Magyar Radiológia

A tüdőrák stádiummeghatározása

MONOSTORI Zsuzsanna

2004. ÁPRILIS 20.

Magyar Radiológia - 2004;78(02)

A szerző az aktuális daganatstádium-besorolást saját, tízéves gyakorlatát felhasználva összegzi. Az ismertetés az amerikai rákszövetség és a nemzetközi rákkontroll 1997-es nemzetközi stádiumbesorolásán alapul. A TNM-besorolásnak Magyarországon többnyire a mellkasi komputertomográfia és a bronchoszkópia az alapja, mert hazánkban csak egy pozitronemissziós tomográf van, ez azonban nem biztosít elegendő kapacitást a tüdőrákos betegek kivizsgálására.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

Opsismodysplasia - Két eset ismertetése (angol nyelven)

AL Kaissi A, CHEHIDA FB, NESSIB N, GHACHEM MB, KOZLOWSKI K

BEVEZETÉS - Az opsismodysplasia ritka, újszülöttkori törpeség, amely általában fatális kimenetelű az élet első évében. 2003-ig összesen 15 esetről számoltak be az irodalomban. ESETTANULMÁNY - Egy hat- és négyéves testvérpár opsismodysplasia esetét mutatjuk be. Alacsony növés és genu varum deformitás miatt vizsgálták őket a gyermekortopédiai rendelésen. KÖVETKEZTETÉS - A gyermekspecialisták az egészségügyi ellátás javulásával ritkán, de találkozhatnak olyan súlyos csontdysplasiában szenvedő gyermekekkel, akik nem érik el azt a kort, amikor gyermekortopédiai ellátás szükséges.

Magyar Radiológia

Nekrotizáló sarcoid granulomatosis: imitátor a mellkasban

AGÓCS Ágnes, ZIBOTICS Hilda, GREXA Erzsébet

BEVEZETÉS - A nekrotizáló sarcoid granulomatosis intra- és extrapulmonalis előfordulása egyaránt rendkívül ritka. A megbetegedést a tüdőben változó radiológiai megjelenés, típusos hisztológiai kép és benignus klinikai lefolyás jellemzi. ESETISMERTETÉS - A fiatal férfi betegnél ernyőfényképes szűrővizsgálat során elváltozást észleltek a jobb tüdőcsúcsban. Emiatt, tuberkulózis gyanújával került felvételre kórházunkba. Az antituberkulotikus terápia nem eredményezett radiológiai változást. Az ultrahangvezérelt tűbiopszia során nyert citológiai minta negatív lett. A sebészileg eltávolított terime szövettani vizsgálata nekrotizáló sarcoid granulomatosist igazolt. KÖVETKEZTETÉS - A nekrotizáló sarcoid granulomatosis intrapulmonalis megjelenése változatos. Nem mutat jellegzetes radiológiai képet, illetve lokalizációt, ezért röntgenmorfológia alapján nem lehet felismerni. A végső diagnózis fölállítása szövettani vizsgálat útján lehetséges.

Magyar Radiológia

Az Észak-amerikai Radiológiai Társaság Kongresszusa RSNA, 2003. november 30-december 5.

MESTER Ádám

Az Észak-amerikai Radiológiai Társaság (Radiological Society of North-America) éves kongresszusát 89. alkalommal tartották meg. A rendezvényre a megszokott helyszínen, Chicagóban, a McCormick Place óriási csarnokaiban került sor. A világ minden tájáról összesereglő résztvevők körében, sajnos, most is csekély volt a magyarok száma, így a Magyarországról elfogadott tudományos prezentáció is kirívóan kevés volt: mindössze két poszterrel képviseltük hazánkat.

Magyar Radiológia

Amit tudnunk kell a farmakoökonómiáról

SZÁNTÓ Dezső

A farmakoökonómia az erőforrások tervszerű átcsoportosításának rendszere a gyógyszerkutatás, -gyártás, -forgalmazás és -fogyasztás területén. Hatósugara azonban általános. A farmakoökonómia adekvát, ezért a legkisebb költségű betegellátásra törekszik. Alaptétele szerint a csak megszorításokra alapozott egészségpolitika elkerülhetetlen költségnövekedéshez és romló színvonalú gyógyításhoz vezet.

