Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2005. JÚLIUS 10.

Az agyi perfúziós nyomás emelése dopaminnal - ellentmondásos hatások a súlyos koponyasérülés kezelésében

BARZÓ Pál, CZIGNER Andrea, ANTHONY Marmarou, ANDREW Beaumont, DEÁK Gábor, PANOS Fatouros, FRANK Corwin

A súlyos agysérülést követő koponyaűri nyomásfokozódás kezelése során az agyi perfúziós nyomás fontos szereppel bír. Éppen ezért az intracranialis nyomás emelkedése esetén a vasopressorok alkalmazása elfogadott módszer az artériás középnyomás és ezáltal az agyi perfúziós nyomás emelésére és szinten tartására. A terápia kapcsán azonban továbbra is vannak megválaszolatlan kérdések és lehetséges kockázatok. Tanulmányukban a szerzők arra kerestek választ, hogy milyen hatása van a dopaminnak az élettani folyamatokra, valamint az MR-rel jól mérhető agyödémára és az agyi vízterekre.

HUN 2005;58(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2005. JÚLIUS 10.

A transcranialis mágneses ingerlés szerepe a humán motoros rendszer vizsgálatában

ARÁNYI Zsuzsanna

Atranscranialis mágneses ingerlést (TMS) Barker és munkatársai vezették be 1985-ben. Ez a forradalmian új módszer olyan mélyen fekvõ vagy csonttal fedett idegrendszeri struktúrák noninvazív, fájdalmatlan ingerlését teszi lehetõvé, amelyek a hagyományos elektromos ingerlés számára nem hozzáférhetõk, mint például a cortex, a spinalis ideggyökök és a nervus facialis intracranialis szakasza. A bevezetése óta eltelt idõben e módszert egyebek között eredményesen alkalmazták a humán idegrendszer fiziológiai és kóros működésének a vizsgálatában is. A módszer az utóbbi évek egyik legjelentõsebb elõrelépésének tekinthetõ a klinikai elektrofiziológia területén.

HUN 2005;58(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2004. MÁRCIUS 15.

Extrahypothalamicus agyi struktúrák laesiójának testicularis működésre kifejtett hatása patkányban - különös tekintettel az aszimmetriára

BANCZEROWSKI Péter, GERENDAI Ida

Vizsgálataink célja az extrahypothalamicus struktúrák hereműködésre kifejtett hatásának tanulmányozása volt, különös tekintettel a jobb és a bal oldali beavatkozások oldalfüggő hatására.

HUN 2004;57(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2000. MÁJUS 01.

Az adenozin-A2A-receptor-antagonisták lehetséges szerepe a parkinson-kór kezelésében

GEREVICH Zoltán, PÉTER Illés

A Parkinson-kór a nigrostriatalis idegsejtek lassú pusztulása következtében kialakuló betegség. A striatalis dopaminszint csökkenése miatt az indirekt útvonal induló sejtje, a striatopallidalis sejt túlaktiválódik, míg a direkt útvonalhoz tartozó sejtek, a striatonigralis és striatoentopeduncularis sejtek alulaktiválódnak.

HUN 2000;53(5-6)

Ideggyógyászati Szemle

2000. MÁRCIUS 01.

A neuropszichiátria néhány aktuális kérdése

GYURIS Jenő

A szerző rövid történeti áttekintés után részletesen foglalkozik a neuropszichiátria fogalmi meghatározásaival, melyek a központi idegrendszer sokoldalú tanulmányozása során született jelentős tudományos eredményeket is tükrözik. Rámutat, hogy ezek az elmúlt másfél évtizedben jelentősen növelték a neuropszichiátriának, mint önálló, integratív tudományterületnek a fejlődését.

HUN 2000;53(3-4)

Ideggyógyászati Szemle

1999. AUGUSZTUS 01.

Posztszinaptikus D2-dopaminreceptorok megjelenítése 123 I-3-jod0-6-metoxibenzamin egyesfoton-emissziós komputertomográfiával

BORBÉLY Katalin

A Parkinson-szindróma diagnosztikájában a posztszinaptikus dopaminreceptorok megjelenítése hasznos, hiszen a posztszinaptikus dopaminreceptorok szerere kulcsfontosságú a dopaminerg terápiában. Megbízható dilterenciáldiagnosztikával számos beteg számára elkerülhetővé válna a hosszú távú hatástalan gyógyszerezés az ismert mellékhatásokkal.

HUN 1999;52(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1999. MÁRCIUS 01.

A szakirodalomból ajánljuk

A szakirodalomból ajánljuk az alábbi műveket.

HUN 1999;52(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1997. JANUÁR 01.

A MOTOROS ÉS SZENZOROS VEZETÉS VIZSGÁLATA A CORTEX ÉS AZ ERB-PONT KÖZÖTT NYAKI PORCKORONGSÉRVBEN ÉS SPONDYLOSISBAN

IFJ. SZÉKELY György, CSÉCSEI György

A szerzők nyaki degeneratív betegségekben (cervicalis spondylosis és discushernia) vizsgálták a motoros és szenzoros átvezetési időt a cortex és az Erb-pont között.

HUN 1997;50(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1991. MÁRCIUS 01.

Az afferens és efferens pályák centrális vezetési sebességének összehasonlító vizsgálata

DR. SZÉKELY György, DR. CSÉCSEI György, DR. BERECZ György

A szerzők a motoros és sensoros pályák vezetési sebességét mérték az érző, ill. a motoros cortex és az Erb-pont között. A sebességszámításhoz szükséges távolság egy része (cervicalis II csigolyától Erb-pontig) mérhető, másik része (cortextől C Il-ig) felnőttekben constans. A sensoros pályák átvezetési idejét a nervus medianus ingerlésével kiváltott SEP interpeak latentiái alapján határozták meg.

HUN 1991;44(03)

Ideggyógyászati Szemle

1977. NOVEMBER 01.

A látókérgi kiváltott válasz változása terápiás elektroshock (ES) hatására

DR CZOPF József, DR SZIRMAI Imre, DR KARMOS György, DR BOLDIZSÁR Ferenc, DR KELLÉNYI Lóránd

10 schizophreniás beteg relaxatiós elektroshock kezelése idején felvett vizuális kiváltott válaszokban a következő változásokat észleltük:
1. Az elektrographiás görcs alatt is elvezethető vizuális kiváltott potenciál.
2. Generalizált görcs után, az elektromos csend idején a vizuális kiváltott válasz eltűnik.
3. A restitutio idején fokozatosan térnek vissza a korai komponensek, előbb azonban egy 250-600 msec csúcslátenciájú magas feszültségű késői pozitív komponens jelenik meg. Az eltérést cortex tartósabb és a diffúz aktiváló rendszer rövid ideig tartó átmeneti működészavarával magyarázzák.

HUN 1977;30(11)