Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 58

Lege Artis Medicinae

2001. ÁPRILIS 20.

Percutan coronariaintervenció az ischaemiás szívbetegség kezelésében

VOITH László

Coronariaintervenció - műtét vagy koszorúér-tágítás - akkor válhat szükségessé, ha a beteg szívizom- ischaemia okozta anginás panaszai, illetve az ischaemiára utaló tünetek a gyógyszeres kezelés mellett is fennállnak. A beavatkozást a főbb koszorúerek szignifikáns, az átmérő 70%-ot elérő vagy meghaladó szűkülete esetén kell elvégezni, a klinikai állapottól függő sürgősséggel.

Ideggyógyászati Szemle

1996. SZEPTEMBER 20.

Transoesophagealis echokardiográfia stroke után

NAGY Lajos, SÁMOCYI Marianna, TARJÁN Jenő, GARZULY Ferenc

A szerzők stroke miatt idegosztályra felvett 40 beteget vizsgáltak transoesophagealis echokardiográfiával és transthoracalis echokardiográfiával. A stroke-ot a klinikai kép és a koponya-CT alapján kórismézték. 39 betegnél történt carotis duplex scan. A 40 beteg közül transoesophagealis echokardiográfiával 19 esetében találtak cardialis emboliaforrást, melyek közül 7 kétségtelen, 12 lehetséges emboliaforrásnak felelt meg. A transthoracalis echokardiográfiával csak 8 esetben lehetett a szívben emboliaforrást kimutatni. Carotis duplex scannel 8 betegnél találtak jelentős stenosist, 8-nál sclerosist stenosis nélkül. Mindkét csoportban 4 esetben cardialis emboliaforrás is igazolódott. A 8 pitvarfibrilláló beteg esetében a bal pitvari thrombus és a spontán echokontraszt volt gyakoribb a szinuszritmusban lévő betegekhez képest. A transoesophagealis echokardiográfia 3 betegnél befolyásolta az antikoaguláns terápiát. A szerzők vizsgálataik alapján a transoesophagealis echokardiográfiát stroke-betegek vizsgálatában szükségesnek tartják.

Lege Artis Medicinae

1994. NOVEMBER 30.

Az echokardiográfia szerepe az antikoaguláns kezelés indikációjának felállításában

TEMESVÁRI András

Az echokardiográfiával kimutatható a szívben lévő emboliaforrás. Transthoracalis echokardiográfia elsősorban a bal kamrai thrombus kimutatására alkalmas. Transoesophagealis echokardiográfiával az emboliaforrás kimutatása sokkal sikeresebb, 41-65% a transthoracalis echo 14 37%-os találati arányával szemben. A transoesophagealis echokardiográfiával gyakrabban mutatható ki a bal pitvari és balfülcse-thrombus, bal pitvari spontán echokontraszt, bal pitvari myxoma, műbillentyűthrombosis, nyitott foramen ovale jobb-bal shunttel és pitvari septum aneurysma. Pulmonalis embolia esetén a jobb szívfélben levő thrombus, a pulmonalis törzsben, illetve jobb ágban levő embolia, a nyitott foramen ovale, valamint a következményként kialakuló pulmonalis hypertonia vizsgálható.

Lege Artis Medicinae

1994. NOVEMBER 30.

A kumarinterápia

PÉTERFY Miklós

A kumarinok nagyon hatékony antithromboticus szerek, súlyos vérzéses szövődmény nem gyakori. Használatuk során az elmúlt években ismereteink sokat fejlődtek. A terápiában létrejött változások a következők: a, kisebb dózisokat használunk, b, a laboratóriumi ellenőrzéseket standardizálták, s így ma már az antikoaguláns terápia az egész világon azonos módon mérhető, c, a kumarinterápia új indikációs területeit fedeztük fel, így a pitvari fibrilláció okozta emboliás stroke profilaxisát. A kumarinok gátolják a II., VII., IX., X alvadási faktorok és a protein C és S képződését. A kumarinok hatását a prothrombin idővel ellenőrizzük. A vizsgálatot úgy végezzük, hogy a rekalcifikált plazmához tromboplasztint adunk. Ezen alvadási tesztben a különféle tromboplasztinok különféle mértékben érzé kelik a kumarin indukálta alvadási faktorszint csökkenést. Bizonyos tromboplasztinok nagyon érzékenyek, mások érzéketlenek a faktorszintcsökkenés iránt. Azért, hogy a reagen sekkel végzett vizsgálatok összehasonlítha tóak legyenek, bevezették a Nemzetközi Nomralizációs Ráta (INR) fogalmát. A szerző a kumarinok mellékhatásait (vérzéses szövődmény, teratogenitás, kumarin bőrnekrózis) és néhány speciális problémát (diéta szerepe, kumarin rezisztencia, gyógyszer interakciók, heparin és kumarin együtt adás problémája, kumarinnal kezelt beteg műtéti előkészítése) is ismertet.

