Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Krónikus hepatitis C-vírus-fertőzött betegek pegilált interferon-alfa-2aés ribavirinkezelésének biztonságossága a hazai tapasztalatok alapján

WERLING Klára, DALMI Lajos, GERVAIN Judit, HORVÁTH Gábor, NAGY István, NEMESÁNSZKY Elemér, RIBICZEY Pál, TELEGDY László, VARGA Márta, TORNAI István, TULASSAY Zsolt

A krónikus C-vírus hepatitis kezelése során fellépő mellékhatások fontos problémát jelentenek a betegek és az orvosok számára egyaránt. A gyógyszerek dózisának csökkentése, a terápia felfüggesztése rontja a gyógyulás esélyét.

HUN 2007;17(06-07)

Magyar Immunológia

2007. MÁRCIUS 20.

Az infliximab helye a gyógyításban

GESZTES Ákos

A Remicade a biológiai terápiák egyik, igen széles körben alkalmazott gyógyszere. A tanulmány célja a regisztrált javallatok bemutatása, a három különböző terápiás területen szerzett, bizonyított klinikai hatékonysági adatok összefoglaló ismertetése, valamint a sarkalatos publikációk indikációk szerinti, időrendi gyűjteményének bemutatása.

HUN 2007;6(03)

Lege Artis Medicinae

2006. SZEPTEMBER 15.

A bronchialis nyálkahártyához kapcsolódó nyirokszövet lymphomája

HERTEL Katalin, ZSIRAY Miklós, SOLTÉSZ Ibolya

A tüdőben elsődleges lymphoma igen ritkán fordul elő. A szerzők egy 61 éves, panaszmentes férfi beteg esetét mutatják be, akit mellkasröntgenen észlelt, antibiotikum-kezelésre nem regrediáló, jobb felső lebenyi csíkárnyék miatt vizsgáltak.

HUN 2006;16(08-09)

Lege Artis Medicinae

2005. NOVEMBER 20.

A pegilált interferon-alfa-2aés ribavirinkezelés hatékonysága krónikus C-vírus-hepatitises betegeken Az első hazai tapasztalatok egy multicentrikus, nyílt, prospektív vizsgálat alapján

TORNAI István, DALMI Lajos, GERVAIN Judit, HORVÁTH Gábor, NAGY István, NEMESÁNSZKY Elemér, RIBICZEY Pál, TELEGDY László, VÁRKONYI Tibor, WERLING Klára

A hepatológia legnagyobb kihívása napjainkban a hepatitis C-vírus-fertőzésben szenvedő betegek kezelése.

HUN 2005;15(11)

Ideggyógyászati Szemle

2004. DECEMBER 10.

Kiújult malignus gliomás betegek kezelése temozolomiddal

SIPOS László, VITANOVICS Dusan, ÁFRA Dénes

A malignus felnõttkori gliomák kezelése a diagnosztikai és terápiás eljárások rohamos fejlõdése ellenére sem megoldott. A gliomák döntõ többsége teljes eltávolítás és a posztoperatív radioterápia ellenére is kiújul. Recidívák esetében reoperáció csak ritkán jön szóba, így ilyenkor a kemoterápia az egyetlen lehetõség.

HUN 2004;57(11-12)

Lege Artis Medicinae

2003. AUGUSZTUS 20.

Platinabázisú kemoterápiával előkezelt, nem kissejtes tüdőrákos betegek docetaxelkezelésének összehasonlítása a legjobb támogató kezeléssel

REINDL Ildikó

Ötvenkét randomizált klinikai vizsgálat metaanalízise eredményezte azt a konklúziót (BMJ, 1995), hogy a kemoterápia alkalmazása szignifikáns, bár szerény túlélési elõnyt jelent a nem kissejtes tüdõrák legtöbb stádiumában. Az új szerek kombinálása platinával tovább javítja az eredményeket. A kemoterápiával kezelt betegek emelkedõ száma miatt az onkológus egy növekvõ betegpopulációval találja magát szembe, akiknél jó általános állapotban relapszus következik be az elsõ vonalú kemoterápiát követõen.

