Ideggyógyászati Szemle

[Thoracodorsalis idegátültetés a plexus brachialis húzódásos sérüléseknél]

SAMARDZIC Miroslav1, GRUJICIC Danica1, IVANOVIC Svetomir1, PISCEVIC Ivan1, RASULIC Lukas1

1994. MÁJUS 20.

Ideggyógyászati Szemle - 1994;47(05-06)

[A plexus brachialis húzódásos sérülések többségében az ideg helyreállításának egyetlen lehetősége az idegátültetés. A műtéti kezelés prognózisa a felső brachialis bénulás eseteiben valamivel jobb, mint a teljes bénulás eseteiben, mivel a plexus brachialis regionális ép kollaterális ágainak donorként történő reinnervációjának lehetőségei jobbak. Volpius és Stoffel 1920-ban, valamint Foerster 1929-ben ezeket az idegeket használta fel a hónalj- és a musculocutan idegek helyreállításához. Az idegátültetés egyéb módszereinek hiányosságai vezettek vissza ezekhez az eljárásokhoz, különösen a thoracodorsalis idegátültetéshez. ]

AFFILIÁCIÓK

  1. Institute of Neurosurgery, Belgrade, Yugoslavia

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága tudományos emlékülésén

Jendrassik Ernő az idegélettanász. Új fejlemények a demencia szindrómák osztályozásában. Új megfigyelések multiszisztémás atrophiában.

Ideggyógyászati Szemle

[A nyaki gerinc transzorális és anterolaterális műtéte ventrális extraduralis kóros folyamatokban]

EMIL Pásztor

[Ez a referátum a stockholmi Karolinska Intézetben 1993. szeptember 17 -én tartott meghívott előadás rövidített változata, 120 diával illusztrálva.]

Ideggyógyászati Szemle

[Klinikai és molekuláris genetikai eredmények összefüggése rosszindulatú agytörzsi daganatokban]

V. K. Ammon, U. Sure, DN Louis, V. Deimling A.

[Az agytörzsi gliomák ritka, túlnyomórészt gyermekkori daganatok. Histológiailag a felnőttkori szupratentoriális asztrocitómákhoz hasonlíthatók. A legtöbb gyermekkori agytörzsi daganatot alacsony fokú asztrocitómának (WHO II), anaplasztikus asztrocitómának (WHO III) vagy glioblastoma multiforme-nak (GBM, WHO IV) minősítették. A WHO III. és IV. fokozatú rosszindulatú agytörzsi gliómában szenvedő betegek túlélése ritkán haladja meg a két évet. A közelmúltban kifejlesztett molekuláris genetikai technikák új betekintést nyújtottak a tumorbiológiába. Az onkogének és tumorszupresszor gének olyan genetikai elváltozások, amelyek tumoros átalakulást és rosszindulatú progressziót okozhatnak. A rosszindulatú agytörzsi gliómák molekuláris genetikai vizsgálatát eddig ritkán végezték el. Ezért 12 ilyen tumor klinikai és 2 tumor molekuláris biológiai módszerekkel történő vizsgálatát tűztük ki célul.]

Ideggyógyászati Szemle

[Egyoldalú multiplex meningiómák és syringomyelia egyidejű előfordulása]

BÜKI András, MÉSZÁROS István, KÖVÉR Ferenc, KASÓ Gábor

[A hosszan tartó intrakraniális hipertónia a sziringomyélia egyik fő patogén tényezőjének tekinthető Chiari-rendellenességben vagy hátsó fossa tumorban szenvedő betegeknél.]

Ideggyógyászati Szemle

[Különböző autoregulációs válaszok a patkány kisagykéregében, neokortexében és szubkortikális szürkeállományában szisztémás alacsony- és magas vérnyomásra]

BALÁZS István, BARZÓ Pál, DÓCZI Tamás, PÓRSZÁSZ Róbert, SZOLCSÁNYI János

[Az agyi autoregulációt patkányok agykéregében, kisagyában és szubkortikális szürkeállományában (mag caudatus) vizsgálták lézer-Doppler áramlásméréssel. Mivel a bazális ganglionok, az agykéreg és a kisagyi kéreg érrendszeri architektúrája jelentős geometriai, genetikai és patológiai különbségeket mutat (3), azt a hipotézist teszteltük, hogy e területek vérellátásának autóregulációja eltérő e. A lézer-Doppler áramlásmérés ideális időbeli felbontással rendelkezik, és lehetővé teszi az áramlás-nyomás görbék elemzését (1, 2). Mindhárom régióban megerősítést nyert az autóreguláció függése a szisztémás vérnyomás (SABP) változásának sebességétől. A CBF szabályozása szignifikánsan különbözött a szubkortikális szürkeállományban és a neokortexben. Érdekes módon a kisagyi érrendszerben nem találtak autóregulációs képességet.]

