Lege Artis Medicinae - 1993;3(12)

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

A vasodilatator kezelés és az angiotenzin konvertáló enzim inhibitorok jelentősége a keringési elégtelenség kezelésében

JÁNOSI András

A szerző áttekinti a vasodilatator kezelés és az angiotenzin konvertáló enzim (ACE) inhibitorok jelentőségét a keringési elégtelenség kezelésében. Összefoglalja azokat a nagy eset számú randomizált vizsgálatokat, amelyek a keringési elégtelenség miatt kezelt betegek életkilátásaival foglalkoznak, és amelyek bizonyítják, hogy a vasodilatator kezelés és/vagy az ACE-inhibitorok krónikus alkalmazása javítja a betegek késői életkilátásait.

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

Hazai katasztrófák egészségügyi ellátása

FARKAS József

A szerző a katasztrófák, a tömeges balesetek egészségügyi felszámolásának részleteit tárgyalja. Definiálja a katasztrófa fogalmát, és azt összehasonlítja a tömeges balesetekkel. Megállapítja, hogy e kettő között elvi különbségek nincsenek, érvényesíteni kell a kompromisszumos medicina elveit mind a kárhelyen, mind az intézeti ellátás során. A kárhelyen végzendő egészségügyi munka centrumában a sérültek kiválasztása (osztályozás) áll, amelyhez a numerikus osztályozási rendszerek adnak... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

A kolposzkópos és a citológiai vizsgálatok értéke a méhnyakrák preklinikai állapotainak felismerésében

PETE Imre, BŐSZE Péter, TÓTH Vera, LEHOCZKY Győző

1980 és 1991 között az Országos Onkológiai Intézet Nőgyógyászati Onkológiai Osztályán 1379 nőnél végeztünk szövettani vizsgálatot kóros citológiai és/vagy kolposzkópos lelet miatt. A kolposzkópos és citológiai leleteket a szövettani leletekkel vetettük össze, retrospektív módon a szűrőmódszer specificitási és szenzitivitási mutatóinak meghatározása céljából. A citológiai vizsgálat szenzitivitása 49%, specificitása 77% volt. A kolposzkópos vizsgálatok szenzitivitását 88%-nak, specificitását... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

Digoxin heti 2 nap szünettel; Lehet-e biztonságos az, ami téves?

Az elmúlt 20–25 év jelentős fejlődést hozott a gyógyszeres kezelés módszereiben. A gyógyszerek vérszintje elérhető laboratóriumi módszerekkel mérhetővé vált, és sokféle hatás is az általános klinikai megfigyelés mellett ma már pontosan mérhető. Ez teremtette meg a farmakokinetika és a farmakodinamika mindennapi felhasználásának alapját és egy külön diszciplínát, a klinikai farmakológiát.

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

Koronária angioplasztika kontra excizionális atherectomia vizsgálat

MATOS Lajos

Az atherectomia a koszorúér-szűkületet 50%-kal vagy még nagyobb mértékben gyakrabban csökkentette (89%), mint az angio plastica (80%, p<0,001), és az érátmérő akut növekedése is kifejezettebb volt (p<0,001). Az atherectomia több korai szövődménnyel járt (11%), mint az angioplastica (5%, p<0,001) és a kórházi költségek is magasabbnak bizonyultak (11 904 vs. 10 637 dollár, p<0,006). Hat hónap után a restenosis-ráta atherectomia esetén 50%, angioplasticánál 57) volt (p<0,06). Az infarctus vagy a... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

Levelezés

CSISZÁR Péter, FEKETE János

Operatív laparoszkópiát végző kórházaknak, klinikáknak a műtétet követően nincs egységes álláspontjuk abban, hogy kell-e és ha kell, milyen drént helyezzenek be a kismedence és a hasüreg drenálása céljából. Az irodalmat áttekintve, gyulladásos megbetegedések során végzett beavatkozások után szinte kötelező a drén alkalmazása (1, 2). A méhen kívüli terhességek miatt végzett laparoszkópiáknál – mint az egyik legnagyobb rizikójú betegcsoportnál – szintén ajánlják a drén behelyezését (3, 4, 5).

