Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 65
Lege Artis Medicinae
2004. ÁPRILIS 21.
Emberi dendritikus sejtek és fertőző ágensek
A dendritikus sejtek a természetes és szerzett immunitás fontos elemeit alkotják. Emberben két fő csoportot különböztetünk meg: a myeloid és a plasmocytoid (lymphoid) sejteket. A dendritikus sejtek fő feladata az antigén felvétele és bemutatása a T-lymphocyták felé, valamint a T-lymphocyták antigénspecifikus aktivációja. A fertőző ágenseket vagy azok komponenseit, vagy a fertőző ágensek hatására a más - nem dendritikus - sejtek által termelt faktorokat az éretlen dendritikus sejteken lévő receptorok érzékelik, és hatásukra az éréshez szükséges jelzéseket kapnak és érésen mennek keresztül.
Magyar Immunológia
2003. AUGUSZTUS 20.
Az immunológiai felismerés - hol állunk ma és merre haladunk?
Az immunrendszer funkciójának megértéséhez tudnunk kell, hogy az immunrendszer mit ismer fel, mivel ismer fel, és hogyan továbbítja a felismert struktúráról szóló információt. A szerzõ e tanulmányban a mit ismer fel kérdésre keresi a választ.
Ideggyógyászati Szemle
2002. JÚNIUS 20.
A központi idegrendszer gliaeredetű daganatainak azonosítása morfológiai és immuncitokémiai mód-szerekkel monolayer tenyészeteken
A szerzők 250, különböző emberi agydaganatokból származó monolayer tenyészet morfológiáját és immuncitokémiai tulajdonságait tanulmányozták azzal a szándékkal, hogy a neuropatológiai diagnózist elősegítsék és kiegészítsék. Ebben a dolgozatban 124 gliomás esetet mutattak be.
Lege Artis Medicinae
2000. MÁJUS 01.
Lege Artis Medicinae
2000. MÁRCIUS 01.
A mérsékelt alkoholfogyasztás csökkenti a coronariabetegség kockázatát: a lipidekre és a véralvadási faktorokra gyakorolt hatás metaanalízise
CÉLKITŰZÉS – A mérsékelt alkoholfogyasztás és a coronariabetegség kockázatának biológiai markerei között fennálló összefüggés számszerű összesítése, és annak előre jelzése, hogy ezen változások miként csökkentik a kockázatot. A VIZSGÁLAT MÓDSZEREI - Azon kísérletes vizsgálatok metaanalízise, amelyek a mérsékelt alkoholfogyasztás hatásait vizsgálták a high density lipoprotein koleszterin (HDL- koleszterin), az apolipoprotein Al, a fibrinogén, a trigliceridek és más biológiai markerek koncentrációira, amelyekről korábban kimutatták, hogy összefüggésben állnak a coronariabetegség kockázatával. A VIZSGÁLAT ALANYAI - Krónikus betegségben nem szenvedő, nem alkoholfüggő férfiak és nők. Azokat a tanulmányokat vontuk be, amelyekben a biológiai markereket napi maximum 100 g alkohol elfogyasztása előtt és után vizsgálták. BEAVATKOZÁSOK - Alkohol: etanol, sör, bor vagy rövid italok formájában. AZ ÉRTÉKELÉS FŐ SZEMPONTJAI – A HDL-koleszterin, az apolipoprotein Al, az Lp(a) lipoprotein, a trigliceridek, a szöveti plazminogénaktivátor-aktivitás, a szöveti plazmino génaktivátor-antigén, az inzulin és a glükóz koncentrációváltozása azt követően, hogy a résztvevők 1-9 hétig egy experimentális alkoholmennyiséget fogyasztottak; ennél rövidebb időperiódust azokban a vizsgálatokban