Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1987. NOVEMBER 01.

Intramedullaris térfoglaló folyamatok myeloszcintigráfiás diagnosztikája

DR. BORBÉLY Katalin, DR. SIMKOVICS Miklós, DR. PÁSZTOR Emil

A közlemény a myeloszcintigráfia jelentőségét tárgyalja. Ismertetik a szerzők által követett vizsgálati módszert. Tárgyalja a vizsgálatokhoz alkalmazott 169Yb-EDTA előnyeit. Szerzők a myeloszcintigráfiát érzékeny, megbízható módszernek tartják a vizsgálati eredmények és 23 operált, intrarnedullaris tumorban szenvedő beteg műtéti leleteinek egybevetés,e alapján.

HUN 1987;11(11)

Ideggyógyászati Szemle

1985. ÁPRILIS 01.

Cerebralis tumorok kimutatása agyi szcintigráfiával

TÓTH Gábor, SZÉPLAKI Zoltán, ANTÓNY Miklós

A szerzők 71 agyi tumoros beteg agyi szcintigráfiás vizsgálatáról számolnak be. Lokalizációs és szövettani típus alapján elemzik eredményeiket. Kiemelik, hogy hemangioma, meningeoma és supra tentorialis glioma jól, cerebralis metasztázisok kisebb mértékben ábrázolhatók.

HUN 1985;38(04)

Ideggyógyászati Szemle

1985. FEBRUÁR 01.

A systemás lupus erythematosus neuropsychiatriai megnyilvánulásai: klinikai megfigyelések

TEMESVÁRI Péter

A szerző 59 systemás lupus erythematosusban szenvedő beteg vizsgálatáról számol be: közülük 37 betegben (63 %) összesen 92 neuropsychiatriai epizód fordult elő. A leggyakoribb idegrendszeri megnyilvánulások a következők voltak: depresszió; fejfájás; perifériás neuropátia; emlékezetzavar krónikus psychosis; epilepszia; akut organikus prsychoszindróma; organikus góctünetek; transitorikus ischaemiás attack. A neuropsychiatriai jelenségek általában reverzibilisek, fluktuálnak; polymorphak és változóak; multilocularisak, néha bizarr kombinációkat képeznek; a systemás lupus erythematosus aktivitására utaló jelekkel járnak együtt; gyakoriak a latens idegrendszeri tünetek. A kiegészítő vizsgálatok közül a legtöbb pozitív eredményt az EEG és a psychológiai vizsgálat, a legtöbb negatív eredményt a liquorvizsgálat, CT és agy szcintigráfia adta. A neuropsychiatriai jelenségek nem jelentenek rossz prognózist, kezelésükben a corticosteroidok ma még nélkülözhetetlenek. A klinikai és kórbonctani eredmények gyakori ellentmondásaiból kiindulva szerző vázolja a systemás lupus erythematosus neuropsychiatriai jelenségeinek patomechanizmusára vonatkozó újabb elképzeléseket.

HUN 1985;38(02)

Ideggyógyászati Szemle

1984. DECEMBER 01.

Szcintigráfiás vizsgálatok cerebralis infarktusban

DR. SZÉPLAKI Zoltán, DR. TÓTH Gábor, DR. ANTÓNY Miklós

A szerzők 482 ischaemiás cerebrovascularis betegség miatt vizsgált beteg adatai alapján értékelik a komplex agyi szcintigráfiás vizsgálatok lehetőségeit. Cerebralis infarktusban a radionuclid agyi szcintigráfia mellett a statikus szcintigráfia elvégzése szükséges. Statikus vizsgálatokhoz cerebralis infarktusban legjobban használható radiofarmakon a technécium 99m-difoszfonát. Értékelik az agyi szcintigráfia helyét a neuroradiologiai vizsgáló módszerek között.

HUN 1984;37(12)

Ideggyógyászati Szemle

1983. OKTÓBER 01.

Összehasonlító agyi szcintigráfiás és komputer tomográfiás vizsgálatok cerebralis infarktusban

DR ANTONY Miklós, DR CSOBÁLY Sándor, DR TÓTH Gábor, DR SZÉPLAKI Zoltán

A szerzők cerebrális infarktusos betegeknél végeztek összehasonlító agyi szcintigráfiás és CT vizsgálatokat. Kiemelik a CT egyértelmű előnyét az intracranialis folyamatok vizsgálatában. Rámutatnak arra, hogy CT kép birtokában agyi infarktus technécium 99m-diphosphonáttal vizsgálandó. Az agyiszcintigráfiás statikus kép a fokális vér—agy gát functio-zavar megítélésében kiegészítő információt nyújt, illetve az egyidejűleg elvégezhető dinamikus szcintigráfia a nyaki és agyi fő erek funkciójáról a CT által nem elérhető információt közöl.

HUN 1983;36(10)

Ideggyógyászati Szemle

1983. AUGUSZTUS 01.

Az agyi kapilláris rendszer jelentősége aneurysma rupturából származó subarachnoidalis vérzésekben

DÓCZI Tamás, SEAN O'LAOIRE James Ambrose, RAJTÁR Mária, MOTIKA Dezső, TARJÁNYI János, HUSZKA Endre, FÉNYES György

A szerzők agy-szcintigrafia és kontrasztanyag adása után, megismételt számítógépes réteg-vizsgálatok (CT) elvégzésével vér-agygát károsodásra utaló jelenséget találtak subarachnoidalis vérzésben szenvedő betegek egy részében a betegség akut szakában. Összefüggést figyeltek meg e jelenség és az olyan késői szövődmények előfordulása között,, amelyeknek oka érspasmus, agyi ischaemiából (redő infarktus. Ez alapján azt feltételezik, hogy a vér-agygát károsodás a subarachnoidalis vérzés akut szakában a betegség patomechanizmusában fontos szerepet játszik. Azt javasolják, hogy a subarachnoidalis vérzésben szenvedő betegek diagnosztikájában, főként az akut szakban, agyszcintigráfia, illetve kontrasztanyag adása után megismételt CT vizsgálat történjék, mert ezek további adatot szolgáltathatnak a betegség prognózisára, és a helyes terápia megválasztására.

HUN 1983;36(08)