Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2002. FEBRUÁR 20.

A recidív supratentorialis malignus gliomák kemoterápiás kezelése (II. fázisú tanulmány)

ÁFRA Dénes, SIPOS László, VITANOVICS Dusan

A szerzők az utolsó 10 évben 73 recidív supratentoralis malignus glioma kemoterápiás kezelését végezték. Minden beteg műtét után sugárkezelést kapott, több esetben reoperációt is követő daganatkiújulás miatt részesültek citosztatikus kezelésben.

HUN 2002;55(01-02)

Lege Artis Medicinae

2001. MÁRCIUS 20.

A légmell kezelése cystás fibrosisban

CSISZÉR Eszter, CSEKEŐ Attila

A cystás fibrosisban szenvedő gyermekek közül egyre többen érik el a felnőttkort. A betegség hosszú fennállásával együtt növekszik a szövődmények, így a légmell előfordulásának gyakorisága.

HUN 2001;11(03)

Ideggyógyászati Szemle

2001. MÁRCIUS 01.

Recidív supratentorialis glioma komplex kezelése

ÁFRA Dénes, SIPOS László, VAJDA János

A szerzők két, eredetileg szövettanilag differenciált, supratentorialis glioma malignus recidívájában szenvedő beteg komplex, „multidiszciplináris” kezelését ismertetik.

HUN 2001;54(03-04)

Lege Artis Medicinae

2001. FEBRUÁR 20.

A vitrectomia szerepe a retinopathia diabetica kezelésében

BERECZKI Árpád

A vitrectomia olyan mikrosebészeti technika, amelynek segítségével a pars plana területén ejtett sclerotomiás sebeken keresztül az üvegtest anyagát, az üvegtesti térbe törő vért, többletszövetet, idegen testet távolíthatunk el az intraocularis térből egy szívó-vágó (vitrectom) eszköz segítségével, normális vagy kissé emelkedett szemnyomás mellett.

HUN 2001;11(02)

Lege Artis Medicinae

2001. JANUÁR 20.

Az MR szerepe a daganatok diagnosztikájában

GŐDÉNY Mária

A képalkotó vizsgálómódszerek fontos szerepet játszanak abban, hogy a daganatot megtaláljuk, diagnosztizáljuk, meghatározzuk a stádiumát, a kezelés hatékonyságát, majd kövessük a beteget és kimutassuk a korai recidívát.

HUN 2001;11(01)

Ideggyógyászati Szemle

1998. JANUÁR 01.

A dorsolateralis nyaki porckorongsérv eltávolítása laminoforaminotomiás feltárásból: 42 beteg egyéves követése

STEFANITS János

A nyaki porckorongsérvek optimális műtéti kezelési módjára vonatkozó viták a mai napig sem szűntek meg. A rendelkezésre álló képalkotó eljárásokkal a porckorong-károsodás patológiai természete, pontos elhelyezkedése nagy biztonsággal megállapítható.

HUN 1998;51(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1997. JÚLIUS 20.

Tapasztalataink a temporalis epilepsziás betegek műtéti kezelésével - többközpontú vizsgálat

BALOGH Atilla, BORBÉLY Katalin, CZIRJÁK Sándor, HALÁSZ Péter, JUHOS Vera, KENÉZ József, VAJDA János

Az utóbbi években Magyarországon is reneszánszát éli az antiepileptikus terápiára rezisztens epilepsziás betegeink idegsebészeti kezelése. Beszámolónkban ismertetjük temporalis epilepsziás betegek operációja során szerzett tapasztalatainkat. Terápiarezisztens, műtéti kezelésben részesült, temporalis epilepsziában szenvedő 36 beteg pre- és poszt operatív adatait elemezzük. 24 beteg posztoperatív követési ideje két évnél hosszabb. Az utóbbi betegekkel szerzett tapasztalatainkat elsősorban a posztoperatív rohamrecidivák szempontjából elemeztük. A 24 terápiarezisztens temporalis epilepsziás betegből 19 jelenleg rohammentes, 3 betegnél lényeges rohamfrekvencia-csökkenés észlelhető, 2 betegnél redukálódott a rohamok száma. Tapasztalataink alapján az idegsebészeti beavatkozás egyre inkább alternatív megoldást jelent a terápia rezisztens epilepsziás betegek kezelésében. A jelenlegi technikai feltételek biztosítják, hogy egyre pontosabban meghatározható legyen az epileptogén régió, valamint az idegsebészet fejlődésével az operatív beavatkozás is egyre veszélytelenebbé válik. A jövőben kívánatos lenne, hogy temporalis epilepsziás betegeknél a hosszmetszeti követés (ideális esetben 2-3 év) során felállított terápiarezisztencia esetében az idegsebészeti megoldás lehetősége időben felmerüljön.

