Magyar Immunológia

Az infliximab helye a gyógyításban

GESZTES Ákos

2007. MÁRCIUS 20.

Magyar Immunológia - 2007;6(03)

A Remicade a biológiai terápiák egyik, igen széles körben alkalmazott gyógyszere. A tanulmány célja a regisztrált javallatok bemutatása, a három különböző terápiás területen szerzett, bizonyított klinikai hatékonysági adatok összefoglaló ismertetése, valamint a sarkalatos publikációk indikációk szerinti, időrendi gyűjteményének bemutatása. További cél - az infliximab és más TNF-blokkolók közötti néhány különbség hangsúlyozása mellett - a rheumatoid arthritis kezelési stratégiáinak összehasonlító bemutatásával felhívni a figyelmet arra, hogy ebben a kórképben a terápia céljának a remissziót kell tekinteni. A BeSt vizsgálat eredményei alapján az infliximab alkalmazásával akár teljesen gyógyszermentes remisszió is elérhető.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Immunológia

Az adalimumabkezelés jelentősége Crohn-betegségben

LAKATOS Péter László

A Crohn-betegség krónikus gyulladásos betegség; a gastrointestinalis traktus bármely területét érintheti. Patogenezise csak részben ismert, különböző környezeti és host - például genetikai, epithelialis, immunológiai és nem immunológiai - tényezők együttesen vezetnek a krónikus gyulladásos folyamat elindításában, amelyben a proinflammatoricus citokinek közül Crohn-betegségben a TNF-α játssza az egyik legfontosabb szerepet. A Crohn-betegség kezelése jelentősen változott az elmúlt években. A konvencionális (aminoszalicilátok, szteroidok és immunszuppresszív) szerek szerepét újraértékelték. Az utóbbi években a Crohn-betegség patogenezisének pontosabb megismerése számos új, specifikus (köztük TNF-α- és TNF-α-receptor-ellenes) biológiai szer kifejlesztéséhez vezetett. Az összefoglalóban a szerző az egyik új anti-TNF-α szerrel, az adalimumabbal Crohn-betegeken végzett kezelések eredményeit foglalta össze.

Magyar Immunológia

Tisztelt Kolléganõk és Kollégák, kedves Olvasóink!

SZEKANECZ Zoltán

Bizonyára meglepődnek azon, hogy a címlapon ezúttal festményreprodukciót láthatnak. Nemcsak arról van szó, hogy a lap szeretne kicsit tovább nyitni a kultúra felé, amire példa a Békés Pállal készült interjú az előző számban. Sokkal inkább témába vágó az ok: ezt a képet Renoir festette, aki köztudomásúan rheumatoid arthritisben szenvedett. Ő elnyomorodva, a biológiai terápia elérhetősége nélkül is zseniálisat tudott alkotni. Ma viszont egy zseninek már nem kell(ene) elnyomorodnia…

Magyar Immunológia

Adalimumabkezelés gyulladásos reumatológiai kórképekben

SZÁNTÓ Sándor

A TNF-α-gátló szerek kifejlesztése nagy előrehaladást jelentett a gyulladásos ízületi betegségek kezelésében. Az adalimumab az első teljesen humán IgG1 monoklonális antitest; a TNF interakcióját gátolja a p55 és p75 sejtfelszíni receptorokkal, ezáltal közömbösíti ezen citokin hatását. Megfelelően tervezett, placebokontrollos vizsgálatok során igazolódott, hogy az adalimumab csökkenti a betegség tüneteit, javítja az életminőséget és mérsékeli a radiológiailag észlelhető ízületi károsodásokat rheumatoid arthritisben, spondylitis ankylopoeticában és arthritis psoriaticában szenvedő betegek esetében. A gyógyszer általában jól tolerálható; a követéses vizsgálatok igazolták, hogy adása során súlyos mellékhatások előfordulási gyakorisága hasonló volt, mint a TNF-α-t nem kapó betegeknél. Ez az összefoglaló áttekinti az elmúlt időszak adatait az adalimumab gyulladásos reumatológiai kórképekben kifejtett hatásáról és biztonságosságáról.

