Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 28
Magyar Radiológia
2004. OKTÓBER 20.
A kismedencei CT-vizsgálat jelentősége a prostatacarcinomák preoperatív stádiumának meghatározásában
A vizsgálat célja a komputertomográfia szenzitivitásának és specificitásának vizsgálata volt a preoperatív stádium meghatározásának szempontjából, olyan betegeken, akiknél radikális perinealis prostatectomiára került sor.
Magyar Radiológia
2004. ÁPRILIS 20.
A tüdőrák stádiummeghatározása
A szerző az aktuális daganatstádium-besorolást saját, tízéves gyakorlatát felhasználva összegzi. Az ismertetés az amerikai rákszövetség és a nemzetközi rákkontroll 1997-es nemzetközi stádiumbesorolásán alapul.
Magyar Radiológia
2004. FEBRUÁR 20.
A daganatstádium-meghatározás elméleti alapjai A képalkotó vizsgálatok jelentősége daganatos betegségekben
A tumorok stádiumokba sorolásának célja az, hogy a terápiaválasztás előtt meghatározzuk a daganat kiterjedését. Kimutatott, hogy a daganatok biológiai viselkedése, a beteg sorsa szorosan összefügg a tumor kiterjedésével, a lymphaticus disszemináció és a szisztémás daganatszóródás bekövetkeztével. A stádiummeghatározás számos módosuláson ment át. A TNM-rendszer a tumoros invázió mértékét, a regionális nyirokcsomók állapotát és a távoli metasztázisokat jelöli meg. Ezen a három paraméteren alapulnak a véglegesen kialakított klinikai stádiumok is.
Lege Artis Medicinae
2002. JANUÁR 20.
Az őrszemnyirokcsomó-biopszia jelentősége a daganatsebészetben
A legtöbb rosszindulatú daganat sebészi kezelésének szerves része az elvezető nyirokcsomó régiójának műtéti eltávolítása, az úgynevezett regionális blokkdisszekció. A beavatkozás célja egyrészt a betegség lokoregionális kontrollja, másrészt a regionális stádiummeghatározás.
Ideggyógyászati Szemle
1994. SZEPTEMBER 20.
Gliomák a többmodelles diagnosztika tükrében
A gliomák az agydaganatok több mint 50%-át képezik, melyből a primer malignus formák műtét után fél-egy év elteltével recidiválnak, de néhány év múlva még a teljesen eltávolított benignus gliomák egy része is kiújulhat. A recidív astrocytomák mintegy 50%-a hisztológiailag malignusabb, mint az eredeti. A kiújulásig eltelt idő mindenekelőtt a malignitás fokától, az eltávolítás mértékétől függ, de szerepet játszik a tumor lokalizációja és a beteg kora is. A diagnózis felállításától számított túlélés időszakának hossza az alkalmazott terápiának is függvénye. A gliomák hatékony kezeléséhez igen fontos a tumor malignitási fokának ismerete és a recidiv tumor elkülönítése a posztirradiációs nekrózistól, melyben a komputertomográfia (CT) és a mágneses rezonancia (MR) vizsgálatok magas szenzitivitással, de alacsony specificitással bírnak. A pozitron emissziós komputertomográfiával (PET) történő tumoranyagcsere-meghatározás alapján valószínűsíthető a gliomák malignitási foka és biztonsággal különíthető el a recidiv tumor a posztirradiációs nekrózistól.
Lege Artis Medicinae
1993. AUGUSZTUS 31.
Intracranialis lipomák jelentősége egy ritka eset kapcsán
Az intracranialis lipomák ritka, a boncolási statisztikák szerint 0,08%-os gyakorisággal előforduló elváltozások. Egy 93 éves nő bal Sylvius-árokban elhelyezkedő lipomája véletlen boncolási leletként került észlelésre. A szövettani feldolgozás megerősítette a makroszkópos jellegzetességek alapján felállított diagnózist. Az elsősorban a középvonalban található intracranialis lipomákat manapság nem valódi daganatoknak, hanem a subarachnoidealis tér fejlődési rendellenességeinek tartják. A keletkezésükre vonatkozó elmélet magyarázattal szolgál a laesióhoz gyakran társuló egyéb agyfejlődési rendellenességekre, valamint az elváltozás bizonyos jellegzetességeire, mint a lipomán belüli ér és idegképletekre. Bár többnyire tünetmentesnek ismertetik az elváltozást, több esetben írtak le hozzá társuló epilepsziás rosszulléteket, hydrocephalust, fejfájást, magatartászavarokat, góctüneteket. Korszerű diagnosztikájukban a komputertomográfia és a mágneses magrezonancia-vizsgálat szerepe meghatározó. Az intracranialis lipomákat általában tünetileg kell kezelni; sebészeti kezelésük ritkán indokolt, főként a söntműtétekre korlátozódik, mivel a rezekció nehéz és nem várható tőle teljes javulás.
Lege Artis Medicinae
1992. OKTÓBER 28.
A komputertomográfia szerepe a bronchiectasia diagnosztikájában
A szerzők elsődleges célja az volt, hogy a komputertomográfia helyét és szerepét meg határozzák a bronchiectasia diagnózisának felállításában. 17 betegnél igazolták a bronchiectasiat high resolution komputertomográfiás vizsgálattal. 7 esetben műtét és/vagy bronchográfia is megerősítette a megbetegedés fennállását. A vizsgálat megbízhatósága, non-invazív jellege tovább csökkenti a felnőttkori bronchográfiás vizsgálatok indikációját.
Ideggyógyászati Szemle
1986. DECEMBER 01.
A mielográfia és a komputertomográfia a spinalis daganatok diagnosztikájában
A szerzők 234 betegen végzett 283 mielográfiás és 23 CT vizsgálat alapján elemzik az intraspinalis tumorok esetén végzendő vizsgálatok technikáját, a különböző tumorok jellegzetes képét, a diagnosztikus nehézségeket. Megállapítják, hogy jelenleg e téren a legtöbb információ a vízoldékony, nem ionizálódó kontrasztanyagoktól várható. A jó és rosszindulatú elváltozások szövettani megoszlását táblázatban foglalták össze.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.