BEVEZETÉS – A mûtéti beavatkozások ki­menetelét a malnutríció jelentősen befolyásolja. Jelenleg a betegek rizikócsoportba sorolása a testtömegindexen (BMI) alapul, mûtéti előkészítésük pedig abban merül ki, hogy tápszereket kapnak. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK – Az osz­tá­lyunkon mûködő táplálási team az első kon­zílium alkalmával felmérte a tumoros be­tegek tápláltsági állapotát (BMI, MUST), sarcopeniáját (bőrredőmérés, kézszorító erő), illetve fittségi állapotát (6 perces járásteszt, sit to stand teszt). A rizikócsoportba tartozó betegeknek mûtét előtt tápszert és fizioterápiát javasoltunk. A preoperatív nyomonkövetésre online felületet hoztunk létre, majd közvetlenül a mûtét előtt újra felmértük betegeinket. EREDMÉNYEK – 135 beteget (76 férfi, 59 nő) operáltunk meg tumor miatt. Átlagéletkoruk 69,6 év. Átlag 8,7 kg-ot fogyott 33 beteg az első konzílium idejéig, a BMI-értékük 26,3-nek bizonyult, míg 21 betegünk átlag 7,8 kg-ot hízott az első vizsgálat előtti hat hónapban. A bal leszálló colonfél, a máj- és hasnyálmirigytumorok BMI-átlaga a túlsúlyos tartományba tartozott, míg a gyomor és jobb colonfél értékei a normáltartományba estek. Az online rendszerbe került betegek eredményei javultak a második felméréskor. KÖVETKEZTETÉS – Felmérésünk szerint a betegek nagy része túlsúlyos a BMI alapján, az antropometriai vizsgálatok szerint pedig sarcopeniás. Ezért a sebészeti betegek időben felismert és elkezdett preoperatív táplálásterápiája mellett elengedhetetlen az együttesen alkalmazott fizioterápia.

[Bevezetés - A 3D technológiák (háromdimenziós virtuális és fizikai modellek, háromdimenziós nyomtatás, mérnöki digitális tervezés, végeselem-analízisre épülő szimuláció) kulcsszerepet játszanak az egyénre szabott gerincsebészeti beavatkozások megvalósításában. Célkitűzés - A 3D technológiák klinikai alkalmazását elősegítő és limitáló tényezők meghatározása érdekében nemzetközi, online felmérést végeztünk az AOSpine közreműködésével. Módszer - Kifejlesztettünk egy 21 kérdésből álló kérdőívet. A vizsgálat során 57 ország 282 gerincsebésze által kitöltött kérdőíveket használtunk fel. A kérdőívek számszerűsítve mérték az elfogódottságot különböző paraméterek mellett. Az adatok értékelésében a válaszadók származási országainak megfelelő humán fejlettségi indexet is figyelembe vettük. Eredmények - A 3D technológiák elfogadottsága az AOSpine-régiók között szignifikánsan eltért (p ≤ 0,05), a legnagyobb elfogadottságot az Ázsia/Csendes-óceáni régió mutatta. A gerincsebészeten belüli szakterület, illetve a gerincsebészként eltöltött évek szerint történő csoportosítás esetén nem találtunk szignifikáns különbséget (p = 0,77, illetve p = 0,19). A finanszírozást figyelembe véve, a 3D technológiák elfogadottsága szignifikánsan magasabb a kizárólag közfinanszírozott ellátásban dolgozó ge­rinc­sebészek esetén, a privát vagy mindkét (közfinanszírozott és privát) ellátáshoz viszonyítva (p ≤ 0,05). Az elfogadottság a humán fejlettségi index értéke alapján eltérő volt: szignifikáns különbséget találtunk a „Közepes” vs. „Nagyon magas” (p = 0,0005) és a „Magas” vs. „Nagyon magas” (p = 0,019) csoportba tartozó válaszadók közt; továbbá szignifikáns, pozitív korrelációt igazoltunk a technológia elfogadottsága és a humán fejlettségi index értéke közt (Spearman-teszt, ρ = 0,37, p = 0,007). A legfontosabb limitáló tényezőnek az ismerethiány bizonyult. Következtetés - Vizsgálatunk a 3D technológiák széles körű elfogadottságát bizonyítja. Az eredmény alátámasztja az oktatás, a gazdasági környezet, valamint a klinikai környezet/az egészségügy általános helyzetének szerepét. Vizsgálatunk alapul szolgálhat a 3D technológiák fejlesztésével és terjedésével kapcsolatos fő feladatok meghatározására. ]

[A jelen esettanulmányban egy kétéves, kyphosisos leánybeteget mutatunk be elülsőfali mellkasi gerincvelőhártya-kitüremkedéssel. Azygos pulmonum szintén igazolódott a radiológiai tanulmányok során. Hátsó-oldalsó fali mellkasbemetszését követően extrapleuralis megközelítést alkalmaztunk az elülső gerincvelőt borító hártya kitüremkedésének eltávolítására, hogy szabaddá tegyük a gerincvelőt. Annak ellenére, hogy mindkét anomália a hibás embriogenezishez köthető és jól ismert, hogy a hibás embriogenezis okozhat egyidejűleg fennálló abnormalitásokat, mégsem állíthatjuk, hogy egy közös mechanizmus vezet az elülső fali mellkasi gerincvelőhártya-kitüremkedés és az azygos pulmonum közötti összefüggéshez.]