fogadtunk el, amelyek a fibrinogén, a VII. faktor, a von Willebrand faktor, a szöveti plazminogénaktivátor-aktivitás és a szöveti plazminogénaktivátor-antigén koncentrációváltozásait vizsgálták. EREDMÉNYEK – A metaanalízisre alkalmas 42 vizsgálatból, amelyek információt tartalmaztak a coronariabetegség kockázatát jelző biológiai markerek változásával kapcsolatban, 61 adatcsoportot vontunk ki. Az etanol napi 30 g-os kísérleti adagja a HDL-koleszterin koncentrációját 3,99 mg/dl rel (95%-os megbízhatósági tartomány 3,25-4,73), az apolipoprotein Al koncentrációját 8,82 mg/dl-rel (7,79–9,86), és a trigliceridkoncentrációt 5,69 mg/dl-rel (2,49–8,89) emelte. Az alkohol mérsékelten hatott a thrombolyticus profillal kapcsolatos több véralvadási faktorra. Ezen biológiai markerek és a coronariabetegség kockázata közötti eddig kimutatott összefüggések alapján napi 30 g alkohol körülbelül 24,7%-kal csökkenti a coronariabetegség kockázatát. KÖVETKEZTETÉSEK - Az alkoholfogyasztás okozati össze függésben áll a coronariabetegség kockázatának csökkenésével a zsírokra és a véralvadási faktorokra gyakorolt hatása révén.
Ideggyógyászati Szemle
1994. MÁRCIUS 20.
Idiopathiás gyulladásos myopathiák immunológiai vizsgálata
Idiopathiás gyulladásos myopathiák - dermatomyositis, polymyositis és zárványtestes myositis - esetében izombiopsziás anyagon immuncitokémiai vizsgálatokat végeztünk monoklonális ellenanyagok felhasználásával. Eredményeink alapján e kórképek patomechanizmusára vonatkozóan próbáltunk következtetéseket levonni. Dermatomyositisben a humorális immunitás szerepe és az izomzat kis ereinek bántalma mutatható ki. Polymyositisben és zárványtestes myositisben döntőnek tűnik a kóros celluláris immunválasz kialakulása az izomrostok ellen, melyet esetleg egy szervezetidegen MHC l-antigén izomsejtfelszíni produkciója által kiváltott T8 cytotoxicitás okoz.
Lege Artis Medicinae
1993. DECEMBER 29.
A protein S-hiány szerepe a fiatalkori thrombosisok kialakulásában
Az alvadásgátló fehérjék örökletes hiánya vénás thrombosisra hajlamosít. Egyre több adat szól ma már amellett, hogy az örökletes szöveti inhibitorhiány szerepet játszik az artériás thrombosis kialakulásában is. A szerzők az elmúlt 2 év során 130 thrombophiliás beteget vizsgáltak. A szokásos kémiai és hematológiai alapvizsgálatokon kívül a protein C és protein S aktivitásának és antigénkoncentrációjának meghatározása, az euglobulinlízis-idő meghatározása, a szöveti plazminogén aktivátor és plazminogén aktivátor inhibitor mérése történt. Családvizsgálatot is végeztek. A 130 beteg közül 13-nál bizonyítottak részletes protein S hiányt (az antigén koncentráció 30–70 (átlag 50%) között volt). A 13 betegből 4 esetben artériás, 7 esetben vénás, 2 esetben pedig artériás és vénás thrombosis következett be. Fiatalkori thrombosisok esetén akár artériás, akár vénás elzáródásról van szó, mindig ajánlatos az okot keresni, hiszen az alvadásgátló kezelés bevezetésével és a családtagok vizsgálata révén a további thrombosisok kialakulását megelőzhetjük.
