Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1969. JANUÁR 01.

Periodikus paroxismalis kisülések arteria cerebri media elzáródásnál

HALÁSZ Péter, GŐDÉNY Sára, HIDASI János

Arteria cerebri media féloldali elzáródás következtében kialakult cerebralis lágyulásnál sajátos, részben egyes periodikus paroxismalis kisüléseket, részben lapos szakaszokkal összekötött sorozat kisüléseket tartalmazó egymást váltó EEG tevékenység alakult ki. Az elektromos jelenségek functionalis sajátosságai és az elektropathologiai összefüggések alapján a betegnél észlelt két egymást váltó tevékenység typus analógiába hozható a periodikus paroxismalis jelenségek két fő typusával; a periodikus complexusokat mutató (panencephalitis jellegű) és a corticalis denervatiós mintaként kialakuló suppression-burst tevékenységgel. Ezekben az EEG jelenségekben közös pathomechanismus való színűsíthető, amelyben a vascularison károsított és denervált cortex sajátos anyagcsere állapota játszik döntő szerepet.

HUN 1969;22(01)

Ideggyógyászati Szemle

1958. FEBRUÁR 01.

Adatok az emlékezés-működés kérdéséhez temporalis epilepsiások eletromos kéregizgatása alapján

HULLAY József, FARAGÓ Lajos, TÖRÖK Pál

Penfield (19, 17, 18) a temporalis kéreg convexitási részét a T 1, 2, 3-at „memory cortex" -nek nevezi, mivel azt találta, hogy temporalis epilepsiás betegeknél az elctromos kéregizgatás bizonyos esetben specialis „recollectiót" tesz lehetővé.

HUN 1958;11(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

1957. SZEPTEMBER 01.

Status epilepticus kezelése cortex kimetszéssel

DR FÉNYE György

Az epilepsia legsúlyosabb , megjelenési formája a status epilepticus életveszélyes szövődmény, amelynek befolyásolása mindenkor nehéz problémát jelent a kezelőorvos számára.

HUN 1957;10(04)

Ideggyógyászati Szemle

1955. ÁPRILIS 02.

Központi idegrendszer és RES III. Adatok a máj-RES neurohormonális szabályozásához

CSABA György, RAPPAY György, NIEDERMANN Éva

Kísérleteinket 160 patkányon végeztük. A kísérlet célja volt: a májtárolásának neuroendokrin szabályozását tisztázni. Kísérleti methodikaként a stabilizált Törő—Velősy-féle eljárást használtuk. Eredményeink: 1. Az insulin, dósisától függően nagymértékben csökkenti a tárolást a májban és ez igen nagy dosisnál a normál érték V4-ére is lecsökken. A csökkenés nem függ a vér cukortartalmától. 2. Frontális cortex eltávolítása után az insulin fenti hatását nem képes kifejteni. 3. Mellékvese kiirtása nagymértékben csökkenti a tárolást, két nap múlva regisztrálva 72,6%-kal, egy hét múlva regisztrálva 29,0%- kal. 4. Mellékveseirtott patkány tárolását az adrenalin dósisától függően megemeli, de kompenzálásra nem képes. 5. DOCA-val az adrenalectomia által okozott csökkenés kompenzálható. 6. A DOCA egészséges állátoknál tárolás csökkenést hoz létre. 7. A központi idegrendszer tárolást serkentő hatása a mellékvesék kiirtása után elmarad, a tárolás a normál szint alá csökken.

HUN 1955;8(02)

Ideggyógyászati Szemle

1954. JÚNIUS 28.

Eosinophil sejtszám viselkedése schizophreniás esetekben különböző shock kezelések hatására

VARGHA Miklós, TASS Gyula, HUSZÁK István

1. Processus stadiumban lévő schizophrenia 28 esetéből 21 esetben (75%) a keringő absolut eo. számot a normálisnál alacsonyabbnak találtuk. 2. A schizophrenia különböző megjelenési formáiban (kataton hebphren paranoid stb.), egységes viselkedést mutatnak. A betegek egy részénél elektrogörcs, insulin stb. hatására kóros reactios typusok, mint amilyen a merev nem reagáló és ataxiás typusok. Mindkét kóros reakciós typus a schizophrenia minden formájában előfordul és a 28 esetből 25--ben (90%) megtaláltuk. 3. Régi defect esetekben nagyobb számmal normális sejtszámot és megterhelésre normális reactiot kaptunk. A 27 régi defect, részben leukotomia utáni schizophren esetek nagy részében normális sejtszámot (73%) és normális reakciót kaptunk. Vizsgálataink szerint nagy adag C vitamin adása után is átmenetileg a kezdeti eo. szám és az eo. reakció normálissá válik. Az eo. szám változása és a psychés állapot változásai között párhuzamot találtunk, azaz a betegségi tünetek javulásával a kezdeti eo. sejtszám emelkedett a megterhelésre normális reakció jelentkezett. A leukotomia és a feltételes reflexmechanizmus alapján történő eo. reakciók vizsgálata kapcsán észlelt eo. szám reakció cortex és ezen keresztül a környezet jelentőségére utal.

HUN 1954;7(03)