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

A jelenlegi ajánlások szerinti antihipertenzív terápia hatása a depresszióra és egyéb pszichometriai paraméterekre: előzetes eredmények

KŐRÖSI Beáta, LÁSZLÓ Andrea, BATTA Dóra, LÉNÁRT Lilla, FEKETE Andrea, EÖRSI Dániel, CSEPREKÁL Orsolya, TISLÉR András, NEMCSIK-BENCZE Zsófia, GONDA Xénia, RIHMER Zoltán, NEMCSIK János

Célkitűzés: Az antihipertenzív gyógyszerek pszichológiai hatásával kapcsolatban rendelkezésre álló adatok ellentmondásosak. Vizsgálatunk célja a korszerű antihipertenzív kezelés pszichometriai paraméterekre és a szérum brainderived neurotrophic factor (BDNF) szintre kifejtett hatásának vizsgálata volt. Módszerek: Gyógyszeres kezelésben nem részesülő hypertoniás betegekben (HT, n = 31) a gyógyszeres kezelés előtt, majd azt követően három hónappal, valamint egészséges kontrollokban (CONT, n = 22) egyszeri alkalommal vizsgáltunk pszichometriai, hemodinamikai, artériás érfalmerevségi és vérvételi paramétereket. Az alanyok az alábbi pszichometriai teszteket töltötték ki: Beck-féle depresszió-kérdőív (BDI), Hamilton-szorongásskála (HAM-A), SCL-90-R kérdőív (SCL-90), Affektív temperamentum kérdőív (TEMPS-A), Big 5 kérdőív, Fájdalom-vigilancia és tudatosság kérdőív, Berkeley-kifejezőkészség-kérdőív. Amlodipin- és/vagy perindopril alapú volt az antihipertenzív kezelés. A szérum-BDNF-szint mérése ELISA-val történt. Eredmények: Három hónapos antihipertenzív kezelés hatására a brachialis szisztolés vérnyomás (153,3 ± 15,9 Hgmm versus 129,5 ± 10,0 Hgmm) és a pulzushullám- terjedési sebesség (8,2 ± 1,4 m/s versus 7,5 ± 1,6 m/s) is csökkent (p < 0,05). Ezzel párhuzamosan szignifikáns javulást találtunk a BDI-pontszámban (0,73 pont csökkenés) és számos SCL-90-alskálában. A szérum-BDNF-szint nem különbözött a CONT- és a HT-csoportok között, és nem változott a gyógyszeres kezelés hatására sem. Következtetések: Eredményeink arra utalnak, hogy gyógyszeres kezelésben még nem részesülő hypertoniás betegekben a jelenleg javasolt antihipertenzív hatóanyagok bevezetése egyaránt jótékony hatással lehet a pszichés státuszra és az életminőségre.

Ideggyógyászati Szemle

A neurológiai kórképek fizioterápiás ellátásának egészségbiztosítási vonatkozásai a járóbetegszakellátásban

MOLICS Bálint, BONCZ Imre, LEIDECKER Eleonóra, HORVÁTH Cs. Zoltán, SEBESTYÉN Andor, KRÁNIZC János, KOMOLY Sámuel, DÓCZI Tamás, OLÁH András

Háttér és célkitűzés – Tanulmányunk célja a járóbeteg-szakellátásban neurológiai kórképekkel megjelenő betegek rehabilitációs ellátásának és gondozásának elemzése a fizioterápiás területen. Módszerek – Az elemzésben szereplő adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozási adatbázisá­ból származnak (2009. év). Az elemzésbe a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) szerinti „G00–G99 Az idegrendszer betegségei” kórképekkel megjelenő és fizioterápiás ellátásban részesült betegek kerültek bevonásra. Eredmények – 2009-ben neurológiai panaszokkal 190 986 beteg került a fizioterápiás ellátásra a járóbeteg-szakrendelőkben, akik 1 331 675 esetszámmal 388,215 millió forint társadalombiztosítási támogatást vettek igénybe. Az „Ideg, ideggyök- és plexus-rendellenességek” alcsoport betegszámainak átlagértéke férfiaknál 39 beteg/10 000 lakos, nőknél pedig 66 beteg/10 000 lakos. Az „Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindrómák” betegszáma férfiaknál 49 beteg/10 000 lakos, nőknél pedig 35 beteg/10 000 lakos. Az „Epizodikus és paroxysmalis rendellenességek” évi betegszámok 10 000 lakosra vetítve férfi nemnél 33, női nemnél pedig 52. Következtetés – A járóbeteg-ellátások betegszámaiban a három leggyakoribb neurológiai alcsoport közül a női nem magasabb igénybevételi mutatói az „Ideg, ideggyök- és plexus-rendellenességek”, valamint az „Epizodikus és paroxysmalis rendellenességek” alcsoportban figyelhető meg, míg az „Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindrómák” csoportnál a férfiak igénybevételi mutatói a magasabbak. A neurológiai betegek rehabilitációja és gondozása során a fizioterápiás ellátások igénybevételében jelentős nemek és korcsoportok közötti eltéréseket találtunk.