Ideggyógyászati Szemle

1994. SZEPTEMBER 20.

Medialis thalamuslágyulás, pitvari septumaneurysma és thrombocyta-hyperaggregabilitás együttes előfordulása

RÓZSA Csilla, ASBÓT Richárd, BARSI Péter, BLASKÓ György, KOMOLY Sámuel

A szerzők egy 23 éves férfibeteg kórtörténetét ismertetik, akit hirtelen kialakult tudatzavar, diplopia, jobb oldali hemiparesis, jobb testfél dysaesthesia és dementia miatt kezeltek. A tüneteket medialis thalamuslágyulás okozta. A kórkép hátterében feltehetően agyi microembolisatio állt, amelyet a pitvari septumaneurysma és fokozott thrombocytaaggregatio tesz valószínűvé. A szerzők hangsúlyozzák a fiatalkori agyi keringészavarok kivizsgálásában a transeoesophagealis echokardiográfia és a thrombocytafunkciók vizsgálatának jelentőségét.

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Komplex szívhibával szövődött teljes AV-blokk praenatalis nyomon követése

SZABÓ István, CSABAY László, NÉMET János, HAJDÚ Júlia, PAPP Zoltán

Azon veleszületett szívfejlődési rendellenességekben, ahol a komplex szívhiba teljes pitvar-kamrai blokkal párosul 50–60/min frekvenciájú bradycardia észlelhető. A pitvari impulzusok AV-csomón történő átvitele teljesen blokkolt, kamrai pacemaker tartja fenn a lassú, ritmusos kamra működést. A szerzők egy, a terhesség 32. hetében felismert, komplex szívhibával szövődött teljes AV-blokk esetéről számolnak be, ahol a blokk következtében 57–58/min stabil bradycardia alakult ki. Az elváltozás azonosítása és az intrauterin állapot nyomon követése 2-dimenziós, pulzatilis és színes Doppler-ultra hangvizsgálattal történt. A kardiotokográfiás (CTG) vizsgálat az alacsony szívfrekvencia miatt értékelhető eredményt nem adott. A megfigyelés ideje alatt krónikus intrauterin hypoxiára utaló keringés centralizációt nem észleltek. Röviden összefoglalják a magzati III. fokú AV-blokk patogenezisét és a korszerű szülészeti ellátás lehetőségeit. Ezen esetben az ultrahangvizsgálat az elváltozás pontos azonosításán kívül az intrauterin állapot megítélését is segítette, amikor egyéb diagnosztikus eszközök nem voltak alkalmazhatók.

Lege Artis Medicinae

1993. SZEPTEMBER 29.

Akut myocardialis infarctusban echokardiográfiával felismert jobb pitvari thromboembolia

TÓTH Csaba, VADNAY István

A szerzők egy inferior lokalizációjú bal kamrai infarctushoz csatlakozó jobb kamrai akut myocardialis infarctust elszenvedett betegről számolnak be, akiben echokardiográfiával jobb pitvari thromboembolusokat mutattak ki. Az igen mobilis, extracardialis eredetű thrombusok pulmonalis embolisatio révén a beteg halálát okozták. Az eset kapcsán tárgyalják a jobb kamrai infarctus és a pulmonalis embolia előfordulásának felismerési nehézségeit, az echo-Doppler-vizsgálat szerepét. Hangsúlyozzák, hogy mobilis, jobb pitvari thrombus esetén műtéti eltávolítás indokolt, amivel a pulmonalis embolia az irodalmi adatok alapján megelőzhető.