HUN 2003;13(06)

Lege Artis Medicinae

2003. JÚNIUS 20.

A szolid tumorok palliatív kemoterápiája

TELEKES András, HEGEDŰS Márta

A palliatív kemoterápia definíció szerint olyan citotoxikus kezelést jelent, ahol a várható eredmény nem elégséges a beteg gyógyulásához, de csökkentheti a daganat okozta tüneteket. Olyan kezelés, ahol a tüneti javulás esélye nagyobb előnyt jelent a beteg számára, mint amennyi hátránnyal a várható toxicitás jár.

HUN 2003;13(05)

Lege Artis Medicinae

1994. ÁPRILIS 27.

Methylprednisolon bolusterápia szisztémás lupus erythematosusban

GERGELY Péter

A retrospektív tanulmány célja a methylprednisolon bolusterápia hatásának és mellékhatásainak vizsgálata volt. Harmincöt szisztémás lupus erythematosusban szenvedő beteget részesítettünk methylprednisolon boluste rápiában (lupus nephritis, súlyos haemolysis, antifoszfolipid szindróma következtében ki alakult agyi vasculitis, artériás occlusio és thrombocytopenia miatt), melyet fenntartó kortikoszteroid (és cyclophosphamid) kezeléssel folytattunk. 34 beteg került remisszióba átlagosan 4,7 hét után, a remisszió átlagos tartama > 2,7 év volt. Hat betegben exacerbáció következett be 1–2,5 év után. 28 beteg jelenleg is remisszióban van. A boluskezelés alatt mellékhatást nem tapasztaltunk. A methylprednisolon bolus terápia hatásos és biztonságos mind lupus nephritisben, mind súlyos központi idegrend szeri manifesztáció esetén. A megfelelően megválasztott fenntartó kezelés is lényeges.

HUN 1994;4(04)

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Lymphocytás mastopathia

HASZNOS Éva, SONKOLY Ildikó, KATONA Annamária, KRASZNAI Géza

A szerzők egy feltehetően új autoimmun kórképre és annak terápiás konzekvenciáira kívánják felhívni a figyelmet. Tudomásuk szerint Magyarországon hasonló közlemény ezideig nem jelent meg. Egy lymphocytás mastopathiában szenvedő nő beteg kórtörténetét ismertetik. 1982-ben a beteg jobb emlőjében észlelt tumor hisztológiai vizsgálata pseudolymphomát igazolt. Speciális kezelésben a beteg nem részesült. 1991 februárjában recidiva miatt azathioprin és prednisolon kezelés kezdődött, amelynek hatására a tumor tapinthatatlanná vált. Az immunszuppresszív kezelés hatására bekövetkezett remisszió a megbetegedés autoimmun eredete mellett szól.

HUN 1993;3(10)

Ideggyógyászati Szemle

1986. DECEMBER 01.

Gyógyszeres kezelés mellett, illetve anélkül visszaeső schizophren betegek összehasonlító vizsgálata

DR BARTKÓ György, DR MAYLÁTH eszter

A szerzők 22 gyógyszeres kezelés mellett, illetve 35 anélkül visszeeső schizophren betegnél vizsgálták a stresszjellegű életesemények előfordulási gyakoriságát, valamint a relapszus pszichopatológiai képének és lefolyásának jellegzetességeit. Megállapították, hogy a fenntartó neuroleptikus kezelés mellett visszaeső betegek a kórházi felvételt megelőző hetekben és hónapokban több személytől független eseményt, főleg veszteségeket és családi konfliktusokat éltek át. A gyógyszeres kezelés nélkül visszaesőknél felvételkor és 28 napos kezelés után súlyosabb volt a pszichopatológiai kép és ez főleg a produktív élménytünetekben fejeződött ki. A gyógyszeres kezelés mellett visszaesők pszichopatológiai képe viszont nagyobb fokú javulást mutatott és a kórházi kezelés időtartama is rövidebb volt. Eredményeik alapján indokoltnak tartják a további összehasonlító vizsgálatokat a relapszus kialakulását befolyásoló egyéb tényezők bevonásával.

HUN 1986;39(12)