Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 90
Magyar Immunológia
2004. MÁJUS 10.
A rheumatoid arthritis lehetséges kezelése: géntranszferindukált apoptózis
A génterápiát eredetileg elsõdlegesen olyan betegek kezelésére fejlesztették ki, akiknek valamilyen géndefektusuk van, és a hiányzó gént pótolják ezzel az eljárással. Késõbb az indikációs kört géntranszfer formájában kiterjesztették, ami bizonyos betegségek kezelésére alkalmas gének bevitelét jelenti. Ez utóbbi eljárás bevezetésre került rheumatoid arthritisben is, ahol a génterápiának számos elõnye lehet más eljárásokkal szemben.
Lege Artis Medicinae
2004. JANUÁR 21.
Metabolikus szindróma Klinikai kép, diagnózis, patomechanizmus
A metabolikus szindróma számos elnevezést kapott az elmúlt két évtizedben. Diagnosztikus kritériumait legmegfelelőbben 2001-ben, az ATP III. ajánlásban fogalmazták meg, amelyet 2003-ban a European Society of Cardiology és a European Society of Hypertension egyaránt elfogadott. A diagnózis öt alapeleme az abdominalis obesitas, a magas vérnyomás, a kóros HDL-koleszterin- és trigliceridszint, valamint a kóros éhomi vércukor.
Magyar Immunológia
2004. JANUÁR 10.
Gene therapy as a treatment for rheumatoid arthritis
Egyre több ismeretet szerzünk a rheumatoid arthritis patogenezisérõl, a synovitist kísérõ fõbb mechanizmusokról. Az utóbbi idõben teret nyert a biológiai terápia, amelynek során eddig elsõsorban proteinekkel, például citokinekkel szemben fejlesztettek ki specifikus terápiát.
Magyar Immunológia
2004. JANUÁR 10.
Az intracitoplazmatikus citokinek meghatározásának klinikai jelentõsége dermatomyositisben
Egyre bõvül azoknak a kórképeknek a száma, ahol a betegség patogenezisének hátterében a citokintermelés egyensúlyzavara, a megváltozott Th1/Th2 arány áll.
Magyar Immunológia
2002. DECEMBER 20.
A fibrosis molekuláris és celluláris mechanizmusa: újabb eredmények a scleroderma patogenezisének kutatásában
A scleroderma krónikus autoimmun megbetegedés, amelynek legfõbb jellegzetessége a fibrosis. A fibrosis lényege a kötõszöveti rostok, elsõsorban az I. típusú kollagén fokozott szintézise és lerakódása az érintett szervekben, elsõsorban a bõrben, a tüdõben, a szívben, a vesében és a gastrointestinalis traktusban, ami ezen szervek progresszív elégtelenségéhez vezet.
Ideggyógyászati Szemle
2002. ÁPRILIS 20.
Szabályozó mechanizmusok a fokális agyi ischaemia kialakulásában. A neuroprotektív kezelés új lehetõségei
Az agyi véráramlás zavara az energiatartalékok (glikogén, glükóz, oxigén, ATP) kimerüléséhez, energiakrízishez vezet. Ennek következtében szöveti károsodás alakul ki. A károsodás központi részét, az ischaemiás core területet a héjszerű penumbra veszi körül. A penumbrában mind nekrotikus, mind apoptoticus sejtpusztulás kimutatható.
Magyar Immunológia
2002. MÁRCIUS 20.
TALLÓZÓ
A fibromyalgia (FM) a fájdalomingerek központi feldolgozásának zavarával jellemezhetõ, amihez a neurotranszmitterek, a külsõ stresszor tényezõk, a viselkedési mintázat, a hormonok és a szimpatikus idegrendszer közötti kölcsönhatások vezetnek. Annak ellenére, hogy kialakulásában a citokinek szerepét is feltételezik, ennek tisztázására eddig nem került sor.
Lege Artis Medicinae
1993. NOVEMBER 30.
A citokinterápia alkalmazása hematológiai betegségekben
A szerzők a haemopoeticus rendszer szabályozásában szerepet játszó citokinek klinikai alkalmazását összegzik. A lehetséges klinikai felhasználás négyféle stratégiát követhet: 1. Az immunválasz stimulálása, a daganat elleni védekezés serkentése. 2. A daganatterápiával kapcsolatos, vagy a daganat által indukált immun- és myelo szuppresszió csökkentése, a szervezet nem specifikus védelmének fokozása. 3. A daganat elpusztításához szükséges, maximálisan tolerálható dózisú kemoterápia bővítése. 4. A tumorsejt növekedésének és differenciálódásának direkt befolyásolása citosztatikus, citotoxikus, vagy egyéb reguláló mechanizmusok révén. Az interferonok, a klinikai gyakorlatban alkalmazásra vagy kipróbálásra került interleukinek, az erythropoetin és a három fő kolónia stimuláló-faktor kerül ismertetésre. E szerek potenciális klinikai hasznosságát és a hatás megítélésének nehézségeit is összefoglalják.
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
Emlőrákok szöveti TGF-a és TNF-a tartalmának immunhisztokémiai vizsgálata és prognosztikai elemzése
A különböző növekedési faktorok és citotoxikus citokinek tumorbiológiai szerepét az utóbbi időben igen széles körben vizsgálják. A laboratóriumunkban előállított monoklonális anti-TGF-a és anti TNF-a ellenanyagok felhasználásával emlőcarcinomákon (rutin kórszövettani vizsgálat céljára formalinban fixált és paraffinba ágyazott anyagokon) tanulmányoztuk ezen cytokinek expresszióját. Retrospektív vizsgálatokat végeztünk 35, klinikailag részletesen feldolgozott és a műtét után minimum 4 évig követett emlőrákos beteg szövettani anyagán. Összefüggést kerestünk a TGF-a és TNF-a pozitivitás és a TNM status, a nyirokcsomó-metasztázisok, valamint a betegség további lefolyása között. Előzetes vizsgálataink szerint monoklonális anti-TGF-Q és anti-TNF-a ellenanyagaink jól használhatóak voltak mind a natív (kriosztátos), mind a rutinformol-paraffinos szövettani anyagok esetében. A retrospektív tanulmány során kapott eredményeink szerint a TGF-a pozitív esetek klinikailag rosszabb prognózisúak voltak, míg a TNF-a pozitív és a kettős pozitív esetek klinikailag jobb prognózist mutattak a követéses vizsgálatok során.
Ideggyógyászati Szemle
1981. ÁPRILIS 01.
A subarachnoidalis vérzés és subarachnoidalis nyomásfokozódás hatása az arachnoidalis villusokra
A szerzők experimentálisán vizsgálták a SAV és nyomásváltozás hatását a subarachnoidalis villusokra SEM segítségével. A villusok felszíni struktúrája 50—60 víz-mm-es intracisternális nyomásnál volt megfigyelhető, nagyobb nyomással adott infúzió a villusok endothel borítását felszakította és azok belső struktúrája is vizsgálhatóvá vált sztereoszkóposan. A villusok felszínén mikrovillusokat, vacuolanyílásokat és intercelluláris nyílásokat figyeltek meg. Preformált tubulusokat, pórusokat nem találtak. Vizsgálataik megerősítik, hogy a SAV után a villusokat a vörösvértestek elzárhatják és ez is hozzájárul a vérzés utáni akut hydrocephalus kialakulásához.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.