Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Lege Artis Medicinae - 1993;3(12)
Tartalom
Lege Artis Medicinae
1993. DECEMBER 29.
A vasodilatator kezelés és az angiotenzin konvertáló enzim inhibitorok jelentősége a keringési elégtelenség kezelésében
A szerző áttekinti a vasodilatator kezelés és az angiotenzin konvertáló enzim (ACE) inhibitorok jelentőségét a keringési elégtelenség kezelésében. Összefoglalja azokat a nagy eset számú randomizált vizsgálatokat, amelyek a keringési elégtelenség miatt kezelt betegek életkilátásaival foglalkoznak, és amelyek bizonyítják, hogy a vasodilatator kezelés és/vagy az ACE-inhibitorok krónikus alkalmazása javítja a betegek késői életkilátásait.
Lege Artis Medicinae
1993. DECEMBER 29.
Hazai katasztrófák egészségügyi ellátása
A szerző a katasztrófák, a tömeges balesetek egészségügyi felszámolásának részleteit tárgyalja. Definiálja a katasztrófa fogalmát, és azt összehasonlítja a tömeges balesetekkel. Megállapítja, hogy e kettő között elvi különbségek nincsenek, érvényesíteni kell a kompromisszumos medicina elveit mind a kárhelyen, mind az intézeti ellátás során. A kárhelyen végzendő egészségügyi munka centrumában a sérültek kiválasztása (osztályozás) áll, amelyhez a numerikus osztályozási rendszerek adnak segítséget. Az intézeti kezelés során igen lényeges az egységes (doktrínaszerű) alapelvek és gyakorlat alkalmazása a csak nem minden rendkívüli helyzetben előforduló szövődmények csökkentése vagy meg előzése érdekében. A hazai katasztrófaelhárításban a már meg lévő egészségügyi szervezetek további együttműködése és közös tervek kidolgozása javíthatja egy esetleges szükséghelyzet felszámolásának effektusát.
Lege Artis Medicinae
1993. DECEMBER 29.
A kolposzkópos és a citológiai vizsgálatok értéke a méhnyakrák preklinikai állapotainak felismerésében
1980 és 1991 között az Országos Onkológiai Intézet Nőgyógyászati Onkológiai Osztályán 1379 nőnél végeztünk szövettani vizsgálatot kóros citológiai és/vagy kolposzkópos lelet miatt. A kolposzkópos és citológiai leleteket a szövettani leletekkel vetettük össze, retrospektív módon a szűrőmódszer specificitási és szenzitivitási mutatóinak meghatározása céljából. A citológiai vizsgálat szenzitivitása 49%, specificitása 77% volt. A kolposzkópos vizsgálatok szenzitivitását 88%-nak, specificitását 12% nak találtuk. A két vizsgálat együttes alkalmazása esetén a fenti mutatók 96, illetve 14%-nak bizonyultak. 1. A citológiai vizsgálat alacsony szenzitivitási mutatója arra enged következtetni, hogy a citológia mint egyedüli szűrőmódszer alkalmazása esetén a dysplasias esetek közel 50%-a nem került volna felismerésre. 2. A méhnyakrákszűrés szükségességének bizonyítéka, hogy 194 tünet mentes insitu carcinoma, 40 tünetmentes mikroinvazív cervixrák és 8 korai invazív cervixrák került felfedezésre. 3. Az álpozitív és álnegatív esetek számának csökkentése érdekében a legújabb tudományos eredmények mindennapi gyakorlatba történő átültetésére lenne szükség. 4. A kolposzkópia adataink alapján hatékonyabb szűrőmódszernek bizonyult, mint a citológiai vizsgálat, de bármely szűrőmódszer veti is fel a cervix dysplasia gyanúját, szövettani vizsgálatot kell végezni.
Lege Artis Medicinae
1993. DECEMBER 29.
Digoxin heti 2 nap szünettel; Lehet-e biztonságos az, ami téves?
Az elmúlt 20–25 év jelentős fejlődést hozott a gyógyszeres kezelés módszereiben. A gyógyszerek vérszintje elérhető laboratóriumi módszerekkel mérhetővé vált, és sokféle hatás is az általános klinikai megfigyelés mellett ma már pontosan mérhető. Ez teremtette meg a farmakokinetika és a farmakodinamika mindennapi felhasználásának alapját és egy külön diszciplínát, a klinikai farmakológiát.