Magyar Immunológia

Az etanerceptkezelés jelentősége a reumatológiában

GERGELY Péter, POÓR Gyula

A rheumatoid arthritis, a juvenilis idiopathiás arthritis, a spondylitis ankylopoetica és az arthritis psoriatica ismeretlen eredetű gyulladásos reumatológiai kórképek. Közös jellemzőjük a viszonylag gyakori előfordulás, a nem minden részletében ismert patogenezis, a nem megoldott kezelés és a morbiditásra, mortalitásra és az egészségügyi költségekre gyakorolt kedvezőtlen hatás. A TNF-α kóroki szerepének felismerése az immunológiai eredetű gyulladásos betegségekben, főként a rheumatoid arthritisben a TNF-α gátlásán alapuló biológiai terápia megjelenéséhez és - forradalmasítva e betegségek terápiáját - a reumatológiai gyakorlatban való kiterjedt alkalmazásához vezetett. Az etanercept humán szolúbilis TNF-receptor és humán IgG részeiből álló molekula; hatékonyan gátolja a TNF-α-t és a lymphotoxin-α-t. Az etanercept mint a rheumatoid arthritisben elsőként törzskönyvezett biológiai terápiás szer hatékonyságát és biztonságosságát számos klinikai vizsgálat és 1998-as bevezetése óta széles körű reumatológiai gyakorlat igazolta. Ez idáig közel 440 ezer - többségében gyulladásos reumatológiai kórképben szenvedő - beteget kezeltek etanercepttel. Jelen összefoglaló a TNF-α patofiziológiai szerepét és az etanercepttel végzett klinikai vizsgálatok során szerzett tapasztalatokat tekinti át, kitérve a terápia költséghatékonyságára és hazai alkalmazására is.

Magyar Immunológia

Rituximab rheumatoid arthritisben

SZEKANECZ Zoltán

A rheumatoid arthritis kezelése korántsem megoldott. A klasszikus bázisterápiás szerek az esetek 10- 15%-ában hatástalanok, és a biológiai szerek, elsősorban a tumornekrózisfaktor-α- (TNF-α-) gátlók sem mindig hatékonyak. A rituximab a B-sejteket gátló anti-CD20 monoklonális ellenanyag, amelyet a bázisterápiára, illetve TNF-gátlóra refrakter betegek második vonalbeli kezelésére regisztráltak. Ebben az összefoglalóban áttekintem a rituximab bevezetésének történetét, a három fő randomizált klinikai vizsgálat fontosabb adatait, eredményeit. Kitérek a rituximab hatékonyságára, mellékhatásaira vonatkozó főbb ismeretekre, majd a kezelést kísérő gyakorlati szempontokat, speciális kérdéseket ismertetem. Az adatok alapján elmondható, hogy a rituximab hatékony és igen biztonságosan alkalmazható biológiai terápiás szer; TNF-gátló hatástalansága esetén a második vonalban jól alkalmazható a rheumatoid arthritist kísérő gyulladás, a tünetek, a radiológiai progresszió mérséklésére, a funkcionális kapacitás és az életminőség javítására.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

TNF-alfa-ellenes antitest-terápia Crohn-betegségben

LAKATOS Péter László

A Crohn-betegség krónikus gyulladásos kórkép, amely a gastrointestinalis traktus bármely területét érintheti. A betegség patogenezise csak részben ismert, különböző környezeti és egyéni (például genetikai, epithelialis, immun- és nem immun-) tényezők együttesen vezetnek a krónikus gyulladásos folyamat elindításához, amelyben egyaránt jelentős szerepe van a pro- és antiinflammatorikus citokineknek és a lamina propria T-sejtjei defektív apoptózisának. A proinflammatorikus citokinek közül Crohn-betegségben a TNF-α játssza az egyik legfontosabb szerepet. Az utóbbi években a Crohn-betegség patogenezisének pontosabb megismerése számos új, specifikus (köztük TNF-α és TNF-α-receptorellenes) biológiai szer kifejlesztéséhez vezetett. A szerzők az anti-TNF-α-kezeléssel kapcsolatos eredményeket foglalják össze.

