Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 21

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

A funkcionális MR-képalkotás

KENÉZ József, BARSI Péter, VADON Gábor, KOCHER Irén, THÁN Zoltán

A szerzők rövid történeti áttekintés után ismertetik a tág értelemben vett funkcionális MR-vizsgálatok fogalmát, valamint a vizsgálatok kialakulását az MR-technika fejlődésének tükrében. Ezt követően tárgyalják a mozgások ábrázolását szolgáló cine-MR-módszereket.

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁJUS 20.

Absence-rohamok tüskehullámmintáinak topográfiai heterogenitása és klinikai korrelációk

CLEMENS Béla

Előző közleményemben részletesen leírtam az absence-rohamok ictalis elektrográfiás tüskehullámmintáiban a tüske- és a hullámkomponensek topográfiájának típusait. A mostani munkámban nagyobb beteganyagon (31 fő) sikerült megerősítenem az anterior, a posterior, és az irreguláris típusú tüskék, valamint a medialis és a lateralis típusú hullámok létezését. Az eddugu összes beteg ictalis tüskehullámmintáit kétfajta, különböző interpolációt használó mapping rendszerrel újravizsgálva a tüskekomponenst az interpoláció szabályától függetlenül azonosíthatónak találtam, míg a hullámkomponens azonosításában nem egyformán szerepelt a kétféle mapping.

Lege Artis Medicinae

1994. AUGUSZTUS 31.

Supraventricularis tachycardiák katéteres roncsolása

KEMPLER Pál, LITTMANN László, TÓTH K. Zoltán

A supraventricularis ritmuszavarok kezelésében a gyógyszeres terápia gyakran sikertelennek bizonyul. Az aritmiasebészet nagyon költséges és jelentős perioperatív morbiditás saljár. A supraventricularis aritmiák keletkezését meghatározó anatómiai-elektrofiziológiai összefüggések pontosabb megértése, vala mint a katétertechnika fejlődése új, hatékony, és nem túl költséges módszerek kifejlődését eredményezte. A supraventricularis tachycardiák rádiófrekvenciás katéterrel történő kezelése ma már általánosan elfogadott, igen jelentős százalékban sikeres és csekély szövődménnyel kísért beavatkozásnak számít. A szerzők a supraventricularis aritmiákka téteres kezelésének újabb eredményeiről adnak áttekintést.

Ideggyógyászati Szemle

1994. JÚLIUS 20.

Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 36. kongresszusa

Az inger előtti mikroállapotoktól függő eltérések a vizuális kiváltott válasz téreloszlásában. A P3 eseményfüggő kiváltott potenciál összetevő topográfiai és dimenzionális elemzése. Az össze nem illési negativitás (MMN) vizsgálata macskán. A kezdeti (?) buktatókról, avagy hogyan végezzük precízen és gyorsan az elektrofiziológiai vizsgálatokat újszülött-, cse­csemő- és gyermekkorban. Akusztikus P300 kiváltott potenciál skalptopográfiás analízise temporalislebeny-megbetegedésben. Kognitív kiváltott válasz-eltérések pszichiátriai betegeknél. Szédülésre panaszkodó betegek auditoros kiváltott válasz-vizsgá­lata. Albínók kiváltott válasz-vizsgálata. BAEP--Otoneurológio-Agytörzsi funkciózavar. ,,DSEP dermatomal somatosensory evoked potential". A nervus medianus ingerlésével kiváltott szenzoros válasz agyi vérátfolyásra gyakorolt hatásának vizsgálata SPECT-tel. Elektroretinográfia: a VEP kiegészítő vizsgálata. Elektrofiziolágus szemmel az agytörzsi halálról. Poszterújság. Sphenoidalis tüskék topográfiai analízise. Occipitalis tüskék topográfiai analízise amplitúdómapping útján. lctalis generalizált tüskehullámminták (absence rohamok) amplitú­dó mapping elemzése. EEG-változások Sabril (vigabatrin) kezelés mellett. A fotoszenzitív epilepszia előfordulása betegeinkben. Neurometriai vizsgálatok a cerebrovascularis eredetű agyi atro­phiás folyamatok eseteiben. Egy epilepsziás család kórtörténete: klinikai és EEG-tünetek. Egy kevéssé ismert, egyszerű EEG-teszt a benignus centrotemporalis és a centralis gócú szimptómás epilepsziák elkülönítésében. Összehasonlító EEG- és CT-vizsgálatok GM-rohamokban szenvedő krónikus alkoholistáknál. Migrén: pszichés tünetek és EEG-eltérések. Az alvásmegvonás nem alvásfüggő, epilepsziát provokáló ténye­zőinek vizsgálata. Szelektív poradox alvásdepriváció MPTP kezelés után. Mágneses ingerléssel végzett vizsgálatok tapasztalatai gyerme­keknél. EMG-vizsgálatok poramyotonia congenitában. Egészséges emberek izmainak komplex elektrofiziológiai analízise, az eredmények reprodukálhatósága. Long-loop reflexvizsgálatok sclerosis multiplexes betegeknél. Perifériás motoros reinnervatio vizsgálata nyulakon a plexus ischi­ adicus műtéti laesióját követően. Long-loop reflexvizsgálatok tenziós típusú fejfájás kapcsán. A klinikai és az elektrofiziológiai adatok korrelációja lumbalis porckorongbetegségben. Elektrofiziológiai vizsgálatok hyperkalaemiás periodikus bénulásnál. Az SFEMG jelentősége a myasthenia gravis diagnosztikában. Mágneses motoros kiváltott potenciál, intraoperatív monitorozás.

