Lege Artis Medicinae

Az őrszemnyirokcsomó-biopszia jelentősége a daganatsebészetben

PÉLEY Gábor, KÖVES István, SINKOVICS István, FARKAS Emil, DUBECZ Sándor, KOVÁCS Tibor, KERESZTES Sándor, VÁMOSI-NAGY István

2002. JANUÁR 20.

Lege Artis Medicinae - 2002;12(01)

A társszakmák haladása

A legtöbb rosszindulatú daganat sebészi kezelésének szerves része az elvezető nyirokcsomó régiójának műtéti eltávolítása, az úgynevezett regionális blokkdisszekció. A beavatkozás célja egyrészt a betegség lokoregionális kontrollja, másrészt a regionális stádiummeghatározás. A regionális blokkdisszekció szövődményekkel, illetve kedvezőtlen következményekkel járhat, és az ennek alapján végzett regionális staging sem megfelelő: a betegség olykor olyan betegeknél is disszeminálódik, akiket a regionális nyirokcsomók vizsgálata alapján a negatív (pN0) kategóriába soroltak. Az 1990-es években kidolgozott és a klinikai gyakorlat számára is elérhetővé vált új, regionális stádiummeghatározási eljárásnak, az őrszemnyirokcsomó- biopsziának az a lényege, hogy a műtét előtt vagy közben feltérképezik a daganat nyirokelvezetését, és eltávolítják az elvezetés első állomását, az őrszemnyirokcsomót. Ennek az egy vagy néhány nyirokcsomónak a részletes patológiai vizsgálata pontosabban jelzi a régió daganatos statusát, mint a korábban alkalmazott rutineljárás, s emellett költséghatékonynak tekinthető. A módszer ugyanakkor a felületes nyirokcsomó-régióba elvezető daganatok esetén lehetőséget biztosíthat a régió szelektív sebészi, illetve sugárkezelésére is. A közleményben a szerzők áttekintik a módszer történetét és elméleti hátterét, illetve daganatlokalizáció szerint röviden tárgyalják a módszer alkalmazhatóságát, technikáját és jelentőségét.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A Magyar Mesterséges Táplálási Társaság XII. Kongresszusa

TALLER András

A Magyar Mesterséges Táplálási Társaság évente megrendezett kongresszusa a klinikai táplálást fontosnak tartó szakemberek fóruma. Annak ellenére, hogy ez igazán egy olyan interdiszciplináris terület, ahol kölcsönösen sokat tanulhatunk egymástól (orvos az orvostól, orvos a dietetikustól és fordítva), a Magyar Mesterséges Táplálási Társaság nem tartozik a nagy létszámú kollégiumok közé.

Lege Artis Medicinae

ATIME (Quinapril Titration Interval Management Evaluation)

MATOS Lajos

Az ACE-gátló quinapril adagolását per os napi 20 mg dózissal kezdték, majd a következõ két vizit alkalmával megkettõzték, amíg a vérnyomás 140/90 Hgmm alá nem csökkent, illetve amíg el nem érték a 80 mg/nap adagot. A résztvevõk vagy a gyorstitrációs- csoportba kerültek (a dózist kéthetente emelték), vagy a lassúba (a dózist hathetente emelték).

Lege Artis Medicinae

A D-vitamin biológiai és klinikai hatásai

LAKATOS Péter, SPEER Gábor

A D-vitamin széles körű, hormonszerű hatásait az utóbbi években egyre mélyrehatóbban tárták fel. Mai ismereteink szerint a D-vitamin hatásainak kulcsa receptorának szerkezetében, a D-vitamin- receptor komplex kölcsönhatásaiban, illetve az általuk szabályozott gének befolyásolásában van. A D-vitamin-receptor szerkezetének részletei az elmúlt években váltak ismertté. Ennek kapcsán számos érdekes adatra derült fény a D-vitamin hatásaival kapcsolatban, amelyek sok esetben már klinikai jelentőségűek is, és a jövő további új terápiás felhasználási lehetőségekkel kecsegtet. Ez a közlemény a D-vitaminnal kapcsolatos jelenlegi ismereteket foglalja össze.

Lege Artis Medicinae

Orvosi Nobel-díj, 2001

LÁSZLÓ Valéria

A sejtciklust szabályozó molekulák felfedezéséért kapta a 2001. évi élettani vagy orvostudományi Nobel-díjat Leland H. Hartwell (Fred Hutchinson Cancer Research Center, Seattle, USA), R. Tim Hunt (Imperial Cancer Research Fund, Clare Hall Laboratories, Herts, Egyesült Királyság) és Paul M. Nurse (Imperial Cancer Research Fund, London, Egyesült Királyság).