Magyar Radiológia

Éljen május elseje! ECR 2004 után, ECR 2005 előtt

LOMBAY Béla

A letűnt korszakban április közepén-végén a napilapokban már megjelentek a május elsejei, mozgalmi jellegű, munkára biztató jelmondatok, amelyek formailag igen megszívlelendőnek tűntek, tartalmuk azonban már május másodikán feledésbe merült.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Klinikai Onkológia

Új lehetőségek a tüdőrák kezelésében

SZONDY Klára, BOGOS Krisztina

Az utóbbi években az onkológia területén hatalmas kutatás folyik és ennek eredményeként lényegesen hosszabb túlélést láthatunk az orvoslás ezen területén. A tüdőrák, ha nem is vált gyógyítható betegséggé, kezd a krónikus betegségek családjába tartozni. Mind a sebészeti bravúrok, mind a sztereotaxiás radioterápia és a gyógyszeres kezelésben bekövetkezett változások eredményeként ma már az áttétes tüdődaganatos betegcsoportban sem ritka az ötéves túlélés, relatíve hosszú progresszióig eltelt idő mellett. Nagy túlélési előnyt jelentett a korábbi, harmadik generációs citotoxikus kombinációk után a hozzáadott, érnövekedés- gátló (VEGF-gátló) maintenance kezelés vagy a folyamatos pemetrexed citotoxikus kemoterápia. Az első igazi áttörést, a hosszú progressziómentes túlélést a célzott kezelés hozta, amely ismert driver mutációk mellett bizonyult hatékonynak. A másik nagy eredményt, különösen az éveken át „mostoha” laphámsejtes karcinómánál, az immunterápia, az immunellenőrző pontok gátlása jelentette, amelynek hatékonysága adenocarcinomában is igazolódott. Számos kutatás folyik az immunterápia adjuváns, neoadjuváns, valamint kombinált alkalmazásával (akár sugárterápiával, akár citotoxikus kemoterápiával kombinálva).

Lege Artis Medicinae

A tüdőrák felismerésének, diagnosztikájának és kezelésének korszerű elvei

OSTOROS Gyula, KOVÁCS GÁBOR, BÖSZÖRMÉNYI Nagy György, STRAUSZ János

A tüdőrák felfedezésére, diagnosztikájára és kezelésére vonatkozó szakmai irányelvek megújítása tartalmazza azokat az új lehetőségeket, amelyek a betegek számára jobb esélyt teremtenek. Fontos, hogy minél szélesebb szakmai körben ismerjék ezeket. A hazai lehetőségek a tüdőrák korai felfedezése szempontjából a világon egyedülállóak, hiszen kiépített ernyőfényképszűrő hálózat működik. A tüdőrák korai felismerésére irányuló rizikócsoportos évenkénti ernyőfényképszűrést negyvenéves kor felett indokoltnak tartjuk az országosan kiterjesztett, digitális technológia alkalmazásával. A kissejtes tüdőrák kezelése terén az utóbbi tíz évben jelentősebb előrelépés nem mutatkozott, bár a kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek aránya a nem kissejteshez képest ma már csupán a tüdőrákos betegek alig több mint tizenöt százalékát teszi ki. A nem kissejtes tüdőrák terápiája tekintetében az utóbbi évtizedben többirányú előrelépés történt. A harmadik generációs citotoxikus szerek megjelenése platinabázisú kemoterápiában alkalmazva mind a betegek életminőségét, mind pedig a terápiás választ és a várható túlélési időt javította. A lokálisan kiterjedt stádiumban alkalmazott radiokemoterápiás módszerek szintén előrelépést jelentenek. Egészen új eredményként a lezárult klinikai vizsgálatok azt igazolták, hogy az ablasztikusan megoperált, korai stádiumú, nem kissejtes tüdőrákos betegek adjuváns, kombinált citotoxikus kemoterápiájával szignifikáns túlélési előny érhető el a kemoterápiában nem részesült betegcsoporthoz képest, így az adjuváns kemoterápia a klinikai gyakorlat részévé vált. Szintén újdonság a molekuláris célzott kemoterápia beépítése a nem kissejtes tüdőrákos betegek komplex kezelési stratégiájába. Az új terápiás lehetőségek közé tartoznak az epidermalis növekedési faktor gátlói, az angiogenezisgátlók és az antivascularis szerek, a szignáltranszdukciót befolyásoló szerek, az apoptózisinduktorok, az eikozanoid jelátvitelt befolyásoló, valamint az immunterápiás vegyületek. Az epidermalis növekedési faktor tirozinkináz enzimét gátló vegyületek közül az erlotinib placebokontrollos vizsgálat alapján hatékonynak bizonyult a nem kissejtes tüdőrák másod- és harmadvonalbeli kezelésében, és ebben az indikációban már az Európai Unióban is törzskönyvezést nyert. A tüdőrákos betegek komplex ellátásában mutatkozó fejlődést a magyarországi adatok szerint a prevalencia számadatainak fokozatos emelkedése, tehát az életben lévő tüdőrákos betegek számának fokozatos növekedése kíséri.

