Részletes keresés

Magyar Radiológia

2006. MÁRCIUS 20.

REFERÁLÓ ROVAT

GYENES György

Rectum adenocarcinoma preoperatív besugárzása: melyek a fontosabb prognosztikai tényezők? O. Chapet, et al. (Department of Radiation Oncology, Centre Hospitalier Lyon-Sud, Department of Gastroenterology, Croix Rousse Hospital, France) Int J Radiation Oncology Biol Phys 2005;61(5):1371-7. A szerzők a rectumtumorok - a diagnózis felállításakor és a műtétet követően elvégzett - stádiumbesorolásának 12 éves eredményeiről számolnak be retrospektív tanulmányukban. 1985 és 1996 között 297 beteget részesítettek preoperatív sugárkezelésben: 39 Gy összdózis, 13 frakcióban, 18 MV lineáris gyorsítóval. Besugárzás után a T2-T4N0-N1M0 stádiumú betegeket megoperálták.

HUN 2006;80(01-02)

Lege Artis Medicinae

2005. OKTÓBER 20.

Részleges bélelzáródást okozó submucosus lipoma

SVÉBIS Mihály, BORI Rita, KOCSIS Lajos, PAP-SZEKERES József, CSERNI Gábor

A submucosus lipomák a vastagbél ritka daganatai, amelyek exophyticus, polipoid növekedésük, valamint nagyobb méretük esetén fenyegető bélelzáródás miatt klinikailag rákot utánozhatnak.

HUN 2005;15(10)

Lege Artis Medicinae

2005. MÁJUS 20.

Izotóppal végzett szívvizsgálatok, a nukleáris kardiológiai módszerek lehetőségei

BALOGH Ildikó

A szív izotóppal végzett vizsgálata több évtizedes múltra tekint vissza, a vizsgálómódszerekben azonban folyamatos fejlődés figyelhető meg. A legfontosabb és legelterjedtebb vizsgálóeljárás a szívizom vérellátásának, perfúziójának kimutatására szolgáló myocardialis szcintigráfia; terheléses vizsgálattal egybekötve az ischaemiás szívbetegség meglétét, súlyosságát mutatja.

HUN 2005;15(05)

Ideggyógyászati Szemle

2005. MÁRCIUS 10.

Térfogatváltozások agydaganatok 125-jódizotópos brachytherapiája után

JULOW Jenő, VIOLA Árpád, MAJOR Tibor, MANGEL László, BAJZIK Gábor, REPA Imre, SÁGI Sarolta, VALÁLIK István, EMRI Miklós, TRÓN Lajos, NÉMETH György

Az agydaganatok - jelen esetben fõleg szövettanilag jól differenciált gliomák - szövetközi besugárzása után végzett képfúzió lehetõvé teszi a sugárzás következményeinek (a necrosisnak, a reaktív gyűrűnek és az oedema térfogatának), valamint a dozimetriai adatoknak a kvantitatív összehasonlítását.

HUN 2005;58(03-04)

Magyar Radiológia

2005. FEBRUÁR 15.

Gastrointestinalis stromalis tumorok

BAHÉRY Mária

A gastrointestinalis stromalis tumorok az emésztőrendszer leggyakoribb mesenchymalis daganatai. Differenciációs potenciáljuk széles variációt mutat. A gastrointestinalis stromalis tumorokat a c-kit gén (transzmembrán tirozinkináz) mutációja jellemzi, amely a KIT protein expressziójával igazolható. Ez a fehérje tirozinkináz-aktivitással rendelkezik. A KIT-expresszió (CD117) immunhisztokémiai módszerekkel történő kimutatásával lehetséges a gastrointestinalis stromalis tumorokat az egyéb mesenchymalis daganatoktól - a leiomyomától, leiomyosarcomától, leiomyoblastomától és a schwannomától - elkülöníteni. A patológiailag igazolt gastrointestinalis stromalis tumorok alkalmasnak tekinthetők a molekuláris szinten ható KIT-inhibitor- terápiára.

HUN 2005;79(01)

Lege Artis Medicinae

2000. JÚNIUS 01.

A myocardialis ischaemia és reperfúzió patofiziológiája

PAPP Zoltán, ÉDES István

A szívizom koszorúér-keringésének hosszan tartó teljes felfüggesztése a szívizomsejtek pusztulását eredményezi (ischaemiás necrosis). Rövid ideig (néhány percig) tartó ischaemia jól tolerálható, sőt, az ismételt ischaemiával szemben akár védettséget is nyújthat (ischaemiás prekondicionálás). Az ischaemia kialakulása után a kontraktilis erő gyakorlatilag azonnal megszűnik, bár azt az intracellularis ATP-koncentráció vagy a Ca2+-szint tranziens változásai nem indokolják. Az ischaemia időtartamának előrehaladásával az izomrelaxációt tónusos izomaktivitás (ischaemiás kontraktúra) váltja fel. A rövid ideig tartó ischaemiát követő reperfúzió során gyakran lépnek fel arrhythmiák, és átmeneti ideig rendszerint még a pumpafunkció is csökkent (kábult myocardium, stunning). A tartósan alacsony vérellátás hosszan tartó kamra funkció-csökkenést eredményez (hibernáció). Ma már tudjuk, hogy az ischaemiás periódus alatti sejtkárosító folyamatok (ischaemiás károsodás) lényegesen eltérnek a reperfúzió alatt bekövetkező celluláris jelenségektől (reperfúziós károsodás). A celluláris események azonban sokrétűek (Ca2+-túlsúly, szabad gyökök okozta károsodás, proteolitikus folyamatok aktiválódása, energiahiány, membrán károsodás, hiperkontraktilitás stb.). Az ischaemiás/reperfúziós funkciózavarok hátterének teljes megértése ezért még várat magára.