Lege Artis Medicinae

Influenza - régi gondok, új lehetőségek

MÉSZNER Zsófia

Az õszi-téli hónapokkal évrõl évre beköszönt a légúti fertõzések szezonja is, velük elõbbutóbb a jól ismert, mégis sok szempontból félreismert, járványos természetű fertõzés, az influenza. Jellemzõen évente, Kínából indulva, változó nagyságú világjárvány formájában, emberek millióit ágynak döntve, söpör végig a földgolyón.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

A hypothalamushamartoma műtéti ellátása során szerzett tapasztalataink

NOVÁK László, KISS Máté Tamás, KLEKNER Álmos, NAGY Andrea, FEDORCSÁK Imre, BOGNÁR László

Háttér és célkitűzés - A hypothalamushamartomák fokálisan megjelenő, benignus fejlődési rendellenességek, amelyek az esetek többségében gelasztikus epilepsziás rohamokkal járnak. Viselkedészavarokat, intelligenciacsökkenést, valamint pubertas praecox megjelenését is megfigyelhetjük. A kialakult tünetek mérséklésének leghatékonyabb módja a hamartoma és hypothalamus közötti kapcsolat megszüntetése direkt műtéti beavatkozással. Retrospektív klinikai vizsgálatunk során elemeztük az egyes műtéti kezelési eljárások indikációit, valamint eredményességét. Betegek és módszerek - 1996 és 2014 között 10 hypo-thalamushamartoma ellátását végeztük el. Három betegen endoszkópasszisztált reszekciót hajtottunk végre, hat betegnél direkt műtéti eltávolítás történt különböző feltárásokból, illetve egy beteget kezeltünk gamma-késsel. Eredmények - A különböző epilepsziatípusokkal megjelenő betegek mindegyikénél jelentős rohamszámcsökkenést értünk el. A műtéti eltávolítás hatékonyan állítja meg az extrém korán kezdődő pubertást is, de az elváltozás speciális lokalizációja magában hordozza az endokrinológiai nóvumok kialakulásának veszélyét. Megfigyeléseink alapján a pszichiátriai tünetek javulását a műtét kevésbé hatékonyan befolyásolja. Konklúzió - A műtéti beavatkozás hatékony a kezdeti tünetek mérséklésében és nem járt mortalitással. Elemzéseink alapján egészségnyereség várható, de tünetmentesség nem érhető el minden esetben. Első beavatkozásként a műtéti megoldás ajánlott, melynek típusát egyedi elbírálás alapján kell meghatározni.

LAM KID

A csípõtáji combcsonttörést szenvedett betegek kezelése és rehabilitációja napjainkban - Az ortopéd traumatológusok szerepe a betegek osteoporosisának kivizsgálásában és kezelésében

FLÓRIS István, KRICSFALUSY Mihály, UDVARDY Csaba, SOMOGYI Péter

A proximalis combcsonttörések kezelése jelenti az egyik leggyakoribb műtéti indikációt a baleseti sebészetben, ugyanakkor az egészségügyre fordított kiadások jelentős hányadára is igényt tart. Társadalmunk szerkezete az eljövendő évtizedekben az idősebb korosztály irányába tolódik, ami megnöveli a fenti tényezők jelentőségét. Új implantátumok és sebészeti technikák jelennek meg annak érdekében, hogy a kezelés minél hatékonyabb legyen, megengedve ezzel a beteg mielőbbi rehabilitációját. A közleményben összefoglaljuk az osteoporosis legsúlyosabb következményének, a csípőtáji törésnek a diagnosztikáját és kezelését, valamint a rehabilitáció eredményeit. Ismertetjük az ortopéd traumatológusok szerepét és lehetőségeit az osteoporoticus csípőtáji törést elszenvedett betegek kivizsgálásában és kezelésében, a tercier prevenció lehetőségeit, és javaslatot teszünk az osteoporosissal foglakozó társszakmák együttműködési lehetőségeire ennek a betegcsoportnak a kezelésében.