Lege Artis Medicinae

Varietas delectat Dr. Balogh István gasztroenterológusradiológussal Nemesánszky Elemér, a LAM főszerkesztője beszélget

NEMESÁNSZKY Elemér, GYIMESI Andrea

Balogh István gasztroenterológusradiológust nem kell bemutatni sem itthon, sem külföldön. Azt azonban kevesen tudják, hogy kivételes sportsikerekkel dicsekedhetsz. Több mint fél évszázada nap mint nap bejársz munkahelyedre, a Szent János Kórházba - bár hét éve nyugdíjba vonultál. Egy 15 orvosból és 50 asszisztensből álló radiológiai osztály vezetője voltál, szoros kapcsolatot tartottál a munkatársaiddal, a szakmával. Hogyan tudtál ilyen hűséges maradni?

Klinikai Onkológia

A myeloma multiplex gyógyszeres kezelése

MIKALA Gábor, CEGLÉDI Andrea, CSACSOVSZKI Ottó, SZEMLAKY Zsuzsanna, PETŐ Mónika

A plazmasejtes malignitások közé sorolt myeloma multiplex egy sokarcú hematológiai megbetegedés, mely onkológiai differenciáldiagnosztikai problémát jelenthet. A betegség fontosságára gyakorisága hívja fel a fi gyelmet. Az új terápiás lehetőségek birtokában az e betegségben szenvedők évtizedes túlélése nem szokatlan, így a myelomás betegek a szakrendelői forgalom jelentős hányadát adják. Összefoglalónkban ismertetjük a betegség diagnosztikus kritériumait, majd a transzplantációra alkalmas és alkalmatlan betegek szokásos kezelését, kezelési eredményeit. A betegség csaknem minden esetben relapszusba kerül: a többed vonalbeli kezelések széles tárházába közleményünk bepillantást ad, a hazai hematológiai gyakorlat bemutatásával.

Lege Artis Medicinae

A coxibok hatásai és mellékhatásai a reumatológiai gyakorlatban

GÉHER Pál

A szerző áttekinti a reumatológiai betegségben alkalmazott fájdalomcsillapítás eszközeit, különös tekintettel a gyógyszeres fájdalomcsillapításra, azon belül a szelektív ciklooxigenázgátló coxibokra. A fájdalomcsillapítás új eszközeinek más a mellékhatásprofiljuk; bár ez kedvezőbb az eddig alkalmazott szereknél, de a fokozott biztonsági követelményeknek nem minden készítmény felelt meg. Az új, Magyarországon forgalomban lévő szerek gyomor-bél rendszert érintő mellékhatásainak kockázata jóval kisebb a hagyományos nem szteroid gyulladáscsökkentőkénél, ugyanakkor hatásossága azokkal megegyezik. A nem szteroid gyulladáscsökkentők - ideértve az újabb coxibokat is - különböző mértékben, de fokozzák a cardiovascularis megbetegedések kialakulásának kockázatát. A mozgásszervi betegségekben szükséges fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés gyógyszereinek kiválasztásakor a hatásosságot és a leggyakoribb - a gyomor- és bélrendszerre, illetve a cardiovascularis rendszerre kifejtett - mellékhatásokat mérlegelve kell a kezelést kiválasztani.

Magyar Immunológia

A rheumatoid arthritis infliximabkezelésével szerzett elsõ hazai tapasztalatok

GÖMÖR Béla, CZIRJÁK László, HODINKA László

Az elsõ hazai nyílt infliximabvizsgálat során rheumatoid arthritisben szenvedõ 62 beteg (öt férfi, 57 nõ) részesült a terápiában. A betegek rheumatoid arthritisének idõtartama átlagban 8,7 év volt. A vizsgálatba csak a már legalább három hónapja methotrexatot szedõ, aktív ízületi gyulladást mutató betegeket válogattak be. A vizsgált szer mellett a methotrexatterápia minden alkalommal folytatódott. A javulást az ACR20 61%- os, az ACR50 35%-os és az ACR70 18%-os elérése bizonyította. Említésre méltó, hogy a javulás mindig már az elsõ és második infúziós kezelés után kialakult.