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁRCIUS 20.

Absence rohamok elektroenkefalográfiás tüskehullámmintáinak amplitúdómapping elemzése

CLEMENS Béla

17 beteg absence-rohamokkal járó generalizált tüskehullám (GSW) mintáiban a tüske- és hullámkomponensek topográfiai viszonyait elemezték a szerzők az úgynevezett amplitúdómapping (AM) módszerrel. Eredményeik szerint a tüske- és a hullámkomponens többféle típusos potenciálmegoszlást mutathat a skalpon. Az A (anterior) típusú tüske frontális, a most leírt P (posterior) típusú tüske hátsó területi negativitást mutat a tüske csúcsánál. Vannak szabálytalan tüskecsúcs-mapek is. Az A típusú mapek jellegzetesen módosulhatnak a GSW-minta során. A hullám csúcsán is kétféle, mediális (M) és laterális (L) maximumú lehet a potenciálmező. A domináns tüskecsúcs-map típus, a tüskekonfigurációk egymásutánja a rohamokban, valamint a hullám csúcsának AM-képe jellemző a betegre. Úgy tűnik, az AM adatok párhuzamba állíthatók egyes klinikai paraméterekkel. Az A tüske és L hullám kombinációját inkább ,,típusos" vonásokat mutató absence-betegeknél találtuk. Ezzel szemben az erősen változó tüskemapek és a M típusú hullám együttese malignusabb evolúciót mutató betegeknél fordult elő.

Lege Artis Medicinae

1994. JANUÁR 31.

EEG-mapping körülírt agyi folyamatokban

NIKL János, KUKOR Gyula

A mapping az agyi elektromos tevékenység kvantitatív elemzésének új mód szere, amely képalkotó eljárásnak tekinthető. A vizsgálatok során arra kerestünk választ, milyen a lokalizációs értéke, klinikai használ hatósága a neurológiai diagnosztikában. 103 körülírt agyi folyamatban szenvedő beteget vizsgáltunk. Ebből 70 cerebrovascularis kórkép, 33 agydaganat, epilepszia, migrén, meningoencephalitis, subduralis haematoma, subarachnoidealis cysta miatt állt kezelés alatt. A mappinget a párhuzamosan végzett hagyományos EEG- és CT-vizsgálat leleteivel vetettük egybe. A mapping elsősorban az alfa aszimmetriák kimutatásával haladja meg a hagyományos EEG-t. A fokális működészavart pontosabban jelöli. A CT-elváltozás megjelenése előtt körülhatárolja az ischaemiás területet. A CT-vel össze hasonlítva lokalizációs pontossága a mód szerből adódó hibaforrások ellenére jó. A mapping alkalmas diszkrét agyi működés zavarok feltárására, jól felhasználható tranziens ischaemiás attakok követésére.

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁJUS 20.

