Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 52

Lege Artis Medicinae

2010. OKTÓBER 20.

A felnőttkori betegségek és a magzati fejlődés kapcsolata - Az anyát és a magzatot érő stresszállapotok hosszan tartó hatásai

MOLNÁR Ildikó

Az anyát és a magzatot érő stresszállapotok hosszan tartó hatása megnyilvánulhat a felnőttek anyagcsere-betegségeiben. A kis súllyal születettek között felnőttkorban gyakoribb az inzulinrezisztencia, az obesitas, a hypertonia és a cardiovascularis betegségek megjelenése. A születéskor végzendő mérések alapján a későbbi életkorban megnyilvánuló eltérésekre már számítani lehetne.

Magyar Radiológia

2005. DECEMBER 10.

A scrotum akut betegségeinek ultrahangvizsgálata gyermekeknél

COLEY D. Brian

A scrotum akut betegségeinek vizsgálata, mint bármely más állapoté, akkor helyes, ha tapasztalt klinikus által végrehajtott fizikális vizsgálattal és az anamnézis felvételével kezdődik. A pontos diagnózishoz gyakran ennyi elegendő is, és azonnal megkezdhető a kezelés. A herefájdalmat okozó betegség valódi természete azonban nem mindig világos, és el kell kerülni a tévedés következményeit (a here elvesztése).

Lege Artis Medicinae

2001. JÚLIUS 10.

A bizonyítékok és a végpontok hierarchiája

SORONCZ-SZABÓ Tamás

„Az orvoslás legfőbb kötelessége a veszélyeztetett emberi élet megmentése, s a nőgyógyászat pedig az orvoslásnak azon ága, melyben ez a kötelesség igen nyilvánvaló módon teljesíttetik” - kezdi Semmelweis Ignác a febris puerperalis kóroktanáról és megelőzéséről írt tanulmányát. Ebben számol be arról, hogy a hatalmas forgalmú, bécsi „Ingyenes Szülőotthon” orvosokat képző, 1. részlegében megfigyelt, 10% körüli perinatalis mortalitást a kontrollként szolgáló 2. részlegben tapasztalható 3% körüli szintre sikerült csökkentenie.

Ideggyógyászati Szemle

2001. JÚLIUS 01.

Milyen korán lesz már késő? A fejlődésneurológia korai terápiás programjai

KATONA Ferenc, BERÉNYI Marianne

A fejlődésneurológiai terápia olyan programok öszszessége, amelyeknek célja a központi idegrendszer prae-, peri· és korai postnatalis rendellenességeinek korai terápiája.

Lege Artis Medicinae

2000. MÁRCIUS 01.

Placentára korlátozódó mozaicizmus és uniparentalis disomia

BODA Anikó, PAPP Zoltán

Kromoszomális mozaicizmus az a jelenség, amikor egy egyeden belül két vagy több különböző karyotypusú sejtvonal található. A mozaikosság lehet generalizált, csak az embrióra, illetve csak a placentára korlátozódó. A placentára korlátozódó mozaicizmus egyes eseteiben, amikor a placenta teljesen aneuploid és az embrió/fetus diploid, illetve a generalizált mozaicizmus bizonyos eseteiben a trisomias zigóta egyik, szám feletti kromoszómája elvész. Ezt a jelenséget a zigóta „megmenekülésének" nevezik. A három kromoszómából kettő az egyik, egy pedig a másik szülőtől származik. 33 százalék az esélye annak, hogy a zigóta „megmenekülése" során a páratlan kromoszóma vész el, s így uniparentalis disomia jön létre. Az uniparentalis disomia a kóros eredetű disomiák egyik típusát képviseli. Ha az uniparentalis disomia teljes homozigótaságot eredményez, „isodisomia" jön létre, ha nem, „heterodisomia"-ról beszélünk. A placentára korlátozódó mozaicizmus és az uniparentalis disomia klinikai jelentőségét az adja, hogy az érintett kromoszómától függően intrauterin és/vagy postnatalis növekedési retardatiót okozhat, gyakrabban fordul elő spontán abortusz, növeli a perinatalis morbiditást és mortalitást, minor fejlődési rendellenességek jöhetnek létre. Jelentős oki tényezőként szerepel a szindromatológiában; leírták a 7-es mozaik trisomia és a Silver-Russell-szindróma, valamint a cysticus fib rosis, továbbá a 15-ös mozaik trisomia és a Prader-Villi-szindróma, a 16-os mozaiktrisomia és az Angelman-szindróma kapcsolatát. A placentára korlátozódó mozaicizmus az aneuploid sejtek jelenléte miatt placentaris dysfunctiót, a placenta egy részének hydropsosmolás elfajulását, a szérum-hCG-szint megmagyarázhatatlan extrém emelkedését is okozhatja.

Ideggyógyászati Szemle

1999. MÁJUS 01.

Az idegrendszeri szerkezetek restitúciója

Az idegrendszeri szerkezetek restitúciója téamakörben összegyüjtött közleményeink.

Ideggyógyászati Szemle

1979. MÁJUS 01.

Vlll. Nemzetközi Neurophatologia Kongresszus

A kongresszus résztvevőinek módjuk volt megtekinteni a Washingtonban a közelmúltban elhelyezett, több vonatkozásban egyedülálló Yakovlev-gyűjteményt. Paul I. Yakovlev, a Nemzetközi Neuropathologiai Társaság tiszteletbeli tagja, orosz születésű. Fiatalon Párisba került, ahol Pierre Marié, majd Babinski mellett dolgozott. Zürichben Minkowski agyanatomiai intézetében nyert alkalmazást. 1925 óta több oktató- és kutatóintézet élén állt az Amerikai Egyesült Államokban, majd a Harvard Egyetemen lett a neuropathologia professzora, 1961-es nyugdíjaztatásáig. Ezt követően a Perinatalis Neuropathologiai Kutató Laboratórium vezetésével bízták meg Bostonban. Az elmúlt években a bostoni Warren Anatómiai Múzeum anyagának és Yakovlev metszetgyűjteményének az AFIP adott méltó otthont és elhelyezést, ahol a felbecsülhetetlen értékű gyűjteményt maga Yakovlev professzor gondozza. A gyűjtemény az Intézet Neuropathologiai Osztályának, személy szerint az Osztály vezetőjének, Kenneth M. Earle-nek védnöksége alatt áll.

Ideggyógyászati Szemle

1978. NOVEMBER 01.

A biológiai és szociális kockázatok összefüggései a pre- és perinatálisan agykárosodott gyermekeknél

GERHARD Göllnitz, HELFRIED Teichmann

Születéskor az egészséges gyermek rendelkezik olyan funkcionális rendszerekkel, amelyeket az idegrendszer irányít, és amelyek lehetővé teszik a környezethez való alkalmazkodást. Ez az alkalmazkodás olyan sajátos biológiai tulajdonság, amely az emberben sokkal nagyobb mértékben teszi lehetővé a természethez és a személyközi környezethez való hosszú távú alkalmazkodást, mint az alacsonyabb rendű biológiai fajoknál.

Ideggyógyászati Szemle

1971. ÁPRILIS 01.

Az agyi funkciók perinatalis zavarainak késői következményei, különös tekintettel az infantilis bénulásra és az epilepsiás megnyilvánulásokra

DR. SZILÁRD János, DR. SZEREDAY Zoltán

Jelen ismereteink birtokában különös fontosságot tulajdoníthatunk a perinatalis időszakot követő életkorok eseményeinek, ahol az organikus diszpozíció, a kedvező és kedvezőtlen tényezők bonyolult együtthatásának eredője fogja az egyén fejlődését meghatározni. Ezért tartjuk fontosnak a késői károsodások keletkezésének dinamikus szemléletét, melynek segítségével közelebb jutunk a megelőzés, a megfelelő közvetlen kezelés és a rehabilitáció tökéletesebb megvalósításához, melyben a szülész, a gyermekgyógyász, a neuropsychiater, a pedagógus és a psychológus munkája egyaránt fontos.