Lege Artis Medicinae
1993. DECEMBER 29.
Koronária angioplasztika kontra excizionális atherectomia vizsgálat
Az atherectomia a koszorúér-szűkületet 50%-kal vagy még nagyobb mértékben gyakrabban csökkentette (89%), mint az angio plastica (80%, p<0,001), és az érátmérő akut növekedése is kifejezettebb volt (p<0,001). Az atherectomia több korai szövődménnyel járt (11%), mint az angioplastica (5%, p<0,001) és a kórházi költségek is magasabbnak bizonyultak (11 904 vs. 10 637 dollár, p<0,006). Hat hónap után a restenosis-ráta atherectomia esetén 50%, angioplasticánál 57) volt (p<0,06). Az infarctus vagy a halál valószínűsége hat hónapon belül viszont nagyobb volt az atherectomiával kezelt csoportban (86%), mint angioplastica után (4,6%, p<0,007).
Lege Artis Medicinae
1993. DECEMBER 29.
Levelezés
Operatív laparoszkópiát végző kórházaknak, klinikáknak a műtétet követően nincs egységes álláspontjuk abban, hogy kell-e és ha kell, milyen drént helyezzenek be a kismedence és a hasüreg drenálása céljából. Az irodalmat áttekintve, gyulladásos megbetegedések során végzett beavatkozások után szinte kötelező a drén alkalmazása (1, 2). A méhen kívüli terhességek miatt végzett laparoszkópiáknál – mint az egyik legnagyobb rizikójú betegcsoportnál – szintén ajánlják a drén behelyezését (3, 4, 5).
Lege Artis Medicinae
1993. DECEMBER 29.
A nyirokcsomó-stádium preoperatív meghatározása nem kissejtes hörgőrákban
A hörgőrákos betegeknél a megfelelő terápia kiválasztásának alapfeltétele a műtét előtti pontos stádiumbesorolás a TNM-rendszer alapján. Az N1-régióban lévő áttétek a rezekció mértékét befolyásolják, míg a mediastinalis nyirokcsomó-metasztázisok jelenléte alapvetően meghatározza a műtéti tervet, sőt az exploráció elvégzését is kérdésessé teszi. 227 hörgőrákos betegnél végzett CT-vizsgálat és az azt követő thoracotomia alapján elemeztük a nyirok csomó-áttétek stádiumbeosztásának egyezését a patológiai eredményekkel. A CT-vizsgálat szenzitivitása az N2-stádiumú nyirokcsomó-csoportokban 80%, specificitása 87%, míg az N1-stádiumokban a szenzitivitás 55%, a specificitás 67% volt. A CT-vizsgálat az egyet len rendelkezésünkre álló noninvazív diagnosztikus módszer, amely viszonylag meg bízható térképet rajzol műtét előtt a kóros nyirokcsomók helyéről. Negatív CT-lelet birtokában műtét előtt a mediasztinoszkópiát fölöslegesnek tartjuk, míg pozitív esetekben mintavétel és citológiai és/vagy szövettani vizsgálat szükséges.
Lege Artis Medicinae
1993. DECEMBER 29.
A protein S-hiány szerepe a fiatalkori thrombosisok kialakulásában
Az alvadásgátló fehérjék örökletes hiánya vénás thrombosisra hajlamosít. Egyre több adat szól ma már amellett, hogy az örökletes szöveti inhibitorhiány szerepet játszik az artériás thrombosis kialakulásában is. A szerzők az elmúlt 2 év során 130 thrombophiliás beteget vizsgáltak. A szokásos kémiai és hematológiai alapvizsgálatokon kívül a protein C és protein S aktivitásának és antigénkoncentrációjának meghatározása, az euglobulinlízis-idő meghatározása, a szöveti plazminogén aktivátor és plazminogén aktivátor inhibitor mérése történt. Családvizsgálatot is végeztek. A 130 beteg közül 13-nál bizonyítottak részletes protein S hiányt (az antigén koncentráció 30–70 (átlag 50%) között volt). A 13 betegből 4 esetben artériás, 7 esetben vénás, 2 esetben pedig artériás és vénás thrombosis következett be. Fiatalkori thrombosisok esetén akár artériás, akár vénás elzáródásról van szó, mindig ajánlatos az okot keresni, hiszen az alvadásgátló kezelés bevezetésével és a családtagok vizsgálata révén a további thrombosisok kialakulását megelőzhetjük.