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

A nyirokcsomó-stádium preoperatív meghatározása nem kissejtes hörgőrákban

MONOSTORI Zsuzsanna, REPA Imre, HEILER Zoltán, KOSTIC Szilárd, EGERVÁRY Márta, BADÁR Éva

A hörgőrákos betegeknél a megfelelő terápia kiválasztásának alapfeltétele a műtét előtti pontos stádiumbesorolás a TNM-rendszer alapján. Az N1-régióban lévő áttétek a rezekció mértékét befolyásolják, míg a mediastinalis nyirokcsomó-metasztázisok jelenléte alapvetően meghatározza a műtéti tervet, sőt az exploráció elvégzését is kérdésessé teszi. 227 hörgőrákos betegnél végzett CT-vizsgálat és az azt követő thoracotomia alapján elemeztük a nyirok csomó-áttétek stádiumbeosztásának egyezését a... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

A protein S-hiány szerepe a fiatalkori thrombosisok kialakulásában

MOHAMED A. Lateiwish, RÓNA-TAS Ágnes, VAJDA Zoltán, SAS Géza, BLASKÓ György, HORVÁTH Ferenc

Az alvadásgátló fehérjék örökletes hiánya vénás thrombosisra hajlamosít. Egyre több adat szól ma már amellett, hogy az örökletes szöveti inhibitorhiány szerepet játszik az artériás thrombosis kialakulásában is. A szerzők az elmúlt 2 év során 130 thrombophiliás beteget vizsgáltak. A szokásos kémiai és hematológiai alapvizsgálatokon kívül a protein C és protein S aktivitásának és antigénkoncentrációjának meghatározása, az euglobulinlízis-idő meghatározása, a szöveti plazminogén aktivátor és... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

Intestinovesicalis fisztulák, Diagnózis és sebészeti kezelés

NAGY Ferenc, MAGYARSÓKI Ferenc, MÁTYUS Lajos, VARGA Tibor, JANKOVICH Mihály

A szerzők részletes irodalmi áttekintést és összefoglalót adnak az intestino vesicalis fisztulákról. 10 esetük kapcsán ismertetik saját eredményeiket a fisztulák diagnosztikájában és kezelésében. A gyulladásos eredetű sipolyok miatt operált betegek egy eset kivételével meggyógyultak, a tumoros betegeket az alap betegség progressziója miatt veszítették el. Az intestinovesicalis fistulák tünettana változatos. A kórismézésben hasznos az urográfia, cisztográfia. A cisztoszkópia nélkülözhetetlen a... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

A magas vérnyomás kezelése Új-Zélandon

R Jackson, P Barham, L McLennan, J Bills, T Birch, S MacMahon, T Maling

Az új-zélandi National Advisory Comittee on Core Health and Disability Support Services (Egészségvédelmi és Rokkantsági Ellátás Nemzeti Tanácsadó Bizottság) megbízásából készített beszámolónk a magas vérnyomás kezelésével foglalkozik. Javaslatunk szerint, amikor a hypertonia gyógyszeres kezelésének megkezdéséről döntünk, elsősorban a cardiovascularis megbetegedés becsült abszolút kockázatát és nem csupán a vérnyomás értékét kellene figyelembe vennünk. A kezelést a 150–170 Hgmm-es systolés... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

Teljesítményfinanszírozás: álom vagy valóság? I. rész

AJKAY Zoltán

Napjaink a szinte hihetetlenül gyors változások időszaka. Évtizedeken keresztül fő gondunk volt, hogy semmi nem történt, semmi nem változott. Most minden energiánkra, tudásunkra szükség van ahhoz, hogy legalább alkalmazkodni tudjunk a sorozatos és alapvető változásokhoz. Az egészségügyben még azok is, akik több évtizede várták, évek óta szorgalmazták és kidolgozták a reformokat, némileg meglepetten állnak az alapvető befolyások nyomán kibontakozó változások előtt. Csak most érezzük a kockázat... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

A társadalombiztosítási alapok 1994. évi költségvetési tervezetéről

GERENCSÉR László

A közpénzek felhasználása az államháztartási mérlegben kerül megtervezésre. Az államháztartási mérleg négy alrendszerből áll: - a központi költségvetésből, – az elkülönített állami pénzalapok költségvetéséből, - a (területi vagy helyi) önkormányzatok költségvetéséből, - a két önálló (nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási) alapból álló társadalombiztosítás költségvetéséből. Az államháztartás vitelét az államháztartási törvény szabályozza, amely mindegyik alrendszerét éves költségvetés... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

Ádventi töprengés

FRENKL Róbert

Karácsony táján az újrakezdés, a békesség, a A család... megannyi pozitív tartalmú fogalom késztet töprengésre. Újrakezdődött-e valami a magyar egészségügyben? Személycserék voltak korábban is. Régebben miniszterhelyettesnek, ma helyettes államtitkárnak hívják azokat a jobb sorsra érdemes kollégákat, kiknek legfőbb feladata eljárni sokféle megbeszélésre és „szakmázni”, magyarázni a megmagyarázhatatlant, mosolyogni és kezet rázni, reményt kelteni, tudva tudván, hogy alig van remény. No meg ők... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