Lege Artis Medicinae
1993. MÁJUS 26.
A T-sejtek antigénspecifikus működésének előfeltétele: az antigén feldolgozása és bemutatása
Az immunrendszer működése során számos szabályozó mechanizmus igyekszik a szervezet belső egyensúlyát fenntartani. E folyamatok kulcsa a T- és B-lymphocyták antigénfelismerő képessége, amely funkcionális alapját képezi az immunrendszer célzott, antigénspecifikus működésének éppúgy, mint a klónszelekció elvén alapuló munkamegosztásnak (LAM 1991 1(18):1308–1314.) és ezáltal az antigén hatékony eltávolításának. A T-sejtek alapvető szerepet játszanak a szervezet saját és nem saját struktúrájának megkülönböztetésében. A T-sejtek antigénspecifikus aktiválódása különböző sejtfelszíni fehérjék megjelenéséhez és eltérő biológiai aktivitású limfokinek termelődéséhez vezet, melyek megszabják az immunrendszer sejtjei közötti együttműködés lehetőségeit, valamint befolyásolják más sejtek funkcióját, és így az immunválasz kimenetelét is. A T-sejtek működése így nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az immunrendszer megfelelő hatásfokkal és oly módon távolítsa el a szervezetből a testidegen anyagokat, hogy eközben a szervezet saját sejtjei a legkevésbé károsodjanak. Ahhoz azonban, hogy a T-sejtek biológiai funkcióikat kifejtsék, más sejtek, az úgynevezett antigén prezentáló sejtek (APS) együtt működését is igénylik. Közleményünkben azokról az antigénprezentáló sejtekben lejátszódó fehérje lebontási és szállítási lépéseket ismertetjük, amelyek nélkül a T-sejtek antigénfelismerő és effektor működése nem mehet végbe. Ma már igazolt, hogy ezek a folyamatok alapvetően befolyásolják a kórokozók elleni védekezés hatékonyságát és megszabják az autoimmun folyamatok szabályozott vagy kóros kimenetelét.
Lege Artis Medicinae
1991. DECEMBER 25.
Az ellenanyagtermelő sejtek hálózata és az autoimmunitás, az "immunológiai homunculus"
Frank M. Burnet klónszelekciós elmélete szerint a saját struktúrákkal reagáló immunsejtek elpusztulnak és/vagy gátlás alá kerülnek, biztosítva a saját struktúrákkal szembeni toleranciát. Az egészséges immunrendszerben azonban mindig találhatók sejtek, sőt ún. „természetes" autoantitestek, amelyek saját struktúrákat ismernek fel. Az 1970-es években Niels K. Jerne feltételez te, hogy az ellenanyagmolekulák variábilis (V) régiói egyrészt a molekula antigén-felismerő helyét alkotják, másrészt azonban maguk is antigének ugyanazon szervezetben, azaz egy mással kölcsönhatásba léphetnek. A hálózat elmélet tehát az egész immunrendszert egyetlen, a V-régiók konnektivitásán alapuló - a szolubilis antitesteket és immunkompetens sejteket egyaránt magában foglaló - autonóm rend szernek tekinti. Antonio Coutinho a kettős, centrális és perifériás immunrendszer fogalmának bevezetésével próbálta meg feloldani a két elmélet közti ellentmondásokat. Szerinte a centrális rendszert egy szorosan kapcsolt hálózatba tartozó, autoreaktív lymfocyták alkotják. A perifériás, külső antigénekkel szembeni védelmet biztosító rendszer viszont állandóan megújuló, a klónszelekció törvényszerűségei szerint működő sejtekből áll. Végül Irun R. Cohen szerint a centrális rendszert alkotó hálózat nem más, mint egy homunculus, amely a szervezet korlátozott számú, domináns saját struktúrájának leképzését tartalmazza.
Ideggyógyászati Szemle
1991. JANUÁR 01.
Human Leukocyta Antigen (szerológiai és DNS) vizsgálatok narcolepsia gyanúja esetében
A különböző népességek narcolepsiás betegeinek közel 100%-a hordozza az egészségesek között is gyakran előforduló HLA-DR2, DQwl és DW2 antigént; mindnyájukban kimutatható bizonyos DQ-béta és DQ- alfa DNS fragmens is. Ennek ismeretében a narcolepsia diagnózisa immungenetikai szempontból is alátámasztható vagy kizárható.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.