Első Magyar Stroke Konferencia

Neurodiagnosis in storke disease. Összehasonlító izotópdiagnosztikai vizsgálatok SPECT-tel cerebrovascularis kórképekben. Az arteria cerebri media áramlásának monitorozása transcranialis doppler szonográfiás módszerrel nyaki carotis rekonstrukciós műtét alatt. Értényezők és laboratóriumi leletek összefüggése agyi keringészavarokban. Az autoregulációs rezervkapacitás mérése TCD és SPECT módszerrel. SPECT-rCBF vizsgálatok eredménye különböző lokalizációjú és időtartalmú cerebralis infarctusban. SPECT-rCBF (Tc 99mHMPAO) a krónikus cerebrovascularis betegségek collateralis vizsgálatában. SPECT vizsgálatokkal észlelt agyi érbetegségre utaló eltérések parkinson betegségben. Pathophysiological basis for a correct therapeutic approach in acute cerebral ischaemia. Neuropszichológiai vizsgálatok stroke betegekkel. Elhunyt stroke betegek autopsziás vizsgálata. Lacunaris stroke: klinikopatológiai értékelés. Cerebrovascularis megbetegedések, ultrahang és angiográfiás diagnosztikus lehetőségei. A supraaorticus ultrahang vizsgálatok, angiográfia és a klinikai tünetek korrelációja. Nyaki duplex ultrahang vizsgálataink a dsa angiográfia és a műtéti leletek tükrében. Az arteria cerebri media és arteria cerebri anterior áramlásának vizsgálata a haematokrit függvényében. Az alvás mint a stroke rizikófaktora? Érelváltozások familiaris systemás amyloidosisban. Véralvadás inhibitorok szerepe a stroke etiopatogenezisében. Regionális agyi áramlásváltozások követése akut stroke eseteiben, új lehetőség terápiás alcsoportok elkülönítésére. A gyermekkori stroke etiológiája. Cardialis eredetű cerebralis embolisatio. A mitralis prolapsus szerepe fiatal nők cerebrovascularis megbetegedéseiben. Kardiális okkal magyarázható ischaemiás vascularis laesiok osztályunk egyéves anyagában (1991). Néhány javaslat a stroke program gyakorlati megoldásához. Endothel-függő agyi érválaszok véreztetéses hypotensiót és retranszfúziót követő károsodásának mechanizmusa. Az agyi autoregulációs válasz dinamikájának vizsgálata normotensiv és spontán hypertensiv patkányokban. "whole-cell patch-clamp" analízis: Hypoxiás változások a ca1 pyramis sejtekben. A véráramlás és a metabolizmus kapcsoltsága agyi ischaemiában macskán. Cerebroprotektív vegyületek 3-érlekötéses agyi ischaemiás modellen. Effect of levemopamil on EEG changes and cerebral infarct size due to focal ischemia in the cat. Az agyi mikrokeringés közelítő matematikai modelljének vizsgálata az agyi ischemiás betegek kezelésének szempontjából. Current approaches in the specific treatment of acute ischemic stroke. Az atenolol szerepe a stroke megelőzésében. Korai eredmények és tapasztalatok az arteria carotis interna everziós endarterectomiájával. Carotis restenosis miatt végzett műtétek az ér- és szívsebészeti klinika anyagában. Nimodipin kedvező hatása fokális agyi ischaemiában. Autoregulációs rezervkapacitás változása endarterectomia után. Polyglobuliás krónikus cerebrovascularis betegek gondozása. 1989. Január 1.-től 1991. December 31-ig a klinikánkon végzett carotis rekonstrukciós műtétek intra- és posztoperatív problémáinak retrospektív vizsgálata. Indications and late results of ptfe interposition of the internal carotid artery (ica). Nemzeti stroke program alkalmazhatósága kórházi gyakorlatban. Együttműködési lehetőségek angiológiai és neurológiai osztályok között a cerebrovascularis betegek ellátásában A családi orvos és a cerebrovascularis ambulancia együttműködése a rizikófaktorok szűrésében. Duplex scan szerepe a stroke ellátásban. Cerebrovascularis betegek követéses vizsgálata spektrális EEG analízissel. A nyaki erek duplex ultrahang vizsgálatával szerzett tapasztalataink. Duplex scan és kvantitatív EEG vizsgálatok jelentősége agyi occlusio, valamint stenosis eseteiben. EEG mapping cerebrovascularis kórképekben. Kiterjedt cerebralis infarctusok CT képének változása az idő függvényében. Az afázia magyar nyelvi sajátosságai. Az organikus agyi károsodások okozta pszichés zavarok neuropszichológiai rehabilitációja. Kis agytörzsi vérzések. Agyi arteriosclerosis a csengersima '92 vizsgálatban: rheoencephalográfiás adatok. A stroke-diagnosztika útvesztői (három betegünk kórtörténete kapcsán). Post-stroke depresszió. A lacunaris stroke. Cerebrovascularis kórképek fiatal korban. Carotis ,morfológiai elváltozások és reológiai kockázati tényezők cerebrovascularis betegségekben. Prognosztikai tényezők spontán intracerebralis vérzésekben. Az arteria cerebri media és arteria cerebri anterior transcranialis doppler vizsgálata egyoldali arteria carotis interna occlusioban. Életesemények és stroke (előzetes vizsgálatok). Demencia adatok a csengersima '92 vizsgálatban. Stroke rizikófaktorok, neurózis, depresszió és szorongás a csengersima '92 vizsgálatban. Az everziós endarterectomia (EEA) mint új műtéti módszer a carotis interna stenosisok megoldásában Bal subclavia occlusio által okozott jobb carotis területi intracerebralis steal. Goretex graft interpositio az arteria carotis interna sebészetében: indikáció és késői eredmények. Lassú hypoxia lipidperoxidációs háttere. Agyi érbetegségek kórházi morbiditása. Rizikófaktorok előfordulása cerebrovascularis megbetegedésekben. Rizikófaktorok az agyi vascularis károsodásának kialakulásában elemzés „budapesti stroke adatbank" alapján. Stroke és rizikófaktorai - különös tekintettel a cardialis betegségekre - osztályunk 2 éves anyagában. Agyi éreredetű betegségek előfordulása osztályunk 10 éves gyakorlatában. Cerebrovascularis betegforgalom a kecskeméti megyei kórházban. A stroke és ellátása neurológiai osztályon Salgótarjánban és vonzáskörzetében(10 éves visszatekintés). Folyamatos számítógépes vérnyomáskövető rendszer - új módszer a stroke-betegek ellátásában. Agyi arteriosclerosis a csengersima '92 vizsgálatban: Doppler adatok.