A fekvőbetegellátás reformjáról

Mielőtt elmondanám gondolataimat a kórházi reform bevezetésének első tapasztalatairól, engedjék meg, hogy pár szót szóljak a Népjóléti Minisztérium és a Magyar Kórházszövetség kapcsolatáról. A kórház szövetség szerepét és részvételét nagyon fontosnak tartom a jogszabály előkészítő és a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódó szakmai munkában, ezért a minisztériumba egyre több megbeszélésre, fórumra, műhely munkára hívjuk meg a szövetség képviselőit. Nemrég például az 1994. évi társadalombiztosítási... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

A LAM klubban hallottunk; Az érdekegyeztetés eszközei az egészségügyben

KRASZNAI Éva

A szakemberek érdeklődő részvétele mellett „Az A érdekegyeztetés eszközei az egészségügyben” kérdéskör került terítékre az október eleji LAM Klub össze jövetelén. A téma aktualitását a Haynal Imre Tudomány egyetem intenzív osztályán történtek - a nővérek sztrájkja - adta. Az esten a házigazda tisztét Kamenitzky István, az Egészségbiztosítási önkormányzat elnökségének tagja vállalta magára. Meghívott vendég volt: Bor dán Endre, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője, Gulyás Judit, az EDDSZ... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

3. Nemzetközi preventív kardiológiai konferencia

KÖKÉNY Mihály, ÖSTÖR Erika

Moszkva (1985) és Washington (1989) után a norvég főváros látta vendégül a harmadik kardiovaszkuláris megelőzéssel foglalkozó nemzetközi konferencia résztvevőit. A szervezők választása nem véletlenül esett erre a skandináv országra, hiszen kitűnő epidemiológiai vizsgálatok mellett azzal is büszkélkedhet, hogy itt az egészség a kormánypolitika által vállalt érték.

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

Az első magyar kórboncnok tanár

KISS László

1844 áprilisában egy huszonhat éves medikus sikeresen védte meg Bécsben a De vita plantarum in genere (A növények szaporodása) c. értekezéséhez csatolt téziseit. A tíz tézis közül a hatodik úgy hangzott: Fons floritionis medicinae modernae in Anatomia pathologica quaerendus est, azaz a modern orvostan virágzásának forrása a kórbonctanban keresendő. Az ifjú doktorjelöltnek közvetlenül az avatás előtt meghalt az édesanyja, ezért – a diplomaátvételt későbbre halasztva – szülővárosába, Budára... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

Több mint százmilliós gesztus az egészségügynek

NAGY András László

A z 1994. évi állami költségvetés tervezett kiadási fő összege 1057 milliárd 468 millió forint volt. Ez az összeg az Országgyűlés által elfogadott képviselői módosító indítványok nyomán 130 milliárd 226 millió forinttal növekedett. A növekménynek több mint egyharmada a népjóléti tárcának jutott, melynek költségvetését a szakértők szerint eleve a szokottnál nagyvonalúbban tervezték.

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

Az orvospárbaj

SHEILA Canby

A perzsa költő Gandzsevi Nizami (kb. 1140–1209) valószínűleg sohasem gondolta, hogy nagy művében, a Khamsehben szereplő történeteiből később gazdagon díszített kódexek készülnek.

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

Leonardo Sziklás Madonnája a közbenjáró Istenanya megtestesítője

VÉGH János

Sziklás Madonna kétségtelenül Leonardo egyik legfontosabb műve. Amint maga a művész átmenetet képez az életteli részletekkel egyre jobban sáfárkodni tudó Quattrocento és az inkább összefoglaló, az ünnepélyes nagy formák nyelvét beszélő Cinquecento között, így ez a műve is bizonyos szempontból még a korai, aprólékosabb és a színek sokféleségét nem tarkán, de dúsan felhasználó firenzei korszakához tartozik, másrészről viszont a legegyszerűbben a Mona Lisával jellemezhető későieknek a rokona.

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

A művészetek jelentősége az orvos életében

KOVÁCS József

Bálint Mihály (1) nevéhez fűződik az „orvos gyógyszer” fogalmának a bevezetése. A szó azt a mindennapos tapasztalatot fejezi ki, hogy az orvosi gyakorlatban a leggyakrabban alkalmazott „gyógyszer” maga az orvosi személyiség. Az orvos ezt a „gyógyszert” legtöbbször öntudatlanul, ösztönös természetességgel alkalmazza, használata mégis minden orvos-beteg találkozás fontos eleme, s ezen „eszköz” minősége, és alkalmazásának szakszerűsége jelentősen befolyásolja a betegek gyógyulását.