Lege Artis Medicinae
1993. DECEMBER 29.
Intestinovesicalis fisztulák, Diagnózis és sebészeti kezelés
A szerzők részletes irodalmi áttekintést és összefoglalót adnak az intestino vesicalis fisztulákról. 10 esetük kapcsán ismertetik saját eredményeiket a fisztulák diagnosztikájában és kezelésében. A gyulladásos eredetű sipolyok miatt operált betegek egy eset kivételével meggyógyultak, a tumoros betegeket az alap betegség progressziója miatt veszítették el. Az intestinovesicalis fistulák tünettana változatos. A kórismézésben hasznos az urográfia, cisztográfia. A cisztoszkópia nélkülözhetetlen a sipolynyílás észlelésében, míg az irrigoszkópia megerősíti, vagy elveti a bélelváltozást. A bél-hólyag sipolyos betegek kezelése általában műtéti. A szerzők a primeren elvégzett radikális műtéti megoldásokat javasolják.
Lege Artis Medicinae
1993. DECEMBER 29.
A magas vérnyomás kezelése Új-Zélandon
Az új-zélandi National Advisory Comittee on Core Health and Disability Support Services (Egészségvédelmi és Rokkantsági Ellátás Nemzeti Tanácsadó Bizottság) megbízásából készített beszámolónk a magas vérnyomás kezelésével foglalkozik. Javaslatunk szerint, amikor a hypertonia gyógyszeres kezelésének megkezdéséről döntünk, elsősorban a cardiovascularis megbetegedés becsült abszolút kockázatát és nem csupán a vérnyomás értékét kellene figyelembe vennünk. A kezelést a 150–170 Hgmm-es systolés és/vagy 90–100 Hgmm diastolés vérnyomású betegeknél általában akkor kellene kezdeni, ha a súlyos cardiovascularis események 10 éven belüli bekövetkezésének kockázata meghaladja a 20%-ot. Klinikai kísérletek eredményei azt mutatják, hogy ilyen fokú abszolút rizikónál 150 beteget kell kezelésben részesíteni ahhoz, hogy 1-gyel csökkenjen az egy év alatt bekövetkező cardiovascularis események száma. A javaslat megvalósításával elérhető, hogy a 60 év alattiak közül kevesebben kapjanak gyógyszert (főleg a nők), míg az idősebbek nagyobb aránya részesüljön kezelésben. A kezelést – ha ellenjavallat nincs - diuretikumok vagy béta-receptor-blokkolók kis adagjával kell kezdeni, mert egyedül e két gyógyszercsoportnál találtak közvetlen bizonyítékokat arra, hogy a magas vérnyomásban szenvedő betegeknél csökkentik a stroke és a koszorúér-betegség kockázatát.
Lege Artis Medicinae
1993. DECEMBER 29.
Teljesítményfinanszírozás: álom vagy valóság? I. rész
Napjaink a szinte hihetetlenül gyors változások időszaka. Évtizedeken keresztül fő gondunk volt, hogy semmi nem történt, semmi nem változott. Most minden energiánkra, tudásunkra szükség van ahhoz, hogy legalább alkalmazkodni tudjunk a sorozatos és alapvető változásokhoz. Az egészségügyben még azok is, akik több évtizede várták, évek óta szorgalmazták és kidolgozták a reformokat, némileg meglepetten állnak az alapvető befolyások nyomán kibontakozó változások előtt. Csak most érezzük a kockázat nagyságát: egy összeomlóban lévő gazdaság környezetében az egészségügy túlélésének esélyeit. Az álom amiből ébredünk nem volt könnyű (Anyánk nem ilyet ígért...), de a valóság biztosan még nehezebb. Mert nem rózsaszín, hanem gyakran verejtékes álmokat kell megvalósítani ahhoz, hogy egyszer ne a kiábrándulásra ébredjünk.
