Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 66
Ideggyógyászati Szemle
1981. OKTÓBER 01.
A koponya-agy traumák következtében fellépő késői pszichoorganikus tünetegyüttesek—különös tekintettel a kártérítési perekre
A szerző esetismertetések segítségével közelíti meg a koponya-agy traumák következtében fellépő késői organikus pszichés károsodások diagnosztikai problémáit, melyek a kártérítési perek során merülnek fel. A poszttraumás enkefalopátia és organikus pszichoszindróma fogalmak értelmezését követően a késői organikus pszichés elváltozások tüneti képét Bleuler organikus pszichoszindróma felosztásának megfelelően foglalja össze és részletezi. Külön foglalkozik a trauma súlyosságára utaló jegyekkel és arra a következtetésre jut, hogy a körülírt károsodásoktól eltekintve — melyekhez a trauma körülményeinek és mechanizmusának elemzése segít — a trauma súlyossága és a késői organikus pszichés károsodások között összefüggés áll fenn. — Részletesen foglalkozik a PEG-ben, EEG-ben és a pszichológiai vizsgálatok során jelentkező eltérésekkel és diagnosztikus jelentőségükkel. Kisegítő vizsgálatoknak tekinti őket, melyek csak a klinikai vizsgálatokkal — elsősorban előzményi adatok, premorbid személyiség ismerete, életút elemzés, pszichopatológiai elváltozások, kórlefolyás — együtt értékesíthetők a poszttraumás enkefalopátia kórisméjében. Az enkefalopátia és neurózisok együttes előfordulását, ill. oki kapcsolatukat a traumához külön fejezetben tárgyalja és taglalja a részokok %-os aránya megállapításának lehetőségeit a munkaképesség csökkenésében vagy teljes elvesztésében. Bírálja a „járadék-neurózis” kórisméjének használatát a kórkép egyes összetevőinek kibontása helyett, mely fixált neurózisok, ill. egyéb reakciók kialakulását segíti és gátját képezi a rehabilitációs lehetőségek kibontakozásának.
Ideggyógyászati Szemle
1980. SZEPTEMBER 01.
Preklimakteriális korú nők neurózis miatti munkaképesség-csökkenése
A 10-15 év tapasztalatait reprezentáló 120 beteg adatai arra mutatnak, hogy a pszichiátriai járó- és fekvőbetegellátó, intézményeket 35-50 éves korú nők igen gyakran sztereotip panaszokkal: a munkaképtelenség hangsúlyozásával, gyakran szomatizált tünetekkel keresik fel. E betegcsoportot jellemzi, hogy noha kisebb fokú, de jelentősen túlértékelt organikus elváltozások igazolhatók, ezeknél sokkal lényegesebb az évekre visszanyúló, exogén problémák kumulációja, ill. az ezekkel szembeni ,,hiperszenzitivizálódás". Személyiségükre neurotikus élményfeldolgozás, az interperszonális problémák rigid, kapkodó, gyakran pánikszerű rríegoldásmódja jellemző. E tényezők magyarázzák a terápiával szembeni gyakori rezisztenciát is. Lényeges a negatív társadalmi attitűdök hatása. Emiatt a betegek tudatában; de környezetük reakcióiban is keveredik az ,,objektív" pszichopatológiai tünetek, ezek inadekvát „értékelése", a szomatikus betegségszemlélet és a személyiségtorzulás által kiváltott ugyancsak inadekvát célkitűzések és megoldási módok hatása.
Ideggyógyászati Szemle
1980. JÚLIUS 01.
Ipari és mezőgazdasági dolgozók neurózisának problémái a munkaképesség szempontjából
A dolgozó ember neurózisát nem a foglalkozás, nem a munkakör, de nem is a munkahelyi konfliktus okozza, hanem a konfliktus nem vállalása. Ha erre megtanítjuk a neurotikusokat, ami a terápiás gyakorlatban korántsem egyszerű és nem is mindig eredményes, oki terápiát végzünk, és ez nemcsak az egyén, hanem a társadalom számára is hasznos. Ez a pszichiáterre is érvényes: vállalnia kell azt a konfliktust, amit a jelen társadalmi fejlődés időszakában - új orvos szerep, új identitás kialakítása nélkül megoldani nem képes.
Ideggyógyászati Szemle
1980. ÁPRILIS 01.
A munkaképesség szempontjai a nők neurózisában
A neurotikus nők munkaképességét elsősorban a tünetek súlyossága határozza meg. Emellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy a nőkre háruló szerepkövetelmények nagyobbak és sokrétűbbek. Könnyebben alakulnak ki a szerep-én inkongruenciák és szerepkonfliktusok különféle formái. Ezeket lehetőség szerint fel kell tárnunk, s a munkaképesség megítélésénél figyelembe kell vennünk.
Ideggyógyászati Szemle
1978. ÁPRILIS 01.
Keresőképesség, munkaképesség, táppénzbevétel problémái az ideggondozói munkában
Az úgynevezett területi pszichiatriai munka a táppénzes állományba vétel kérdésében is, mint sok más kérdésben, módszertani és elvi nehézségekkel küzd. Ebből a szempontból is kívánatosnak látszik egységesítő működési szabályzat, ami, ha mindent, érthető okokból, nem is oldhat meg, de segítséget nyújthat, különösen az ambulans munkában kezdő pszichiatereknek.
Ideggyógyászati Szemle
1971. JANUÁR 01.
Tapasztalatok a schizophrenia és a munkaképesség kapcsolatáról
Összefoglalva a mondottakat tehát e pillanatban úgy tűnik, hogy az új gyógyszerek és az aktív gondozás meghátrálásra kényszerítik a schizophreniát legalábbis a munkaképesség vonatkozásában. A munkaképességet illetően pedig ez idő szerint úgy látjuk, hogy ez általában nincs szükségszerűen függő viszonyban valamely betegségtől, hanem bizonyos személyiségtényezők határozzák meg. A 15ülönböző betegségek azonban módosíthatják, súlyos esetben döntő módon. Ugy gondoljuk, hogy a schizophrenia azokat a személyiségtényezőket tangálja, amelyek közelállnak a munkaképesség determinálásához. Módosító hatása mindkét irányban érvényesülhet, így akár a fokozott teherbírás felé, akár a munkátlanság irányában.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.