A legtöbb daganat kezelésének sarkköve napjainkban is a primer tumor eltávolíthatósága: ha ez sikerül, akkor jelentősen növekszik a gyógyulás esélye. A komplex onkológiai ellátás fejlődésének eredményeképpen azonban a pár évtizeddel ezelőtt ritkaságként említett metasztázissebészet is egyre inkább teret nyer. A legújabb molekuláris genetikai kutatások eredményei alapján, valamint a multimodális onkológiai kezelés hatására egyre több tumorról bizonyosodik be, hogy áttéteinek eltávolítása előnyt jelent az előrehaladott daganatos betegségben szenvedők számára. Az áttéti daganatok eredményes műtéti ellátásához nagy sebészi gyakorlat szükséges, ezen túl ismerni kell a daganatok biológiai viselkedését. Döntő fontosságú tehát a folyamatos szakmaközi együttműködés, az onkoteam szerepe, mert csak ez képezheti a helyes kezelési döntések alapját. Áttekintő összefoglalónkban különböző daganatok hasűri hematogén áttéteinek sebészi kezelési lehetőségeit tárgyaljuk.

BEVEZETÉS - Cystás fibrosisban (CF) a tüdő intermittáló, majd krónikussá váló Pseudo­monas aeruginosa (Pa) -fertőzése klinikai állapotromláshoz és a légzésfunkció csökkenéséhez vezet. A betegség prognózisát és a betegek életkilátásait döntően a tüdő fertőzései és gyulladása határozzák meg, ezért a kezelés egyik legfontosabb célki­tűzése a fertőzés mielőbbi megszüntetése. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Beavatkozás nélküli, megfigyeléses, nyílt végű, egykarú vizsgálatban tanulmányoztuk a tobramycin (TOBI® 300 mg/5 ml oldat porlasztásra, a továbbiakban TOBI®) -inhaláció Pa-tüdőfertőzésben kifejtett hatását CF-ben. A vizsgálatba 53 beteget (≥6 éves gyermek és felnőtt) vontunk be, az átlagéletkor 15,8 év (6-31 év) volt. Három kezelési ciklust (28 napos TOBI®-inhaláció és 28 napos gyógyszermentes időszak) követően a betegeket további hat hónapon át követtük. Az elsődleges végpont: az 1 másodperc alatti erőltetett kilégzési térfogat (FEV1) prediktív értékének változása a kiinduláshoz viszonyítva a három kezelési ciklus után. Másodlagos végpontok: a FEV1 prediktív értékének változása a vizsgálat végén a kiinduláshoz viszonyítva; a betegek aránya, akiknél az alkalmazott TOBI®-kezelésre a köpet/to­rokváladék Pa-denzitása csökkent, valamint a kezelés biztonságossága és tolerálhatósága. EREDMÉNYEK - A FEV1 és a FEV1% prediktív értékeinek kedvező változása a kiindulási értékekhez viszonyítva a kezelés végén - a betegek összességében - nem következett be. A kezelés eredményeképpen a betegek 47,2%-a légúti váladékának te­nyésztése Pa-negatívvá vált, és ezekben az esetekben a FEV1 a kezelés három ciklusa alatt fokozatosan növekedett, és a 3. kezelési ciklus végére a kiinduláshoz képest 160 ml-rel nőtt. Hat hónap múlva, a vizsgálat végén az átlagos FEV1 a kiinduláshoz képest 110 ml-rel volt nagyobb. Ezekben az esetekben az életkor és a testmagasság alapján számított elvárt FEV1% is jelentős mértékben javult. Az első 28 nap után 5,2%-ot, a 3. ciklus végére 7%-ot, ami a féléves megfigyelési időszak végére csökkent a kiinduláshoz képest 3,8%-kal magasabb értékre. KÖVETKEZTETÉSEK - Eredményeink hazai CF-betegpopulációban igazolták a TOBI®-inhaláció hatásosságát a kezdetben Pa-pozitív betegek légzésfunkciójának javu­lásában és a fertőzés eradikációjában. A TOBI®-inhaláció biztonságosnak és jól tolerálhatónak bizonyult.