Lege Artis Medicinae
1993. DECEMBER 29.
A társadalombiztosítási alapok 1994. évi költségvetési tervezetéről
A közpénzek felhasználása az államháztartási mérlegben kerül megtervezésre. Az államháztartási mérleg négy alrendszerből áll: - a központi költségvetésből, – az elkülönített állami pénzalapok költségvetéséből, - a (területi vagy helyi) önkormányzatok költségvetéséből, - a két önálló (nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási) alapból álló társadalombiztosítás költségvetéséből. Az államháztartás vitelét az államháztartási törvény szabályozza, amely mindegyik alrendszerét éves költségvetés készítésére kötelezi. A költségvetés előirányzatai az adott alrendszer által ellátandó feladatokhoz szükséges pénzigényt és a várhatóan beszedhető bevételeket tartalmazzák. Ebből következik, hogy a költségvetések száraz számai mögött az adott terület minden fontos összefüggése megjelenik. Az államháztartás alrendszereinek költségvetését az Országgyűlés hagyja jóvá, illetve véglegesíti. Az elmúlt években a kormány által benyújtott költségvetések számos képviselői és bizottsági módosító indítvány elfogadásával váltak törvénnyé.
Lege Artis Medicinae
1993. DECEMBER 29.
Ádventi töprengés
Karácsony táján az újrakezdés, a békesség, a A család... megannyi pozitív tartalmú fogalom késztet töprengésre. Újrakezdődött-e valami a magyar egészségügyben? Személycserék voltak korábban is. Régebben miniszterhelyettesnek, ma helyettes államtitkárnak hívják azokat a jobb sorsra érdemes kollégákat, kiknek legfőbb feladata eljárni sokféle megbeszélésre és „szakmázni”, magyarázni a megmagyarázhatatlant, mosolyogni és kezet rázni, reményt kelteni, tudva tudván, hogy alig van remény. No meg ők vezetik azokat a bizottságokat, amelyek hosszú-hosszú ülései kockázat nélküliek, hiszen egyetlen javaslatból sem lesz valóság. Többnyire javaslat sem születik.
Lege Artis Medicinae
1993. DECEMBER 29.
A fekvőbetegellátás reformjáról
Mielőtt elmondanám gondolataimat a kórházi reform bevezetésének első tapasztalatairól, engedjék meg, hogy pár szót szóljak a Népjóléti Minisztérium és a Magyar Kórházszövetség kapcsolatáról. A kórház szövetség szerepét és részvételét nagyon fontosnak tartom a jogszabály előkészítő és a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódó szakmai munkában, ezért a minisztériumba egyre több megbeszélésre, fórumra, műhely munkára hívjuk meg a szövetség képviselőit. Nemrég például az 1994. évi társadalombiztosítási többletfinanszírozási igényekre vonatkozó pályázatok elbírálásában vettek részt a szövetség tagjai. Hamarosan pedig a minisztérium felső vezetői körében a szakellátás reformjának első tapasztalatait összegezzük, itt is számítunk a közgyűlésen kialakult véleményekre, s a szövetség aktív képviseletére. A közeljövőben a miniszteri értekezlet elé került az a kórházvezetési modell, amelyet a szövetség dolgozott ki. A Népjóléti Minisztériumban megtettük az első lépéseket egy kórháztörvény előmunkálataihoz. E törvény előkészítésében legfontosabb partnerünknek a Magyar Kórházszövetséget tekintjük.
Lege Artis Medicinae
1993. DECEMBER 29.
A LAM klubban hallottunk; Az érdekegyeztetés eszközei az egészségügyben
A szakemberek érdeklődő részvétele mellett „Az A érdekegyeztetés eszközei az egészségügyben” kérdéskör került terítékre az október eleji LAM Klub össze jövetelén. A téma aktualitását a Haynal Imre Tudomány egyetem intenzív osztályán történtek - a nővérek sztrájkja - adta. Az esten a házigazda tisztét Kamenitzky István, az Egészségbiztosítási önkormányzat elnökségének tagja vállalta magára. Meghívott vendég volt: Bor dán Endre, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője, Gulyás Judit, az EDDSZ elnökasszonya, Kovács József, az orvosetika egyik legjobb hazai szakértője, és Rozsos Erzsébet, az Ápolási Egyesület etikai bizottságának a vezetője.