Lege Artis Medicinae

1993. JANUÁR 27.

A krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia és sebészeti kezelése

LENGYEL Mária, TEMESVÁRI András, RUSZTY László, RAIMUND Erbel, STEIN Iversen

A primer pulmonalis hypertonia az esetek több mint felében thromboemboliás eredetű, ami pulmonalis thromboendarterectomiával ma már sikeresen kezelhető. A dolgozat célja, hogy bemutassa a műtétre alkalmas betegek kiválasztásának módját és a diagnózis felállítása alapján végzett első műtétek eredményét. A vizsgálatba 22 beteget vontunk be, akiknél az elmúlt 2 év alatt az echo-Doppler-vizsgálat 50 Hgmm-nél magasabb pulmonalis systolés nyomást bizonyított ezt magyarázó szívbetegség nélkül és akiknél transoesophagealis echovizsgálat is történt. Tüdő szcintigráfia 14, vénás Doppler-vizsgálat 10, pulmonalis angiográfia 7 esetben történt. A primer pulmonalis hypertoniának tartott 22 betegből 4-ben pitvari septumdefektust találtunk, 10-ben igazolódott krónikus thromboemboli ás pulmonalis hypertonia, közülük transoesphagealis echovizsgálattal 3, angiográfiával további 3 esetben műtétre alkalmas nagyér-thrombosist találtunk. Az anamnézisben a 10 közül csak 2 esetben szerepelt akut tüdőembólia, vénás forrást 6 esetben sikerült ki mutatni. Transoesophagealis echovizsgálattal a 10 krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia esetből 5-ben találtunk nyitott foramen ovalet, ami 2 esetben fatális kimenetelű paradox szisztemás embolizatiot okozott. A pitvari septumdefektus műtéti megoldására 3 esetben került sor, a 6 műtétre indikált krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia esetből 2-ben nem voltak meg a műtét feltételei, 2-nél a sikeres műtét után a hemodinamikai állapot normalizálódott, 2 beteg műtétre vár. Szívbetegség nélkül jelentkező effort dyspnoe, illetve jobbszívfél-terhelés jelei esetén krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertoniára kell gondolni, melynek sikeres műtéti megoldása lehetséges. A műtétre alkalmas betegek kiválasztására a közlemény diagnosztikus stratégiát ajánl.

Lege Artis Medicinae

1992. SZEPTEMBER 30.

Echocardiographia az acut myocardialis infarctus ellátásában

LENGYEL Mária

Szerző irodalmi áttekintést ad az echocardiographia lehetőségeiről acut myocardialis in farctusban (AMI), saját ábrákkal illusztrálva az egyes megállapításokat. Az AMI diagnózisa a sérült falrészlet elvékonyodásán és akinesisen alapszik, 90%-os biztonsággal. Az acut szak súlyos, keringés-összeomlással járó szövődményeinek gyors echocardiographiás felismerése azonnali életmentő műtéti beavatkozást tesz lehetővé. Ide tartoznak a szívruptúra különböző formái: a szabadfali, a kamrai septum és a papillaris izom ruptúra. Echocardiographiával diagnosztizálhatók az acut, subacut és chronikus szak terápiás feladatait befolyásoló szövődmények is: a pericardialis folyadékgyülem, a balkamrai thrombus, az aneurysma és az álaneurysma. A helyes terápia megválasztásában és a terápia hatásának lemérésében fontos szerepe van az echocardiographiának a systolés és diastolés functio értékelésével. Ismerteti az echocardiographiával irányított anticoagulans terápia algoritmusát. A postinfarctusos beteg prognózisában a nyugalmi echocardiographián kívül a korai echocardiographiás terhelésnek is szerepe van. Ennek célja, az infarctustól távoli ischaemia provokálásával a többérbetegség prognosztizálása, az infarctus közeli falmozgászavar javítása alapján pedig a még élő, meg menthető myocardium kimutatása, vagyis a revascularisatio indicatioja. Az echocardiographia indicatioit az AMI acut szakában és a kibocsátás előtt a legújabb amerikai ajánlás alapján foglalja össze és csoportosítja.

Lege Artis Medicinae

1992. JÚNIUS 30.

Verapamil kezelése hypertrophiás cardiomyopathiában

DÉKÁNY Miklós

A fő terápiás célok, amelyek révén a hypertrophiás cardiomyopathiás betegek panaszai csökkenthetőek, s vélhetőleg élettartamuk növelhető a következők: a diastoles kamraműködés károsodásának mérséklése, a kiáramlási obstrukció csökkentése, a pitvari vagy kamrai ritmuszavarok megelőzése, illetve megszüntetése. A verapamil kezelés, egyénenként különböző mértékben, mindhárom vonatkozásban kedvező lehet. A szerző tárgyalja a kórkép jellegzetességeit, a verapamil hatásának feltételezett mechanizmusait, irodalmi adatok alapján áttekinti a szer alkalmazása során nyert tapasztalatokat, a követéses vizsgálatok eredményeit, és röviden ismerteti az általa kezelt 35 betegen tett megfigyeléseket.