Klinikai Onkológia

A fej-nyak daganatok modern kezelése

KATONA Csilla, LANDHERR László

A fej-nyak daganatok világszerte jelentős egészségügyi problémát jelentenek. A terápiás modalitások nagymértékű fejlődése ellenére prognózisa az utóbbi évtizedekben nem változott. Kialakulásában a klasszikus rizikófaktorok, az alkoholfogyasztás és dohányzás játszanak szerepet, azonban a szájgaratdaganatok jelentős részét HPV-infekció okozza, amelyre jellemző egy új betegcsoport, jobb prognózis és terápiás válasz. A kivizsgálás magába foglalja a stagingvizsgálatokat (CT, MR, FDG-PET), amelyek alapján oncoteam szükséges a terápiás döntéshez. Ezt a beteg preferenciája jelentősen befolyásolhatja. Korai vagy lokálisan előrehaladott daganatokban a terápia multimodális, műtét, sugárkezelés, kemoirradiáció, kemoterápia, illetve ezek kombinációja jön szóba. A target terápiák közül az EGFR-gátlók használata hasznos, részben recidiváló/metasztatikus vonalban, részben sugárterápiával kombinálva. Az immunellenőrzőpontgátlók egy új terápiás lehetőséget jelentenek előkezelt, recidiváló/metasztatikus betegségben, szerepüket vizsgálják korábbi terápiás vonalakban is. A HPV-pozitív daganatok esetében több klinikai vizsgálat irányul a kezelés dezintenzifi kálására. Molekuláris genetikai vizsgálatokkal alcsoportokat próbálnak meghatározni a kezelés individuálisabb megtervezésére. Tekintettel arra, hogy a betegség és a kezelés jelentős funkcionális és esztétikai károsodással járhat, a szupportív kezelésnek, rehabilitációnak kiemelkedő szerepe van.

Klinikai Onkológia

Gyermekkori mesenchymalis daganatok kezelése

CSÓKA Monika

A mesenchymalis sejtek normális elérésük során vázizom, simaizom, zsír, kötőszövet, csont és porc irányába differenciálódhatnak. A mesenchymalis eredetű benignus tumorok csoportjába tartoznak; fibroma, lipoma, osteoma, chondroma, haemangioma, myoma stb. A rosszindulatú daganatok közül gyermekkorban lágyrész- és csontsarcomák fordulnak elő; rhabdomyosarcoma, osteosarcoma, Ewing-sarcoma, ritkábban fibrosarcoma, liposarcoma stb. A terápiás lehetőségek (sebészi, sugár-, kemoterápia/célzott terápia) kombinált alkalmazásának eredményeképpen a gyermekek gyógyulási esélyei lényegesen javultak az elmúlt évtizedekben. Ennek azonban előfeltétele a daganatok korai felismerése és gyermekonkológiai központokban nemzetközi protokollok alapján történő kezelése.

Klinikai Onkológia

A fej-nyaki daganatok korszerű kezelése

PACZONA Róbert, CSENKI Melinda, HIDEGHÉTY Katalin

A fej-nyaki laphámcarcinomák relatíve rossz prognózisa 30 éve lényegesen nem javult. Ugyanakkor a bevezetett új eljárások, új gyógyszerek és kombinációk a betegek egyes alcsoportjaiban növelik a túlélést, a gyógyulási arányt, és szervfunkciót megtartó törekvéssel, mellékhatás-csökkentéssel a korábbinál jobb életminőséget eredményeznek. Legalább ilyen fontosságú a preventív-szupportív ellátás (szájhigiénia, táplálkozás, mellékhatás-megelőző kezelés) és a komplex rehabilitáció. A kivizsgálás részévé váltak a korszerű képalkotás (MRI, 18FDG PET/CT) és a molekuláris patológia egyre bővülő lehetőségei. A megfelelő terápia kiválasztását a daganat jellemzői, a humán papilloma vírus (HPV) kimutatása, a beteg állapota és kívánsága, a multidiszciplináris orvosi team és az elérhető technikai lehetőségek befolyásolják. A korai stádiumú daganatok egyaránt eredményesen kezelhetők csak sebészi beavatkozással vagy csak sugárterápiával. A műtéti technika fejlődése mind a primer tumor eltávolítása, mind a rekonstrukció területén jelentős előrelépést jelent. A lokoregionálisan előrehaladott tumorok komplex onkológiai kezelése tengelyében a korszerű technikával (IMRTIGRT) végzett konkomittáns kemoradioterápia (cisplatin vagy kontraindikáció esetén cetuximab) áll, melyet indukciós kemoterápia és műtét egészíthet ki. A kiújuló/áttétes daganatokban bevezetett cetuximab-cisplatin kezelés mellett intenzív klinikai vizsgálatokkal keresnek hatékonyabb gyógyszereket, kombinációkat. A jövőben a tumorok vezető mutációinak azonosítása alapján végzett célzott individuális kezelések és az immunterápia különböző formáinak kombinálása vezethet eredményre.