Lege Artis Medicinae
1993. DECEMBER 29.
3. Nemzetközi preventív kardiológiai konferencia
Moszkva (1985) és Washington (1989) után a norvég főváros látta vendégül a harmadik kardiovaszkuláris megelőzéssel foglalkozó nemzetközi konferencia résztvevőit. A szervezők választása nem véletlenül esett erre a skandináv országra, hiszen kitűnő epidemiológiai vizsgálatok mellett azzal is büszkélkedhet, hogy itt az egészség a kormánypolitika által vállalt érték.
Lege Artis Medicinae
1993. DECEMBER 29.
Az első magyar kórboncnok tanár
1844 áprilisában egy huszonhat éves medikus sikeresen védte meg Bécsben a De vita plantarum in genere (A növények szaporodása) c. értekezéséhez csatolt téziseit. A tíz tézis közül a hatodik úgy hangzott: Fons floritionis medicinae modernae in Anatomia pathologica quaerendus est, azaz a modern orvostan virágzásának forrása a kórbonctanban keresendő. Az ifjú doktorjelöltnek közvetlenül az avatás előtt meghalt az édesanyja, ezért – a diplomaátvételt későbbre halasztva – szülővárosába, Budára utazott. Semmelweis Ignác – mert róla van szó (1) -, ha nagy gyásza nem akadályozza, bizonyára örömmel nyugtázta volna, hogy immár szülőföldjén is virágzásnak indulhat a modern orvostan. 1844. április 11-én iktatták be ugyanis „fényes gyülekezet” előtt a pesti orvosi kar első kórbonctan professzorát, Arányi Lajost.
Lege Artis Medicinae
1993. DECEMBER 29.
Több mint százmilliós gesztus az egészségügynek
A z 1994. évi állami költségvetés tervezett kiadási fő összege 1057 milliárd 468 millió forint volt. Ez az összeg az Országgyűlés által elfogadott képviselői módosító indítványok nyomán 130 milliárd 226 millió forinttal növekedett. A növekménynek több mint egyharmada a népjóléti tárcának jutott, melynek költségvetését a szakértők szerint eleve a szokottnál nagyvonalúbban tervezték.
Lege Artis Medicinae
1993. DECEMBER 29.
Az orvospárbaj
A perzsa költő Gandzsevi Nizami (kb. 1140–1209) valószínűleg sohasem gondolta, hogy nagy művében, a Khamsehben szereplő történeteiből később gazdagon díszített kódexek készülnek.
Lege Artis Medicinae
1993. DECEMBER 29.
Leonardo Sziklás Madonnája a közbenjáró Istenanya megtestesítője
Sziklás Madonna kétségtelenül Leonardo egyik legfontosabb műve. Amint maga a művész átmenetet képez az életteli részletekkel egyre jobban sáfárkodni tudó Quattrocento és az inkább összefoglaló, az ünnepélyes nagy formák nyelvét beszélő Cinquecento között, így ez a műve is bizonyos szempontból még a korai, aprólékosabb és a színek sokféleségét nem tarkán, de dúsan felhasználó firenzei korszakához tartozik, másrészről viszont a legegyszerűbben a Mona Lisával jellemezhető későieknek a rokona.
Lege Artis Medicinae
1993. DECEMBER 29.
A művészetek jelentősége az orvos életében
Bálint Mihály (1) nevéhez fűződik az „orvos gyógyszer” fogalmának a bevezetése. A szó azt a mindennapos tapasztalatot fejezi ki, hogy az orvosi gyakorlatban a leggyakrabban alkalmazott „gyógyszer” maga az orvosi személyiség. Az orvos ezt a „gyógyszert” legtöbbször öntudatlanul, ösztönös természetességgel alkalmazza, használata mégis minden orvos-beteg találkozás fontos eleme, s ezen „eszköz” minősége, és alkalmazásának szakszerűsége jelentősen befolyásolja a betegek gyógyulását.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.