Hypertonia és Nephrologia

Több mint testőr? A ramipril/amlodipin FDC hatása a teljes vérnyomásspektrumban

SIMONYI Gábor, ZSUZSA Pál, GENCSIOVA Kristína, FINTA Ervin

A hypertonia jelentős cardiovascularis kockázati tényező. A hypertonia eredményes kezelése hozzájárul a későbbi szív- és érrendszeri szövődmények kockázatának elkerüléséhez. A vérnyomáscélértékek gyors elérése friss hypertoniások esetén is fontos. Az új ESH/ESC hypertoniaajánlásában az antihypertensiv terápia indításakor kifejezetten javasolják a gyógyszer-kombinációk azonnali bevezetését. Retrospektív adatgyűjtéses vizsgálatunkban tanulmányoztuk a ramipril/amlodipin fix kombináció hatását a friss hypertoniások 24 órás brachialis és centrális vérnyomás-paramétereire.

Hypertonia és Nephrologia

A fix dózisú amlodipin és lisinopril kombináció hatékonysága II. és III. fokozatú hypertoniás betegeknél

JOÃO Maldonado, TEIMO Pereira, MARGARIDA Carvalho

Megfigyeléses vizsgálatot végeztünk ambuláns vérnyomásmérés (ABPM) alapján azzal a céllal, hogy a II. és III. fokozatú hypertoniás betegek fix dózisú, lisinopril 20 mg és amlodipin 5 mg kombinációval történő nyolchetes kezelésének hatékonyságát vizsgáljuk. A vizsgálatban 30, gyógyszeres kezelésben előzetesen nem részesülő hypertoniás beteg vett részt, 36%-uk nő, átlagéletkoruk 52,44±11,54 év, testtömegindexük 28,73±4,54 kg/m2, kiindulási brachialis artériás szisztolés vérnyomásuk (SBP) 174,43±15,06 Hgmm, diasztolés vérnyomásuk (DBP) 102,83±10,67 Hgmm volt. Minden betegen 24 órás ABPM-mérést végeztünk a kiindulási állapotban és a nyolchetes kezelés után, az értékelést kiegészítve rendelői vérnyomásméréssel és a rutin vér- és vizeletvizsgálat paramétereivel. A fix dózisú, lisinopril 20 mg és amlodipin 5 mg kombinációval történő nyolchetes kezelés után az artériás vérnyomásban igen jelentős csökkenés mutatkozott. Az ABPM által rögzített, a szisztolés és diasztolés érték három mérési időszakban (24 órás, nappali és éjszakai) történő normalizálódása alapján számított normalizálódási arány 69% volt. A rutin vérnyomásmérés alapján pedig ugyanez az arány 79% volt. A laborértékeket tekintve szignifikáns változást mértünk a microalbumin értékében, 37,40 mg/24 h csökkenéssel (95%-os KI: 2,82-71,97; p=0,035), valamint az éh - gyomori glükóz értékében is mérhető volt, 0,64 mmol/l-es csökkenéssel (95%-os KI: 0,19-1,09; p=0,007). A vizsgálati időszak alatt egy betegnél sem jelentkezett szignifikáns mellékhatás. A fix dózisú, lisinopril 20 mg és amlodipin 5 mg kombinációval történő nyolchetes kezelés igen hatékonynak bizonyult a mérsékelt és súlyos hypertoniás betegek csoportjának kezelése során, valamint bizonyítást nyert, hogy ezt a hatást gyorsan, biztonságosan és jól tolerálható módon lehet elérni.

Ideggyógyászati Szemle

Az endoszkópos ventriculotonia anatómiai alapjai - A "free hand" módszer klinikai alkalmazása

RESISCH Róbert, PATONAY Lajos, JULOW Jenő

A szerzők ismertetik az occlusiv hydrocephalus kezelésére alkalmazható módszer, az endoszkópos ventriculotomia végzésekor érintett képletek anatómiáját. Vizsgálataikat 25 cadaveren végezték frontocentralis (15 esetben) vagy frontális (5 esetben) fúrt lyuk készítését követően, illetve biportális coronalis behatolással (5 esetben). Az oldalkamra pars centralisába jutva a plexus choroideus könnyen identifikálható képletének segítségével felkeresték a foramen interventriculare Monroit. Ezen keresztül haladva érték el a harmadik kamrát, majd a kétoldali corpus mamillare és az infundibulum mint tájékozódási pont látótérbe hozásával meghatározták a kamraperforáció helyét. A kamrarendszer subependymalis vénáinak anatómiáját 50 darab fixált agyon is vizsgálták. A ventriculotomiás beavatkozást frontocentralis fúrt lyukból 1995 októbere és decembere között három beteg esetében végezték el „free hand” technikával, melyet egy esetben a beteg súlyos általános állapota, két esetben pedig az extrém méretű belső liquorterek indokoltak. E technikával a műtét kockázata nagyobb, ugyanakkor a beavatkozást leegyszerűsíti.

1.

Lege Artis Medicinae

"Karakterfejek" Messerschmidttől
ÁPR 28.

2.

Lege Artis Medicinae

Könyvekről
ÁPR 28.

3.

Lege Artis Medicinae

A Moreno-i pszichodrámáról
ÁPR 28.

4.

Lege Artis Medicinae

Markusovszky Lajos halálának centenáriumára
ÁPR 28.

5.

Lege Artis Medicinae

A mulandóság dicsérete
ÁPR 28.