HUN 1997;50(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1996. SZEPTEMBER 20.

Neuroepithelialis daganatok prognózisának vizsgálata sejtproliferációs szempontból

GYÖMÖRI Éva, MÉSZÁROS István, MÉHES Gábor, DÓCZI Tamás, PAJOR László

A daganatok sejtkinetikai analízise - prognosztikai indikátorként, valamint a terápia hatékonyságának vizsgálatára és követésére alkalmas módszerként – széles körben elterjedt a klinikai onkológiában. A neuroonkológia az agydaganatok biológiai természetének meghatározását főként a celluláris anapláziától függő besorolásra (grading) alapozza. A hisztológiai sajátságok mellett a DNS-tartalommal, a sejtproliferáció és a karyotypus abnormalitásaival is jellemezhetjük a neuroepithelialis tumorokat, bár a hisztológiai malignitás, a proliferaciós aktivitás és az aneuploiditás közvetlen kapcsolatára ellentmondásosak az irodalmi adatok. E referáló dolgozatban a sejtciklus-analízis (DNS-mennyiség eloszlás; DNS-index; S-fázis-frakció; proliferációs markerek (MIB 1 antitest, bromdeoxy-uridin jelölődési index, mitotikus index, nukleoláris organizációs régió meghatározás)] alkalmazásáról számolnak be a szerzők irodalmi adatok és saját tapasztalataik alapján. A neuroepithelialis tumorok közül a WHO szerinti II. és II. csoporthoz tartozó daganatok prognózisának megítélésében lehet jelentősége az áramlásos citometriás vizsgálatoknak és a proliferációs markerek kimutatásának. A recidiválódó agydaganatok általában már első megjelenésükkor felgyorsult sejtciklussal rendelkeznek, amely egyrészt magas proliferációs értékekben, másrészt aneuploid sejtklónok megjelenésében nyilvánul meg. Kedvezőtlen biológiai viselkedésűek (magas recidivahajlammal) azok a WHO szerinti II. és III. csoporthoz tartozó gliomák, amelyek DNS index-értéke 1+0,1-nél kisebb vagy nagyobb, az S-fázis frakció értéke 6%-nál magasabb, 10 nagy nagyítású látótérben 1-nél több mitózis látható, 1 nagy nagyítású látótérben pedig 2-3-nál több a MIB 1 jelölődő sejtek száma. Tapasztalataink alapján – további anyaggyűjtés után - lehetőség nyíl hat olyan malignitási index kidolgozására, amely a hisztológiai besorolással együtt a prognosztikai megítélésen túl az egyre fejlődő kombinált terápiás eljárások megtervezésében és eredményességének ellenőrzésében segíthet.

HUN 1996;49(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1995. MÁRCIUS 01.

GERINCVELŐI MENINGEALIS MELANOCYTOMA GYÓGYULT ESETE

TÓTH-DARU Péter, SZABÓ Attila, KATONA Annamária, KRASZNAI Géza

A szerzők betegük bemutatásával egy relatíve jóindulatú, melanintartalmú, durával kapcsolatban álló, melanocytaer eredetű daganatra hívják fel a figyelmet. A klinikai lefolyás, a műtéti, a szövettani jellemzők részletezésével összefoglalják a meningealis melanocytoma mint elsődleges idegrendszeri tumor sajátságait. Remélik, hogy ritka esetük megismertetése a differenciáldiagnosztikai nehézségeket csökkenti és radikális műtéti kezelésre késztet, mellyel a recidiva, illetve a progresszió elkerüIhető.

HUN 1995;48(3-4)

Ideggyógyászati Szemle

1995. JANUÁR 01.

CAVERNOUS ANGIOMA OF THE CEREBELLOPONTINE ANGLE MIMICKING RECURRENT ACOUSTIC SCHWANNOMA

ISTVÁN Vajtai MD, JÁNOS Tarjányi, ZSUZSANNA Varga MD, ERIKA Vörös MD

A szerzők egy 59 éves férfi esetét ismertetik, akinek jobb kisagy-híd szögletéből akusztikus neurinomát, majd évekkel később haemangioma cavernosumot távolítottak el. Az első műtét után 29 évvel ismételten jelentkező típusos tünetek recidívára utaltak.

HUN 1995;48(1-2)