2011. AUGUSZTUS 15.
A beteg személyiségétől függ, hogyan viseli a melldaganat utáni emlőeltávolítást, majd annak a helyreállítását - kutatók szerint.
Dr. Silvio Bellino és kutatócsoportja a Torinói Egyetemről 57 nőt kérdezett meg, akik emlőeltávolító műtéten, majd azt követően helyreállító kezelésen vettek részt. A vizsgálat célja az volt, hogy feltérképezzék, a különböző személyiségjegyek és a másokhoz fűződő viszony hogyan befolyásolják az egyén életminőségét az operáció után.
Úgy találták, kétfajta embernek van esélye arra, hogy jelentősen jobb életet éljen utána. Az egyik az úgynevezett „bajt elkerülő” típusba tartozók, akik legjellemzőbb vonásai, hogy értelmesek és kétkedőek. „A testkép helyreállítása segít számukra, hogy legyőzzék a társas életben létrejött szorongásaikat, és újra biztonságban érezzék magukat” – mondják róluk a kutatók. Továbbá a haragtartó és énközpontú típusba tartozók, akiknek szoktak problémái adódni más emberekkel, szintén sokkal jobban érzik magukat a műtét után.
Az mindenkinél elmondható volt, hogy valamivel jobb lett a közérzete, ha helyreállítás követte melle eltávolítását. Ez a kutatás az elsők között van, amely azt vizsgálta, hogy a javulás mértéke mennyiben függ a személyiségtől.
A tanulmány az Amerikai Plasztikai Sebészek Társasága által kiadott Plastic and Reconstructive Surgery című lap januári számában jelent meg.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Az előrák korai felismeréséért
cikk címe
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.
A The Lancet tanulmánya összefoglalja jelenlegi tudásunkat a SARS-CoV-2-fertőzésre adott humorális és celluláris immunválasszal kapcsolatban, és összehasonlítja a természetes, valamint a befogadott, illetve III-as fázisú vizsgálatban lévő vakcinákra adott immunválaszokat.
Az American College of Cardiology és az American Heart Association utoljára 2006-ban közölt irányelveket a szívbillentyű-betegség kezelésére. Azóta az infectiv endocarditis (IE) megelőzésével kapcsolatban számos új eredmény született, amelyek szükségessé tették az irányelvek jelen frissítését. Egyes szakembereket meglephetnek majd az irányelvek, amelyek jelentősen eltérnek a korábbiaktól…
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás