Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Légzésterápia pánikbetegeknek

Az új, áttörést jelentő „CART” kezelés hatékonyabbnak bizonyul a hagyományos kognitív terápiánál a hiperventiláció és egyéb pániktünetek kezelésében.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

H1N1-influenza és oltások: miért?

Miért ez a nagy sietség, a tömeges oltási kampány sürgetése az enyhe tünetekkel járó betegségnél? A továbbiakban egy szakember jogos kérdései. Megnyugtató válaszok még nincsenek...

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Az orvoslás és az egészségügy az emberek magánügye lesz

Sorozatunkban a négy parlamenti párt egészségügyi szakértőit kérdezzük a Semmelweis Terv kapcsán az ágazat aktuális kérdéseiről.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A fulladásos félelem kemoszenzorai

Amerikai kutatók a fulladástól való félelem kialakulásának korábban ismeretlen agyi mechanizmusát fedezték fel.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁRCIUS 20.

[Az új reverzíbilis és szelektív MAO-A-inhibitorok perspektívája]

VOLZ H P, GLEITER C H, MÖLLER H J

[Az eddig használt, klasszikusnak nevezhető MAO bénítókat ismert mellékhatásaik miatt csak nagy óvatossággal lehetett adagolni. A MAO A-t reverzíbilisen és szelektíven bénító vegyületek megjelenése a mellékhatások számát és intenzitását is csökkentette. Az első vegyületek a brofaromin és a moclovemide - ez utóbbit már 5 éve regisztrálták Európában. A közlemény áttekinti mindkét vegyület alapvető farmakológiai tulajdonságait és beszámol a fontosabb klinikai kipróbálásokról. Hatékonyságuk major depresszióban már igazolódott. Terápiarezisztens depressziók tekintetében a brofaromin látszik jobb választásnak. Biztató kipróbálások folynak mindkét vegyülettel szociális fóbiában, valamint pánikbetegségben szenvedő betegeken.]

ENG 1996;49(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1991. AUGUSZTUS 01.

Pánikbetegségben szenvedők széndioxid inhalációs tesztjének értékelése

DR. SZATHMÁRY István, DR. TALLÓSY Imre

A szerzők 36,5 vol.% széndioxidot tartalmazó levegőelegy egyszeri, az inspiratórikus vitálkapacitásnak megfelelő belégzése után, 15 pánikbeteg közül 10 esetben típusosnak minősíthető - bár az életben előfordulónál enyhébb lefolyású pánikrosszullétet észleltek, míg a 14 kontrollszemély közül hasonló rosszullét csak egy esetben fordult elő.

HUN 1991;44(08)

Ideggyógyászati Szemle

1990. OKTÓBER 01.

Generalizált szorongó betegek, pánikbetegek és kontrollszemélyek összehasonlító vizsgálata: pszichodiagnosztikai jellemzők és agyi Iateralitás

KOPP Mária

A kóros, krónikus szorongás jelentkezhet pánikbetegség formájában , ami gyakori, váratlan szorongásos rohamokkal jár, vagy generalizált szorongásos betegség formájában, melyben a szorongás többé-kevésbé folyamatosan fennáll (Hoehn-Saric, McLeod, 1988). Bár a DSM-IIL alapján meghatározott diagnosztikai kategóriák jelentősen átfedhetik egymást a szorongásos szindrómák esetében (Sheehan és Sheehan, 1982), számos vizsgálat arra utal, hogy a pánikbetegség pszichofiziológiai mérések segítségével és kérdőíves módszerekkel elkülönítő az intenzív generalizált szorongás szindrómától (Barlow, 1988). A pánikbetegség egyediségét a hirtelen szorongásfokozódás és ennek váratlan jellege adja (Barlow, 1988).

HUN 1990;43(10)

Ideggyógyászati Szemle

1986. OKTÓBER 01.

Asszertív tréning alkalmazása szorongó neurotikusok csoportterápiájában

LAJKÓ Károly, BONCZ István

A szerzők az asszertív tréninget alkalmazták a DSM—III szerint pánikbetegségben szenvedő páciensek csoportterápiájában. Abból a feltevésből indultak ki, hogy az averzív stimulus anticipálása a szorongás fő oka és az asszertív tréning módszereinek alkalmazása segít a pácienseknek a szociális averziók legyőzésében.

HUN 1986;39(10)

Ideggyógyászati Szemle

1986. SZEPTEMBER 01.

Egyoldali arteria carotis interna elzárás hatása a nyúl agyi elektromos tevékenységére

FEKETE István, HEGEDŰS Katalin, MOLNÁR László

Jelen tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja azt a kérdést, hogy van-e közös biológiai alapja a címben említett két betegségnek. A fenti megfontolásból kiinduló vizsgálatokat a szakirodalomból jól ismert családgenetikai vizsgálatok és a triciklikus antidepresszánsok adása után tapasztalt kedvező eredmények alapozták meg. A DST-t 30 pánikbetegségben és 30 major depressziós epizódban szenvedő személyen végezték el. A pánikbetegek 16,6%-ánál találtak non-szuppressziót, 65,7%-ban a súlyos depressziós epizódok esetében. A szorongás szintje is szignifikánsan különbözött a két csoportban. A bemutatott eredmények alapján feltételezhető, hogy a két különböző állapotot eltérő biológiai mechanizmus jellemzi.

HUN 1986;39(09)

Ideggyógyászati Szemle

1986. SZEPTEMBER 01.

Dexamethason szupressziós teszt pánikbetegségben és major depresszív epizódban

DR FALUDI Gábor, DR KASKÓ Mária, PERÉNYI András, DR ARATÓ Mihály

Jelen tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja azt a kérdést, hogy van-e közös biológiai alapja a címben említett két betegségnek. A fenti megfontolásból kiinduló vizsgálatokat a szakirodalomból jól ismert családgenetikai vizsgálatok és a triciklikus antidepresszánsok adása után tapasztalt kedvező eredmények alapozták meg. A DST-t 30 pánikbetegségben és 30 major depressziós epizódban szenvedő személyen végezték el. A pánikbetegek 16,6%-ánál találtak non-szuppressziót, 65,7%-ban a súlyos depressziós epizódok esetében. A szorongás szintje is szignifikánsan különbözött a két csoportban. A bemutatott eredmények alapján feltételezhető, hogy a két különböző állapotot eltérő biológiai mechanizmus jellemzi.

HUN 1986;39(09)