Klinikai Onkológia

Az amerikai klinikai onkológiai társaság 2019. Évi Kongresszusának legfontosabb újdonságai

ANDRÁS Csilla, BÉGÁNYI Nóra, DEMETER Gyula, HARISI Revekka, HIDEGHÉTY Katalin, LAKATOS Gábor, MARÁZ Anikó, NIKOLÉNYI Aliz, OLÁH Judit, OSTOROS Gyula, PETÁK István, RÉVÉSZ János, SIPŐCZ István, SZENTMÁRTONI Gyöngyvér, TÍMÁR József, TORDAY László, VAJDICS Tímea

Az „Education Section” egyik nagy érdeklődésre számot tartó szekciója a DDR: the DNA response revolution volt (1). A korszerű új generációs teljesgenom-szekvenálások révén nemcsak a daganatok „driver” génjeiről kapunk információt, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy a karcinogenezis szempontjából alapvető etiológiai faktorokat is azonosítsuk, mivel ezek ott hagyják újlenyomataikat az emberi genomban (lásd például az UV- vagy a dohányzásindukált báziscseréket). Ebből a szempontból fontos megfi gyelés az, hogy a tüdőrákokban egyértelműen azonosítható az arzén okozta génhibatípus elsősorban a nemdohányzókban.

Lege Artis Medicinae

Prevencióval a tüdőrák okozta halálozás visszaszorításáért

KOVÁCS GÁBOR, OSTOROS Gyula, PATAKI Géza

A tüdőrák gyógykezelése nem megoldott, ezért megnőtt a prevenció jelentősége. A primer prevenció a gyakorlatban a dohányzás mérséklését jelenti felvilágosítás vagy leszoktatás útján. Vitatott kérdés a szekunder prevenció, vagyis a tüdőrák szűrésének a realitása. Kezdik átértékelni a korábbi, elutasító álláspontot. Újabb vizsgálatokat folytatnak a tüdőrák hatékony szűrése érdekében. Jelenleg a rizikócsoportnál végzett, alacsony sugárterheléssel járó spirál-CT-vizsgálatokat részesítik előnyben, emellett vizsgálják az immuncitokémiai vizsgálatokkal kiegészített köpetcitológia hatékonyságát. A rizikócsoport meghatározásánál az életkor, a dohányzási anamnézis, a FEV1-csökkenés, illetve bizonyos tumormarkerek megléte képezi a vizsgálat tárgyát. Magyarországon a hagyományos tüdőszűrés eszközeivel (ernyőfényképszűrés) a tüdőrákos betegek egyharmadát szűrik ki. Reálisnak látszik az a célkitűzés, hogy hatékonyabb szervezéssel, a rizikócsoport szűrésével (40 évesnél idősebbek, 20-nál nagyobb csomagévindexű dohányosok, FEV1-csökkenés>15%, családi anamnézis pozitív, igazolt azbesztexpozíció) a nem kissejtes tüdőrákos betegek 60-70%-át emeljék ki szűréssel.

Lege Artis Medicinae

A tüdőrák korszerű sebészi kezelése

AGÓCS László

A tüdőrák magas incidenciája és halálozási aránya miatt az emberi daganatok egyik legroszszabb idulatú tumora. A betegség felfedezésének pillanatában a betegnek 5-15% esélye van az ötéves túlélésre. Az I-es és II-es stádiumú nem kissejtes tüdőrákot (NSCLC) korai stádiumú betegségnek nevezzük. Felfedezéskor azonban csak a tumorok 25- 30%-a tartozik ebbe a korai stádiumba. Gyógyulás szempontjából I-es és II-es stádium esetén a sebészeti kezelésnek jelenleg nincs alternatívája. A betegség stádiumának megfelelően gondos vizsgálata (staging), mediasztinoszkópia végzése ellenére a betegek egynegyedénél a thoracotomia során okkult vagy egy régióra terjedő N2-es nyirokcsomó-érintettséget – IIIA stádium – találunk. A IIIA stádium esetén kombinált onkoterápia szükséges. A IIIB és a IV. stádiumban csak válogatott esetben lehetséges és indokolt reszekciós műtét. Idetartoznak a Pancoast-tumorok, a T4N0-1M0 daganatok, a lebenyen belüli szatellit daganat, valamint egyes szoliter metasztázisok. Kissejtes tüdőrákban (SCLC) csak a komplex onkológiai kezelés részeként, korai, I-es stádiumú betegség (T1-2 N0) fennállása esetén, illetve a diagnózis megerősítése céljából végeznek reszekciós műtétet. A tüdőrák kezelésében használatos sebészeti eljárások mortalitása és morbiditása kicsi.