HUN 2000;10(06)

Lege Artis Medicinae

1991. SZEPTEMBER 25.

A pulmonalis mycobacteriosis jellegzetességei hazánkban

KOZMA Dezső, VINCZE Egon, DÁVID Sándor, KISHINDI Katalin, ALEXY György

A szerzők az atípusos mycobacteriumok okozta pulmonalis mycobacteriosisok 1980– 1989 között igazolt 360 esetét elemzik. A leggyakoribb kórokozók a M. xenopi (67% ban), M. kansasii és M. avium-intracellulare voltak. A megbetegedés városi-ipari területen gyakoribb volt. Az éves incidencia nem emelkedett a vizsgált időszakban. A betegek 86%-a férfi, az átlagéletkor 55 év. Előzetes megbetegedésként tüdő tuberculosis és chronicus obstructiv tüdőmegbetegedés jelentkezett. A betegség tünettana jellegtelen. Vékonyfalú infiltratum nélküli cavernát az esetek 24%-ában találtak. A malignus megbetegedések és a tüdőaspergillosis bizonyult a két leggyakoribb társuló megbetegedésnek. A tüdőrák és az egyéb szervi rákok előfordulása szignifikánsan magasabb a pulmonalis mycobacteriosisban szenvedő betegeknél, mint a 40–69 év közötti lakosságnál. A hisztopatológiai kép a M. kansasii eseteknél a tuberculosis képével megegyezett. A M. xenopi és M. avium-intracellulare okozta megbetegedéseket a sajtos necrosis relatív hiánya, fokozott fibrosis képződés, idegentest reactio és abortív granuloma képződés jellemezte.

HUN 1991;1(15)

Ideggyógyászati Szemle

1977. JANUÁR 01.

Perifocalis oedema kialakulása kobalt-zselatinnal előidézett kísérletes epilepsiában

DR NAGY Zoltán

Ko-zselatin corticalis, somatosensoros areában történő beültetése után kialakuló coagulatiós necrosis a gliomesenchymalis heg, és az epilepsiás működészavar szempontjából szerepet játszó átmeneti zóna oedemájának kialakulását elemeztük EBA és coIIoidalis vas jelzőanyagok intravénás beadásával. Az EBA részben a coagulatiós necrosisban mutatható ki a műtétet követő első 14 napon, részben az átmeneti zónában, a vér-agy gát károsodásával párhuzamosan a sejtkárosodást jelzi. A coIIoidalis vas a gliomesenchymalis heg fokozott permeabilitására hívja fel a figyelmet. A két jelzőanyag az elváltozások két különböző mozzanatára vet fényt. A lokális vér-agy barrier zavar, oedema más tényezők meIIett az epilepsiás működészavar kialakulásában lényeges tényezők.

HUN 1977;30(01)

Ideggyógyászati Szemle

1970. FEBRUÁR 01.

Meningoencephalitis necrotisans Behcet-féle betegségben

DR. SZENDRŐI Mária, DR. DOMBAY Margit

A szerzők 21 éves ferfi neuropathologiai vizsgálatának leleteit közlik, aki Behcet-kór 3 éves fennállása után meningoencephalitis tüneteiben halt meg. A kórszövettani képet chronikus leptomeningitis, adventitialis kereksejtes beszűrődés és a capsula interna, diencephalon, mesencephalon, pons, nyúltvelő és hippocampus területén számos necrosis jellemezte.

HUN 1970;23(2)

Ideggyógyászati Szemle

1968. ÁPRILIS 01.

A necrotizáló myelitisek pathologiája és pathogenesise

CSERMELY Hubert

Szerző négy ismeretlen eredetű necrotizáló myelitis észlelését írja le. A histopathologiai képek jellegzetes vonásai: necrosis, gyulladás, érelváltozások hiánya, savó-effusio. A gyulladás mindig kimutatható, a hyperacut stádiumban serosus gyulladás formájában jelentkezik. A megbetegedés pathogenesisét autoagressióval magyarázza. Az autoantitesteket a myelitist megelőző vírus vagy bakteriális infectio provokálja. Feltevése szerint a neuroallergiás megbetegedések, necrotizáló myelitis és neuromyelitis optica egyaránt autoimmun folyamatok következménye.

HUN 1968;21(04)