Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2011. FEBRUÁR 28.

Az epithelialis-mesenchymalis tranzíció jelentősége vesefibrosisban

NAGY SZAKÁL Dorottya, SZEBENI Beáta, SZIKSZ Erna, HIMER Leonóra, REUSZ György, VÁSÁRHELYI Barna, TULASSAY Tivadar, VANNAY Ádám

Az epithelialis-mesenchymalis tranzíció (EMT) központi szerepet játszik az embriogenezisben, a karcinogenezisben, továbbá a szövetek fibroticus elváltozásaiban. Az EMT folyamatában az epithelialis sejt myofibroblasttá alakulhat, amely a fibrosis effektor sejttípusának tekinthető. Összefoglalónkban a vesefibrosis szempontjából vizsgáljuk az EMT folyamatát és annak orvosi jelentőségét. A különböző krónikus veseelégtelenségekben megfigyelhető fibroticus folyamatok a kiváltó okoktól függetlenül hasonlóak. Bár a szöveti fibrosist mindig kíséri gyulladásos válasz, a pontos molekuláris mechanizmus még nem tisztázott. A gyulladás és a degeneratív fibroticus folyamatok között az EMT jelenti a kapcsolatot. Az EMT patomechanizmusának megértésével és a részt vevő jelátviteli útvonalak feltérképezésével lehetőség nyílik a krónikus vesebetegségek új terápiás kezelésére.

HUN 2011;15(01)

Lege Artis Medicinae

2011. FEBRUÁR 20.

A generikus valsartan jelentősége a betegek ellátásában

VÉRTES András

A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer (RAAS) elsősorban a só-víz háztartás szabályozásában vesz részt, de különösen kóros viszonyok esetén befolyásolja a vascularis funkciókat és emeli a vérnyomást. Például hypertoniában, szívinfarktus utáni állapotban és szívelégtelenségben a RAAS aktivitása szisztémásan és/vagy lokálisan egyaránt fokozott.

HUN 2011;21(02)

Lege Artis Medicinae

2010. OKTÓBER 20.

Retroperitonealis fibrosis képét utánzó pancreascarcinoma

RÉDEI Csaba, ESZES Noémi, HAJNAL Péter, MÁTÉ Miklós, SIMON Károly, TÓTH Julianna, POZSÁR József, TOPA Lajos

A pancreascarcinoma diagnózisa a mai korszerű vizsgálómódszerek mellett az esetek többségében biztonsággal felállítható, bár a tünetek késői megjelenése miatt a betegség gyakran csak előrehaladott stádiumban kerül felismerésre.

HUN 2010;20(10)

Magyar Radiológia

2010. OKTÓBER 15.

Malignus hematológiai betegségekben előforduló tüdőelváltozások - A képalkotó vizsgálatok szerepe a differenciáldiagnosztikában

GYŐRI Gabriella, MAGYAR Péter, KOVÁCS Balázs, BÉRCZI Viktor, BALASSA Katalin, DEMETER Judit

Malignus hematológiai betegségekben az alapbetegség, a következményes immunszuppresszió és a kezelés következtében is számos tüdőelváltozás jöhet létre. Az immunszuppresszió és az intenzív kemoterápia indukálta súlyos neutropenia nagy kockázatot jelent a fertőzések kialakulása szempontjából; az infekció okozta morbiditás és mortalitás ma is jelentős mértékű.

HUN 2010;84(03)

Hypertonia és Nephrologia

2010. FEBRUÁR 20.

A nephronophthisis tünettana és genetikája

TORY Kálmán, VÁRKONYI Ildikó, BERNÁTH Mária, RÉMI Salomon, SOPHIE Saunier, MARIE-CLAIRE Gubler, CORINNE Antignac, TULASSAY Tivadar, REUSZ György

A nephronophthisis autoszomális recesszíven öröklődő, krónikus tubulointerstitialis nephropathia.

HUN 2010;14(01)

Magyar Radiológia

2009. DECEMBER 21.

A felső végtagi perifériás MR-angiográfiával kapcsolatos első tapasztalataink

PAVLIKOVICS Gábor, KISS Máté, ENGLONER László, LOMBAY Béla

A krónikus hemodialízis számára kialakított Cimino-fistula leggyakoribb szövődményének, a stealnek a kivizsgálására mindeddig a color Doppler-ultrahangot és a katéteres angiográfiát tartották gold standardnak.

HUN 2009;83(04)

Lege Artis Medicinae

2009. SZEPTEMBER 21.

A szisztémás sclerosis modern terápiája

SZŰCS Gabriella

A szisztémás sclerosis krónikus szisztémás autoimmun betegség, amelynek patogenezisében három tényező szerepel: kiterjedt fibrosis a bőrben és a belső szervekben, a kiserek nem gyulladásos, obliteratív vasculopathiája és kóros immunológiai aktiváció specifikus autoantitest-képződéssel. A betegség kezelésében valódi betegségmódosító terápia (disease-modifying drug) nem áll rendelkezésünkre. A szisztémás sclerosis kezelésében cél a patogenezisben szereplő három tényező befolyásolása.

HUN 2009;19(08-09)

Lege Artis Medicinae

2009. ÁPRILIS 01.

Cisztás fibrosis: felnőttellátás 20 év tapasztalattal

CSISZÉR Eszter

A cisztás fibrosis - mucoviscidosis - a leggyakoribb genetikai megbetegedés a kaukázusi népcsoportban. Autoszomális, recesszív öröklődésű, a tüdőt, hasnyálmirigyet, bőrt, a reproduktív szerveket, a máj- és a vékonybélműködést érinti. Az exokrin mirigyekben a csökkent kloridkiválasztás és a fokozott nátriumion-, vízvisszaszívás miatt vízben szegény, sűrű, viszkózus nyák képződik.

HUN 2009;19(03)

Magyar Immunológia

2009. MÁRCIUS 20.

Szérumkarnitinészter-profil szisztémás sclerosisban

TALIÁN Csaba Gábor, KISS György Csaba, MELEGH Béla, CZIRJÁK László

A szisztémás scletrosis (SSc) autoimmun betegség; érrendellenességek, fibrosis, gyulladás és obliteratív vasculopathiával járó késői atrophia jellemzi. Klinikailag két eltérő alcsoportját különböztetjük meg, a limitált és a diffúz (lcSSc) cutan szisztémás sclerosist (dcSSc).

HUN 2009;8(01)

Lege Artis Medicinae

2008. NOVEMBER 10.

Exokrin pancreasbetegségek és diabetes mellitus

CZAKÓ László

Az exokrin és az endokrin pancreas szoros anatómiai- élettani egységet képez, ezért az egyik állomány betegségei a másik rész károsodását vonhatják maguk után. Az akut és krónikus pancreatitis, a pancreascarcinoma, pancreasműtét és a cisztás fibrosis pancreatogen diabetes kialakulásához vezethetnek. A cukorbetegség kialakulása jelentősen befolyásolja a pancreasbetegek prognózisát, életminőségét.

HUN 2008;18(11)