANKA Zoltán

Major depresszív zavarban jellemző lehet a neuropszichológiai funkciók csökkenése, amely magában foglalja a kivitelező működés, valamint a döntéshozatali funkciók érintettségét is. Számos agyi terület mellett a prefrontális cortex (PFC) dorsolateralis, ventromedialis és orbitofrontális régióira is kiterjedő, azaz globális működészavara kiemelkedő szerepet játszhat a kognitív tünetek

HUN 2008;61(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2006. JÚLIUS 30.

Hangulatzavarok befolyása a kreativitásra

JANKA Zoltán

A művészi (és egyéb) kreativitás alapelemei a technikaimesterségbeni tudás és ismeret, a különleges tehetség és képesség (talentum), valamint az akarat/motiváció, amelyek közül, ha valamelyik hiányzik, részleges kreativitást eredményez csak, mint az sorrendben a fiatalkori, frusztrált vagy feladott kreativitás eseteiben ismeretes.

HUN 2006;59(07-08)

Lege Artis Medicinae

2006. ÁPRILIS 21.

A kiégés jelensége az orvosi hivatásban

MAJOR János, RESS Katalin, HULESCH Bors, TÚRY Ferenc

A kiégés lényege a testi, lelki és érzelmi kimerülés, amelyet krónikus érzelmi megterhelés vált ki, és többlépcsős folyamat végén jelentkező állapotnak tekinthető. Olyan foglalkozásúak körében gyakori, akik mindennapos munkájuk során segítő kapcsolatba kerülnek az emberekkel, és azok elsősorban negatív érzéseivel.

HUN 2006;16(04)

Ideggyógyászati Szemle

1993. JÚLIUS 20.

Életesemények mint rizikófaktorok a stroke patogenezisében

MEDE Lilla, JÓRI Adrien, FAZEKAS Gábor, FAZEKAS András

A szerzők ezen tanulmánya annak kimutatására irányul, hogy van-e kapcsolat és időbeli összefüggés az életesemények és a bekövetkezett stroke között. A 21-21 fős stroke-beteg és kontrollcsoportot összehasonlítva az előforduló életesemények száma nem különbözik szignifikánsan. Ugyanakkor a stroke bekövetkezését megelőző 6 hónap és 1 év közötti időszakban a betegek csoportjában sűrűsödnek - szignifikánsan gyakoribbak - az életesemények a kontrollhoz viszonyítva. A cerebrovascularis betegek „alultrenírozottnak" tekinthetők a stresszhatásokkal szemben. A szerzők korábban publikált megállapításaik ellenőrzésére az A típusú személyiségjegyek cerebrovascularis betegségben betöltött szerepét is újból értékelték.

HUN 1993;46(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1992. JANUÁR 01.

KÉT KÜLÖNBÖZŐ NEMZETISÉGŰ EGÉSZSÉGES CSOPORT KÉNYSZERES SZEMÉLYISÉGJEGYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A MAUDSLEY OBSZESSZÍV KOMPULZÍV SKÁLÁN

BIHARI Katalin, HILL L. James, MURPHY L. Dennis

Két különböző szociokulturális (nemzetiségű) egészséges csoportot hasonlítottunk össze kényszeres személyiségjegyek tekintetében a Maudsley Obszesszív Kompulzív skála segítségével.

HUN 1992;45(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1991. JÚLIUS 01.

Biológiai markerek vizsgálata krónikus alkoholizmusban: I. Trombocita monoamino oxidáz-B aktivitás és sziálsav tartalom

KÁLMÁN János, RIMANÓCZY Ágnes, SZEKERES György, BODA Krisztina, JANKA Zoltán

Az alkohol dependenciát jellemző biológiai markerek keresése az alkohológiai kutatások fontos irányvonala. A szerzők a témával kapcsolatos korábbi vizsgálatok eredményeit összefoglalva ismertetik, hogy az alkoholista férfiak anamnesztikus adatok, személyiségjegyek, és a vérlemezkék monoamino oxidáz-B (MAO-B) enzim aktivitása alapján két alcsoportra választhatók.

HUN 1991;44(07)

Ideggyógyászati Szemle

1991. JANUÁR 01.

Rizikófaktorok-e az „A"-típusú személyiségjegyek a cerebrovascularis betegségekben?

MEDE Lilla, DR. FAZEKAS Gábor, DR. FAZEKAS András

Az ischaemiás szívbetegség kialakulásában felmerül az „A"-típusú viselkedés, mint lehetséges rizikófaktor. A szerzők 28-28 ischaemiás cerebrovascularis beteg és kontrollszemély szociológiai és személyiségvizsgálatát végezték el a „Bortner Rating Scale" felhasználásával. Eredményeik alapján elsősorban az 50 év alatti betegek, valamint azok, akiknek legalább egyik szülője érbeteg (biológiai prepozíció), hangsúlyozottabban jellemzik magukat „A"-típusú személyiségjegyekkel. Ezért ennek vizsgálata a cerebrovascularis ischaemiás betegségek rizikófaktorai között indokolt.

HUN 1991;44(01)

Ideggyógyászati Szemle

1983. OKTÓBER 01.

Adatok az ún. neurotikus depressziók heterogenitásához A klinikai és neuroendokrinológiai elkülönítés lehetőségei

DR SZÁDÓCZKY Erika, DR RIHMER Zoltán, DR ARTÓ Mihály, DR FAZEKAS Ilona, DR ABONYI Eszter

A szerzők neurotipikus, azonos keresztmetszeti képet mutató betegeket vizsgáltak. Az anamnézis és aDST, valamint a triciklikus antidepresszánsok hatása alapján a betegek két csoportba voltak oszthatók. Az I. csoportban (13 beteg) a családi anamnésisben alkoholizmus és neurózis fordul elő, a kórelőzményben neurotikus személyiségjegyek (szekunder depresszió) szerepelnek. Itt a DST minden esetben norm. volt. A II. csoportban (20 beteg) a családi anamnesisben primer affektív betegség és suicidium ismeretes, a személyiség a betegséget megelőzően intakt. Itt a DST 65 %-ban volt kóros. Triciklikus antidepresszánsra az előző csoporttal ellentétben jól reagáltak. Feltehetően ez utóbbi csoport az endogén depresszió spektrumába tartozik.

HUN 1983;36(10)