Lege Artis Medicinae

1992. DECEMBER 23.

A pitvarfibrilláció nem gyógyszeres kezelésének újabb lehetőségei

KEMPLER Pál, LITTMANN László

A pitvarfibrilláció a leggyakoribb tartós ritmuszavar, melynek kezelésében a gyógyszeres terápia gyakran sikertelennek bizonyul. Szerzők a legújabb kutatási eredmények alapján áttekintést adnak a pitvarfibrilláció kór élettanáról, valamint ismertetik azokat a tényezőket, melyek a pitvarfibrilláció nem gyógyszeres kezelésének kifejlődéséhez vezettek. Összefoglalják a nem gyógyszeres kezelési módszerek előnyeit és hátrányait, valamint körvonalazzák a további kutatási

Ideggyógyászati Szemle

1992. NOVEMBER 01.

AJÁNLÁSOK KÖRÜLÍRT ÉS DIFFÚZ INTERIKTÁLIS IZGALMI JELEK AMPLITÚDÓ-MAPPING VIZSGÁLATÁRA

CLEMENS Béla

Az amplitúdó-mapping (AM) a skalpon jelentkező potenciálmező topográfiai elemzésére alkalmas eljárás. Viszonylagos újdonságával függ össze, hogy a mapek készítésére még nem dolgoztak ki szabályokat.

Ideggyógyászati Szemle

1992. MÁJUS 01.

INTERIKTÁLIS EPILEPSZIÁS TÜSKEKISÜLÉSEK VIZSGÁLATA AMPLITÚDÓ-MAPPING SEGÍTSÉGÉVEL

CLEMES Béla

Az amplitúdó-mapping a skalpon regisztrált feszültségviszonyokat jeleníti meg ún. agytérkép (map) formájában. A szerző az epilepsziára jellegzetes interiktális izgalmi jelek amplitúdómapping irodalmát tekinti át.